Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-14 / 38. szám

FOTÓ: GYURKÓ PÉTER 20 14. FEBRUÁR 14., PÉNTEK rJ J Veszélyeket is wß rejthet az internet Tej és kenyér családok százainak Szigeti András (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótai A Magyar Rendőrség már évek óta figyelemmel kíséri az interneten elkövetett cse­lekmények fiatalokra gyakorolt hatását. Erre leg­inkább az iskolákban nyílik lehetősége, ahol kü­lönböző tematikus iskolai programokon a bűn- megelőzési tanácsadók egyik feladata az internettel kapcsolatos megelőzési munka. A rend­őrségi szakemberek tudatosítják az ifjú és a felnőtt korosztályban is, hogy az online elkövetett cselek­mények is lehetnek bűncselekmények, vagy meg­valósíthatnak szabálysértést. A fiataloknak tudni­uk kell, hogy milyen hatása lehet netes életüknek saját magukra, barátaikra és családjukra. Ezeket szem előtt tartva a Borbély Lajos Szakkö­zépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetése úgy döntött, hogy az informatika óra keretében meg­tartja ezt a hasznos tájékoztatást az intézménybe já­ró diákok számára. Az ismertető egy gondolatéb­resztő prezentációval kezdődött, amiben szó volt a számítógépes hálózatokról, azok előnyeiről; az internet fogalmáról, történetéről és szolgáltatásairól (elektronikus levelezés és kereskedelem, honlapok, böngészők, keresők, közösségi portálok). Ezt köve­tően a résztvevők megtekintették a Facebook buk­tatói című dokumentumfilmet, amely pozitív és ne­gatív történeteken keresztül mutatta be a híres kö­zösségi oldal minden részét. Ilyen rossz példa volt az, hogy egy fiatal pár külföldre utazott, ahol elfo­gott és megsütött egy védett állatot, aztán a készí­tett képeket felrakták a profiljukra, ezt a rendőrség megtudta, majd letartóztatta őket, és az ügy végén a bíróság pénzbüntetésre ítélte az illetőket. A prevenciós oktatás Vakarcs /ózse/iskolaread- őrnek, bűnmegelőzési tanácsadónak a témával kapcsolatos tájékoztatójával fejeződött be. A be­számolóban a rendfenntartó szerv munkatársa fel­hívta a figyelmet: az internetes vásárlás, az illegá­lis letöltések és a chatelés veszélyeire. Ezen felül szó volt arról is, hogy a különböző közösségi olda­lakon csupán a legszükségesebb adatokat szabad megadni, illetve csak olyan képeket rakjanak fel az internetre, amik semmilyen kompromittáló részletet nem tartalmaznak. száj programot tavaly március­ban. Ennek keretében a két leg­fontosabb élelmiszer, a tej és kenyér adományozását vállalta Nógrád megye kilenc települé­sén, zömmel a bátonyterenyei térségben (az érintett helysé­gek: Bátonyterenye, Dorogháza, Nemti, Mátranovák, Mátra- terenye, Mátraverebély, Nagy- bárkány, Mátramindszent,) va­lamint Salgótarjánban. A programba a családok a tá­mogató szigorú elvárásainak, feltételeinek megfelelők kerül­hettek be, ezek egyike, hogy ne rendelkezzen gépjárművel a család, amely legalább kettő 17 év alatti gyerekeket nevel. To­vábbi előírás az egy főre jutó, 23 ezer forintnál kevesebb net­tó jövedelem. A megyei huma­nitárius szervezet a helyi ön- kormányzatokkal együttmű­ködve, vöröskeresztes önkén­tesek bevonásával indította el 2013-ban ezt a munkát, ami a mai napig is tart. A múlt évben március 22-től december 31-ig 1039 kg kenye­ret és 2078 liter tejet osztottak szét 222 családnak, az élelem értéke 23.234.126 forint volt. Kiss Gyuláné, a szervezet mun­katársa a fejleményekről is be­számolt lapunknak: a Vöröske­reszt nagy örömére idén is (már februártól) lehetőséget kapott a program folytatására. Sőt, továb­bi három településsel - Kazár, Karancskeszi, Karancslapujtő - bővült a kör, így újabb 60 család asztalára kerülhet tej és kenyér. A tapasztalat az, hogy az érintet­tek szükséget enyhítő, nagy se­gítségnek tartják az élelmiszer­adományt, főleg a gyerekek szemszögéből. Mint mondták, a segélyekből nem tudnák meg­venni a heti adag 5-5 kg kenye­ret és 10-10 liter tejet. Két he­lyen sajnos előfordult, hogy a át­vevő eladta az adományt, az érintetteket azonnal kizárták a