Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-29 / 24. szám

2014. JANUAR 29., SZERDA Párkányi, aki sárkányokkal viaskodik Kétezer évvel ezelőtt élt alkotók üzeneteit fejti fel, s a ma emberé­nek készíti szobrait Párkányi Raab Péter Melocco Miklós nyomdoká­ban találta meg saját útját, amely szakít a konceptuális művészettel, annak csábító ám sehová sem veze­tő talányaival. Szülővárosát meg­annyi alkotásával ajándékozta már meg, s ő is megkapott itt mindent: a gondtalan gyermekkort, majd fel­nőttként Horváth Endre-díjat, har­mincévesen díszpolgári címet, s a napokban jött Nógrád megye legna­gyobb művészi elismerése, a Ma- dách-díj, amelyhez méltató szava­kat freskófestő barátjától, Lencsés Zsolttól kapott. Tarnóczi László Művészettörténészek véleménye sze­rint Párkányi Raab Péter közönségnek Is tetsző alkotásai bravúros formakeze­léssel komponáltak, a nagy technikai tudással rendelkező művész legfonto­sabb jellemzője a figuraközpontúság. Munkájának értékét mérhetnénk díjak sokaságával, amelyeket idehaza vagy külföldön adott neki a szakma vagy azoknak a településeknek a kitünteté­seivel, amelyek köztéri szobraikat kö­szönték meg ily módon is neki. De mér­hetjük megbízásaival, vagy amikor ezek elmaradtak, mert a művésznek ez­zel is számolnia kell, az alkotói magány áldásos csöndjével is. Balassagyarmaton több intézményben is névadók szobra őrzi a keze munkáját. De nem csupán Balassi Bálint és Szondi György szellemét idézte meg itt Párká­nyi Raab Péter. A művész szülővárosá­ban 22 éve mutatkozott be első önálló ki­állításával, azóta a már említetteken túl Fráter Erzsébet vagy a nagytemplomnál a hercegprímás Mindszenty József meg- formázásával, s a főtéren álló Civitas Fortissima-szobor elkészítésével azt is erősítette földijeiben, hogy vannak nagy­szerű értékeik. Párkányi Raab Péter 1995-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola szob­rász szakán. Hagyományos kisplasztiká­kat, kiállítótermi közegbe helyezett kom­pozíciókat készít, kőből, fából, illetve bronzból dolgozik - s nála is joggal idéz­hetnék Koós Károlyt, aki kőből, fából há­zat, igékből várat épített nekünk. Monu­mentális alkotásairól, jelentős köztéri szobrairól se feledkezzünk meg, hisz al­kotásait az ország megannyi vidékét jár­va láthatjuk itthon Terényben, de a Jász­ságon át akár Hévízig. S a Nemzeti Szín­ház parkjában, a színészeket ábrázoló szobrok közül Gobbi Hilda, Soós Imre, Tímár József és a Bessenyei Ferenc, a színház homlokzatán pedig a kilenc mú­zsa megformázása is aző keze munkáját, mondhatjuk, lelkét dicséri. Legutóbbi al­kotása, a három méteres Solti György- szobor is hűen tükrözi a klasszikus sza­bályok szellemében megformált, ám rob­banó feszültséggel telített, szenvedélyes művészetét. Ez utóbbi mű elkészítésére Párkányi Raab Pétert maga Lady Valerie Solti kérte fel, s a talapzatra állított alko­tást a világhírű karmester özvegye lep­lezte le a Liszt Ferenc téren, a Zeneaka­démia újranyitásán. Párkányi Raab Péter azt mondja, szá­mára mindig jó időben érkeznek hozzá a megrendelések, s éppen jó időben kerü­lik el őt azok, mert a csöndre, a műterem magányára is szüksége van, ha esetleg éveken át nem kapna megbízást, prog­ramja van már arra az időre is. Legújabb feladatához még épp hogy csak hozzálá­tott, nemtelen támadások kereszttüzébe került. Párkányi Raab Péter készíti a Sza­badság térre felállítandó emlékművet, amelyet hazánk német megszállásának 70. évfordulójára emelnek. Amikor erről kérdem, kiszolgáltatottságáról valló soro­kat olvas föl papírról. Afféle sajtónyilatko­zatot, amelynek lényege, hogy rólunk, magyarokról készít szobrot nekünk, ma­gyaroknak, s mivel ezt szeretnék sokan megakadályozni, erről csak a mű elké­szítése után nyilatkozik. Ilyen helyzetbe akár a sárkányölő Szent Györgyöt idéző Civitas Fortissima-szobor kapcsán is hoz­hatták volna, rásütve valami nacionalis­ta, irredenta bélyeget. Szerencsére nem így lett. Sőt, ezt a szobrát koszorúzták már meg szlovákok is. Hogy ez a csoda megtörténhet akár a Szabadság-téri emlékműnél is, afelől Pár­kányi Péternek nincsenek kétségei. Azt mondja, az ő dolga, hogy egy remek szob­rot készítsen, ami hozzánk, rólunk, s nem valaki ellen szól. A visszajelzésekre nem figyel, mert amikor dicsérik, zavarba jön, a támadásokkal meg egész egyszerűen nem foglalkozik. Vésőjének útját az anyag­ban nem a vélemény, hanem mély ember- szeretete vezeti. Számára egyedül az a fon­tos el tud-e gondolkodtatni, kivált-e ben­nünk valamit, amivel mi sem csupán né­zővé, hanem alkotókká lehetünk. Figurá­lis alakjaival tud-e olyan üzeneteket küldeni, mint amiket ő is kiolvas két-há- romezer éve élt mesterek műveiből? Útja egyenes, ami változik, az nem ő, csupán a művészet közélete. Úgy érzi, leszoktatták az embereket a múzeumok látogatásáról, egy szűk elit kiváltsága és üzlete lett a kul­túra, de mint mondja, ez is változik. S ez jó hír nem csupán a hozzá hasonló művé­szek, de a nagyközönség számára is. Nosztalgia Múzeum nyílik (Folytatás az 1. oldalról.) Szecséíiy. A tárgyaknak otthont adó épü­let a város történetének szerves része. így a benne elhelyezett tárgyak, az épülettel együtt időbeni utazásra „hívják” a látogató­kat Az építményt, amely valamikor a XIX. század elején épült, a szécsényiek csak „Szabados kastélyként” emlegetik. Az egy­szintes, tágas épület szépségével, stílusával vívta ki „a kastély” rangot A Sas utca 1. szám alatti épület koráb­ban a városi könyvtárnak adott otthont. Egy ideig ott volt a II. Rákóczi Ferenc MGTSZ központi irodája, majd az ÁFÉSZ irodája. A háború előtti évtizedekben Sza­bados Gyula földbirtokos használta, in­nen a Szabados kastély „jelző”. Az épület­ről, az egykori tulajdonosairól Őze János, a város főépítésze részletes tanulmányt írt a 2006-os Szécsényi Kalendáriumban. A múzeumot a szécsényi Közművelődé­si Nonprofit Kft. üzemelteti. Szervezésük­ben február elsején lesz a múzeum ünne­pélyes megnyitója. Őze János a 10 órakor kezdődő előadásában bemutatja az épüle­tet, annak történetét, és áttekintést ad egy­kori tulajdonosairól, használóiról. Régi me­sefilmek jegyében címmel, 14 órától gyer- mekmatinéra várják az ifjúságot Az ünne­pélyes megnyitó 16 órakor kezdődik, ahol Stayer László, Szécsény polgármestere kö­szönti a megjelenteket. A múzeumot TyekvicskaÁprád, a Nógrád Megyei Levél­tár igazgatója nyitja meg. Szenográdi Ferenc Betegség miatt elmaradt Salgótarján. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár január 28- ra, keddre szervezett (világjá­ró) klubrendezvénye az elő­adó betegsége miatt elmaradt. Az intézmény tájékoztatása szerint a programot későbbi időpontban megtartják. Tájékoztatás a közösségi szolgálatról NMH-információ Több nógrádi iskolában már megtartották, de vannak olyan intézmények is, ahol a héten zajlanak a tájékoztatók. Egy új lehetőség szerint kö­zösségi szolgálat teljesítésé­nek minősül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság (OKF) hivatalos közös­ségi oldalának követése, és a kötelesség teljesítésében részt vevők lakóhelyére, tartózko­dási helyére, vagy úti céljára az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiadott narancs és piros meteorológi­ai figyelmeztetések és riasztá­sok megosztása a BM OKF hi­vatalos társadalmi oldaláról a tanuló szociális lapján. Az OMSZ által kiadott elő­rejelzések vagy riasztások minden hat alkalommal tör­ténő továbbításával egy-egy óra szolgálat teljesíthető. Nyáron a heves zivatarok, fel­hőszakadás, széllökés, nagy mennyiségű eső és a hőség, míg télen az ónos eső, hófű- • vás, hó, extrém hideg, tartós, sűrű köd, illetve a talaj men­ti fagy adhatnak okot a felhí­vás terjesztésére. Fatolvajt fogtak Mátraverebély. Egy férfit igazoltattak a járőrök a mi­nap egy erdőterületen, Mátraverebély határában. Megállapítást nyert, hogy az 55 éves helyi lakos engedély nélkül, kézifűrésszel vágott ki cser- és akácfákat, ame­lyek az Ipoly Erdő Zrt. tulaj­donát képezték. A rendőrök elfogták a férfit és előállítot­ták a bátonyterenyei kapi­tányságra. A nyomozók lopás vétség elkövetésének megala­pozott gyanúja miatt gyanú­sítottként hallgatták ki őt - közölte Fajcsák Mónika, a Nógrád Megyei rendőr-főka­pitányság sajtóügyeletese. Nem szórakoztak... Lopás kísérle­tének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárás egy 15 és 17 éves helyi fiú el­len a Salgótarjáni Rendőrka­pitányság bűnügyi osztálya. A gyanúsítottak a minap en­gedély nélkül bementek egy gyár területére a megyeszék­helyen, ahonnan kézzel pró­báltak kiszedni vasanyago­kat a földből. A rendőrök az együk fiút még a helyszínen elfogták, a másik ugyan el­szaladt a helyszínről, de még aznap önként adta fel magát a rendőrségen. A nyomozók kihallgatták a két fiatalt, akik beismerő vallomást tettek és elmondták. Elmondásuk sze­rint szórakozásra kellett vol­na nekik a vasanyagokból származó pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents