Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-12 / 36. szám

2014. FEBRUÁR 12., SZERDA & OQGÜGÜÖßlQ ban magukban nem tudták ér­zékeltetni az egész remekmű monumentalitását. Az oltár je­lenlegi magassága 410 cm, szé­lessége 660 cm. A még restau­rálás alatt álló oromzattal együtt magassága meg fogja közelíteni a 7 métert, eredeti magassága pedig 11 méter kö­rül lehetett.- A főoltár építése még Má­tyás király idején, 1490 körül kezdődhetett, és a mű 1516-ra készülhetett el; életnagyságú­nál nagyobb szoboralakjai kö­zött feltűnik a templom névadó­ja, Keresztelő Szent János, a táb­laképek pedig a Hiszekegy so­rait illusztrálják. A középkori mesterek neve nem maradt fenn, de magas színvonalú munkájukból egyértelműen sziléziai és lengyelországi kap­csolatokra lehet következtetni - árulta el Török Gyöngyi. Manfred Koller arról szólt, hogy egy hasonló nagyságú műalkotás létrehozatala ko­moly anyagi áldozatokat kívánt a középkori megrendelőktől, akik többnyire a lelki üdvükért aggódó, tehetős városi polgárok voltak.- Valósághű szobraival és ké­peivel a főoltár adatok bőségét nyújtotta a szemlélőknek, akik ezzel könnyen azonosulhattak. Az MNG restaurátorai ezt az üzenetet ma újra megszólaltat­ták - hívta fel a figyelmet az Osztrák Műemléki Felügyelőség restaurátor műhelyének egyko­ri igazgatója. Alig volt ennél melegebb év A melegedés mértéke nem egyforma az összes országban. Ausztráliában például a tavalyi volt az eddig mért legforróbb esztendő Az eddig mért hatodik legmelegebb évnek bizo­nyult a tavalyi a 2007-es évvel megosztva az éghaj­lati adatok 1850-ben meg­kezdődött hivatalos fel­jegyzése óta: a mutatók azt igazolják, hogy a boly­gó klímája hosszú távú felmelegedésen megy ke­resztül - jelentette be szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Genf. - A 2013-as globális hő­mérséklet összhangban van a •' hosszú távú felmelegedési folya­mattal - húzta alá közleményé­ben Michel Járműd, a szervezet főtitkára. A tavalyi adatok meg­egyeznek a 2007-es mutatókkal: a globális szárazföldi- és óceán fel­színi hőmérséklet 0,5 Celsius-fok- kal haladta meg az 1961 és 1990 közötti áüagot. Az MTI arról számolt be, hogy a hőmérséklet mindkét évben 0,03 Celsius-fokkal haladta meg a szélsőségesen meleg évtized­nek számító 2001 és 2010 közöt­ti átlagot. Utóbbi időintervallum­ban 2005 és 2010 voltak a legfor­róbb évek: a globális hőmérséklet ezekben az években nagyjából 0,55 Celsius-fokkal szárnyalta túl az akkor már hosszú ideje fenn­álló átlagot. A szervezet szerint az eddig mért tizennégy legmelegebb év közül tizenhárom a 21. század­ban volt. Jarraud ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a „melege­dés mértéke nem egyforma” az összes országban. Ausztráliában például a tavalyi volt az eddig mért legforróbb év, míg az Egye­sült Államokban 2012-ben je­gyeztek fel rekordhőségeket.- A légkörben lévő üvegházha­tású-gázok rekordmennyisége mi­att a globális hőmérséklet tovább fog emelkedni a következő nemze­dékek életében is - figyelmezte­tett a szervezet vezetője. A Csendes-óceán trópusi fel­színi vizeinek felmelegedését és lehűlését okozó El Nino, illetve La Nina légköri jelenségek az ég­hajlat természetes változékony­ságának legfőbb irányítói közé tartoznak. A WMO szerint azon­ban 2013-ban egyik óceáni lég­köri jelenség sem jelentkezett. Az adatok szerint tavaly mele­gebb volt, mint a La Nina által le­hűtött 2011-es és 2012-es évek­ben. 2013 a négy legmelegebb olyan év között van, amikor sem az El Nino, sem a La Nina nem jelentkezett. Egyik légköri jelenséget sem a klímaváltozás okozza, de a kuta­tók szerint a globális felmelege­dés miatt egyre növekvő óceán­hőmérséklet befolyásolhatja az in­tenzitásukat és a gyakoriságukat. A világszervezet az elmúlt év időjárására vonatkozó nagyobb volumenű és a tervek szerint már­ciusban megjelenő beszámolójá­nak - Statement on the Status of the Climate in 2013 - előzetese­ként tette közzé az adatokat. Újra látható a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) a kisszebeni Ke­resztelő Szent János templom Budapest ostro­ma idején szétbontott fő­oltára, a régió múzeumai­ban ma őrzött oltárok leg­nagyobbika. jUi apt - A monumentális, késő gótikus alkotás 1944 óta a múzeum raktáraiban pihent ro­mos állapotban. Noha restaurá­lása azonnal megkezdődött, a hetven éve tartó folyamatot más­fél éve a Szépművészeti Múze­um és az MNG egyesítése gyor­sította fel - idézte fel az MTI be­számolója szerint az MNG fő­igazgatója. Baán László hozzátette: voltak olyan aggodalmak az újraegyesí­tés előtt, hogy az hosszú időre elodázná, akár el is lehetetleníte­né a műtárgy restaurálását.- Éppen az ellenkezője tör­tént: újraszerveztük a munkafo­lyamatokat, így a főoltár mára ismét bemutatható állapotba ke­rült. Dabrónaki Béla személyé­ben sikerült megnyernünk egy „sztárrestaurátort”, konzulens­nek pedig Manfred Kollert, a kor­szak egyik legnagyobb szakte­kintélyét - jegyezte meg. Baán László emlékeztetett ar­ra, hogy a főoltárt a barokk idő­szakban egyszer már restaurál­ták, de már korántsem abban a minőségben, ahogy az annak idején létrejött, így az a szakmai A 16. század elején elkészült monumentális alkotás gyakorta megtorpanó restaurálása hetven évvel ezelőtt kezdődött - mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója (elöl). döntés született, hogy a barokk átfestéseket eltávolítják, és visz- szaállítják a késő gótikus állapo­tot. A munkában a gótikus csip- kézetű oromzat és a mozgó szár­nyak helyreállítása van még hát­ra, ezek a főoltár legsúlyosabban károsodott részei. A főigazgató elmondása sze­rint már az eddigi részek resta­urálása során megszületett az a „finom és szakmailag is érvé­nyes kompromisszum”, misze­rint a megsemmisült részleteket a minél teljesebb élmény eléré­sével, de hamisítás nélkül adják vissza, színbeli eltéréssel. A munka a tervek szerint 2015 őszére elkészül. Török Gyöngyi művészettör­ténész elmondta, hogy a főol­tár bizonyos darabjait külön- külön már bemutatták az el­múlt évtizedekben, ezek azon­Lézerközpont létesül Szeged. Az ünnepélyes alap­kőletétellel elkezdődött a lé­zerközpont építése a napok­ban Szegeden. A munkálatok megvalósítására 2009-ben nyert uniós pályázatot a ma­gyar város. A 24 400 négyzet- méteres kutatóintézet Európá­ban egyedülálló teljesítmény­re képes, és egyszerre mint­egy 250 kutatónak és legalább ugyanennyi segítőjének ad majd munkát. A mellette, 70 hektáros területen létrehozan­dó tudásparkba a lézeripar­ban érdekelt cégek betelepülé­se lesz lehetséges. A lézerköz­pont és a tudáspark évi húsz­milliárd forintos többletjöve­delmet generálhat a városban és a régióban, továbbá mint­egy ötezer család megélheté­sét biztosíthatja. Új vaníliafajt fedeztek fel Prága. Eddig ismeretlen va- nüiafajt fedeztek fel cseh kuta­tók tavaly Vietnamban, a Vanilia atropogonnak elneve­zett új növényről készült fotó­kat is kiállítják a prágai bota­nikus kert márciusi orchidea­kiállításán. Elképzelhető, hogy egy élő példány is látható lesz. Az MTI információja szerint Az orchideafélék közé tartozó növényt a dél-vietnami Hon Ba természetvédelmi területen ta­lálta Romana Rybková botani­kus. Az új vaníliafaj egy széles kúszónövény, meglehetősen nagy, sárgászöld és vörösbar­na virággal. Latín nevét (atro- pogon) a virág sötét és szőrös ajkáról kapta. Időjárás a mobilon Budapest. Meteora néven elindította mobileszközökre kifejlesztett alkalmazását az Országos Meteorológiai Szol­gálat (OMSZ) - jelentette be Radios Kornélia, az OMSZ fő­igazgatója. Az MTI beszámo­lója szerint Tölgyesi László, az OMSZ informatikai és mód­szertani főosztályának veze­tője közölte, hogy az alkalma­zás a pontos idő mellett az adott helyre vonatkozóan ké­pes megmutatni az aktuális riasztást, illetve az előrejelzé­seket. Hozzátette: bekapcsol­ható az alkalmazáson „moz­gáskövetés” funkció is, így ar­ra a térségre is előrejelzi a ve­szélyes időjárási helyzetet, „ahová éppen tartunk”. Nessie nem mutatkozott Edinburgh. Nyolcvannyolc esztendő után a tavalyi volt az első év, amikor nem mu­tatkozott a híres-hírhedt Loch Ness-i szörny. A köznyelvben csak Nessie-ként emlegetett rejtélyes teremtmény észlelé­sét számon tartó rajongók ag­godalmuknak adtak hangot amiatt, hogy 2013-ban senki sem látta őt. Ilyenre legutóbb 1925-ben volt példa. A Loch Ness-i szörnyet, amelynek le­gendája 1500 évre nyúlik vissza, több mint ezer alka­lommal vélték látni az idők folyamán. Ez a kriptozoológia egyik legnagyobb rejtélye, noha szakértők és tudósok nagy számban úgy vélik, hogy a létezéséről szóló bizo­nyítékok nem meggyőzőek. Nyitra nyert Nyitra. A Nyitrai Állami Le­véltár kapta az Év Kutatóhe­lye 2013 díjat a határon túli intézmények közül, az elisme­rést kedden adták át a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) Budapesten. A Magyar Családtörténet­kutató Egyesület 2011-ben alapította az elismerést, ame­lyet a szerveződés tagjai és a családtörténet-kutatók javas­latai alapján azok a levéltárak, múzeumok és könyvtárak nyerhetnek el, amelyek a leg­hasznosabb szakmai és leg­több emberi segítséget nyújt­ják a hozzájuk fordulóknak.- A legnagyobb elismerés egy levéltár számára, ha az intézménybe járók pozitívan értékelik munkájukat, fő­ként, ha nemcsak a saját or­szágukból érkező, de külföl­di kutatók is hangot adnak elismerésüknek - hangsú­lyozta Gyimesi Endre, az Em­beri Erőforrások Minisztériu­mának levéltári ügyekért fe­lelős miniszteri biztosa a díj átadásakor. Kollega Tarsoly István, a Ma­gyar Családtörténet-kutató Egyesület elnöke elmondta, hogy a nyitrai intézmény több vármegye iratait őrzi, egyhá­zi gyűjteményük és uradalmi irataik is jelentősek. A levél­tárban összesen 167 irat-fo­lyóméternyi egyházi anya­könyv található. Kiemelte: az elismerés az ott dolgozók em­beri és szakmai kompetenciá­ját is elismeri. A Nyitrai Állami Levéltár 1949-ben jött létre, az intéz­mény vezetője Sarlota Drahosová. A levéltár jelen­leg 7300 irat-folyóméternyi anyagot őriz, hat fiókintéz­ményt működtet. t t I I i I

Next

/
Thumbnails
Contents