programból. M) Gyárfás End­re Förgeteges ez a bál című ver­se juthatott eszébe annak, aki el­látogatott február második szombatján a településen talál­ható művelődési ház nagytermé­be. Ugyanis itt rendezték meg a II. János Pál Pápa Katolikus Ál­talános Iskola Mátramindszenti Tagintézményének hagyomá­nyos farsangi karneválját. A vigalom a jelmezesek felvo­nulásával kezdődött. A jelenlévők színpompás, ötletes maszkokat, öltözékeket láthattak, amik közül a legtöbb saját készítésű volt, s rendkívüli kreativitásról tanús­kodott. Díjat kapott az ötödikes pingvin-csapat, a hatodikos lako­dalom és a hetedikes gésatánc- összeállítás. Az alsósok közül a strucc és a lego emberkék voltak a legötletesebb maskarák. Nem maradhatott el a már ha­gyománnyá vált nyolcadik osz­tályosok keringő-bemutatója sem, amelyre a végzősök hóna­pok óta készültek. Megérte a fá­radságot, hiszen a lányok hófe­hér ruhája, a fiúk elegáns meg­jelenése szinte elvarázsolta a kö­zönséget. A büfében a szülők jó­voltából finom sütemények, szendvicsek és üdítők várták az éhes gyerkőcöket. Most megérte tombolát is venni, hiszen több fődíj is gazdára talált (felnőtt és gyerek tablet, babaház, távirá­nyítású autó, valamint több tor­ta). Az estig tartó eseményen együtt táncolt a kéményseprő, a rapper, a hercegnő és a boszor­kány, sőt nem is akaródzott ha­zamenni senkinek. Idén is folytatódhat, s már el is indult a Gyer­mekszáj program, amely a tavalyinál több telepü­lést, illetve mélysze­génységben élő családot érint megyénkben. Ezzel a lehetőséggel a minden­napi betevő kerülhet asztalra. NMH-információ Egyre nehezebb a családok élete, mind többen élnek mély­szegénységben, ami azt jelenti, hogy a napi legfontosabb élel­miszer előteremtése is gondot okoz. A Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete rá­juk összpontosít, a legnehezebb helyzetben lévők körében oszt­ja szét a kapott adományokat. Támogatója az Amerikai Ház Alapítvány a gyermekéhezés és a gyermekszegénység enyhíté­se céljából indította a Gyermek­Nagy segítséget jelent sokaknak a Vöröskereszt által szervezett élelmiszerosztás Magyar tengerészet a vármúzeumban Fülek. Igazi kulturális cseme­gével nyitotta idei kiállításainak sorát a Füleki Vármúzeum: Nautica címmel a Magyar Kirá­lyi Tengerészeti Akadémia törté­netét mutatják be. A Városi Hon­ismereti Múzeum termében szemlére bocsátott tárgyai kö­zött ott vannak a tengerészeti akadémiához kapcsolódó törté­nelmi okiratok, s azok az ábrá­zolások is, amelyek a magyar tengerészet jelentős helyszíneit veszik számba. Természetesen megtudhatják a látogatók azt is, hogy kik voltak a kiemelkedő személyiségek ezen a téren, s hogy minél teljesebb képet kap­jon az érdeklődő, makettek, egy­kori fizetőeszközök és azok a technikai eszközök, kellékek is láthatók, amelyeket a tengeré­szek használtak. 1753-ban Má­ria Terézia Triesztben megala­pította az első tengerészeti isko­lát, amelyet 1774-ben átköltöz­tettek Fiúméba. Ez az első fontos dátum illetve esemény a magyar tengerészet és tengerészképzés históriájában. Csaknem száz év­vel a királyi után egy új magán­iskolát is indítottak Fiumében, s mintegy két évtized múlva egye­sítették a kettőt Királyi Tengeré­szeti Főtanoda néven. Ezt aztán akadémiai rangra emelték, s megkapta az engedélyt a „ma­gyar királyi” jelző használatára. Az akadémia a huszadik század első-második évtizedében élte fénykorát, az állam kiemelten támogatta, s magyar nyelven is oktattak, a tanórákon kívül élénk szellemi, közösségi élet jellemezte. Működését azonban az első világháború kitörése gyökeresen megváltoztatta, ma­gyar jellege fokozatosan meg­szűnt. f A látványos múltidézés egy hajóskapitány magángyűjtemé­nye révén, illetve intézmények összefogásával - a TIT Hajózás­történeti, Modellező és Hagyo­mányőrző Egyesülete, a Zebegényi Hajózási Múzeum, továbbá a Párkányi Városi Mú­zeum együttműködésével - va­lósult meg. A Nautica március 28-ig látogatható. ▼ 4 « w f V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents