Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-04 / 3. szám

Újévi koncert világpremierrel Pitti Katalin, Tóth Tibor és Székyné dr. Sztrémi Melinda is boldog új évet kívánt mindenkinek A több mint hét évtizedes múltú bé­csi már régen világ-, de legalábbis Eu- rópa-hírű, néhány éve Budapesthez a Mága Zoltán nevével fémjelzett koncert kötődik s 2009 óta már Salgótarjánnak is van újévi hangversenye. Első alka­lommal Pándy Piroska, Sasvári Sándor és Pintér Tibor lépett a József Attila Mű­velődési és Konferencia-központ szín­padára, a következő években Pitti Kata­lin, aztán Mikó István, majd a Bozsó Jó­zsef- Teremi Trixi kettős volt a díszven­dég, tavaly pedig Pándy Piroska és Dá­niel Gábor szereplése emelte az est fényét. Az idei hangversenyen ismét Pándy Piroska látogatott haza szülővá­rosába: egyrészt énekesként másrészt művészeti vezetőként. Utóbbi szerepé­ben szerkesztette a műsorba két neves operaénekes pályatársát Pitti Katalint és Fonyó Barbarát, valamint felkérte vendégnek Nédó Olga hegedűművészt és a helyi Váczi Gyula Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény tanszékvezető magánének tanárát, Lengyel Judit szop­ránénekest. Az újévi koncertnek - mint eleddig mindig - főszereplője volt a Tóth Tibor vezette Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar is, amelyet ezúttal vendégként a Vácról érkezett Farkas Pál karnagy in- venciózusan vezényelt. Ugyancsak hagyománya az ünnepi eseménynek, hogy az újévi köszöntőt Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármes­ter, országgyűlési képviselő mondja. Ez­úttal is így történt A nemzeti himnuszt követően a városvezető mindenekelőtt Is­tentől áldott, reményteljes új esztendőt kívánt a koncert közönségének és a vala­mennyi tévénézőnek. Elmondta, hogy az elmúlt napokban, órákban a várakozás, a szeretet, a kedvesség, a derű uralta az emberek közű hangulatot s ezt kellene to­vábbmenteni a hétköznapokra is. S erre Székyné dr. Sztrémi Melinda szerint min­den okuk meg is van a salgótarjániaknak, hiszen csakúgy mint az országban a vá­rosban is a fordulat éve volt a 2013-as év. Az önkormányzat megszabadult a gúzs­ba kötő banki adósságteher súlya alól és sikerült fejlődési pályára állítani a várost. Ez nem kis mértékben a csaknem 13 mil­liárd forintnyi kormánytámogatásnak kö­szönhető, amely nagyságrendekkel ha­ladta meg az előző kormányzati ciklus 32 millió forintos célzott állami támoga­tását. A polgármester számos példával igazolta, hogy jó gazda módjára igyekez­tek sáfárkodni a megnövekedett lehetősé­gekkel. Említette az útépítéseket, a vállal­kozások támogatását, az új ösztöndíj- rendszer kialakítását, az orvosok terhei­nek csökkentését, a Salgótarján gazdasá- gáért-díj bevezetését, a civil szféra, a kulturális és sportegyesületek munkájá­nak hathatósabb segítését, a pályázatok­hoz szükséges önerő biztosítását, több beruházás (belvárosi rekonstrukció, ke­rékpárút) elkészültét illetve folyamatban lévő realizálását (óvoda, bölcsödé). A vá­rosban enyhültek a kereskedők terhei, a közfoglalkoztatás keretében illetve a vál­lalkozások megerősödése, új munkahe­lyek teremtése révén számos rászoruló jutott kereseti lehetőséghez. Az eredmé­nyekben a kormányzati támogatáson, a jó gazdálkodáson túl komoly szerepet ját­szott a helyi lakosság összefogása, az itt élő emberek áldozatvállalása, tehetsége. Mindezek alapján a 2014-es esztendő az építkezés éve lehet Salgótarjánban is - hangsúlyozta a polgármester asszony. Ennek biztosítékát jelentik nemcsak a költségvetési tartalékok, hanem a 2014- 2020 közötti európai uniós fejlesztési for­rások is. Ezek keretében mintegy 5,2 mil­liárd forint jut csak településfejlesztésre. - Az irány jó, a stratégia kész, az alapok biztosítottak - fogalmazta meg a jövőre vonatkozó prognózist Székyné dr. Sztrémi Melinda és kívánt sok sikert a megvalósuláshoz. A köszöntő után a házigazda Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetője műsorveze­tőként lépett a mikrofonhoz és bemutat­ta a hangversenyen közreműködő ran­gos, sok hazai és külföldi sikert elért, számos elismerésben részesült művé­szeket A műsor első része - Pándy Piros­ka koncepciója szerint - az operairoda­lom klasszikusaira épült. A zenekar önálló számként adta elő G. Rossini A tol­vaj szarka illetve G. Verdi Traviata című művének nyitányát valamint P. Mascagni Parasztbecsületének inter- mezzóját Pándy Piroska elsőként G. Puc­cini Bohéméletéből Musett keringőjét, Fonyó Barbara Verdi Rigolettójából Gilda áriáját, Pitti Katalin pedig Puccini Pil­langókisasszonyának nagyáriáját éne­kelte. Az est egyik emlékezetes, különle­ges produkcióját, mondhatni világpre­mierjét a három díva együttes fellépése jelentette a Traviata pezsgőáriájával, amelyet ebben a formában még soha se­hol nem adtak elő. Az ifjú tehetség Nédó Olga hegedűművész A. Vivaldi Négy év­szak című szerzeményéből a Tél harma­dik tételével mutatkozott be. A szünetet követően a műsor „könnye­debbre” váltott és főként operettbetétekkel folytatódott. Kálmán Imre Csárdáskirály­nőjéből Szilvia belépőjével csatlakozott az énekesekhez, a helyi stábot képviselő Len­gyel Judit A zenekar J. Strauss Mennydör­gés és villámlás című polkáját majd B. Elizabeth szerenádját adta elő, Brahms Ötödik magyar tánca pedig Nédó Olga he­gedűjátékában elevenedett meg. Pitti Ka­talin Huszka Jenő Mária főhadnagyából és Kálmán Imre Marica grófnőjéből énekelt egy-egy számot, Fonyó Barbara J. Strauss A denevér című operettjének Kacagó da­lával, majd a My fair lady című musical­ből a Ma éjjel táncolnék című dallal, Pándy Piroska pedig Lehár Ferenc Giuditta belépőjével és Cigányszerelem Messze a nagy erdőjével aratott nagy tet­szést. A koronát szereplésére Sarah Brightman és Andrea Bocelli világhírű számával, a Time to Say Goodbye-jal tette fel, amelyet Nédó Olga kíséretében adott elő. A magas színvonalon szórakoztató , hangulatos, stílusos díszletek között, szebbnél-szebb ruhakölteményekben be­mutatott műsor fináléjában aztán min­denki remekelt a népszerű, dinamikus Kálmán-slágerszámokkal.- Csodásán indult az új esztendő, foly­tatódjék is így - mondta a vastapsra re­agálva Pándy Piroska s egyszersmind meg is köszönte Székyné dr. Sztrémi Me­lindának a támogatást, művésztársai fel­lépését és minden közreműködő hozzá­járulását a hangverseny átütő sikeréhez. S ezután következett a színpadon is el­maradhatatlan pezsgős koccintás, amelyből a közönség már érkezéskor ré­szesült a város vezetőivel együtt... Csongrády Béla A három díva - Fonyó Barbara, Pitti Katalin és Pándy Piroska - együtt vitte sikerre a Traviata pezsgőáriáját Asztaltársaság „szellemi kalandvágyból" Egy közösség alapítása, életre hívása- az előzményektől, az ötlet megszületé­sétől kezdve úgymond a hivatalos be­jegyzésen át a meggyökeresedésig - több momentumhoz, stációhoz köthető. Szemléletesen példázzák ezt a Balassi Bálint Asztaltársaság elmúlt negyedszá­zadnyi történetének kezdetei is. A huszadik század harmincas éveiben egyszer már létezett Salgótarjánban a klasszikus nógrádi költő nevét viselő egye­sület Pontosabban akkor Balassa Bálint Társaságnak nevezték az 1933-ban alakult- de működési engedélyt csak 1936-ban kapott - szellemi műhelyt, amelynek dísz­elnöke dr. Förster Kálmán polgármester, elnöke dr. Domyay Béla tudós tanár volt. Ahogyan annak idején megfogalmazták „a társaság szerény bányamécs kíván lenni, amely világítani akar a szellemi kincsekre, pódiumot óhajt adni helyi toliforgatóknak, zenészeknek, szellemi irányítóknak és ven­dégül kíván hívni testvéregyesülete­ket . ..Ezen egyesület nem kérni, hanem ad­ni akar.. .szellemi táplálékot..." A társaság néhány évnyi sikeres működés után a negyvenes években megszűnt Nemcsak a névadó személye alapján, de céljaiban is utódnak tekinthető a bő ötven évvel későbbi asztaltársaság, amelynek ugyancsak folyamatjellegű volt a létrejötte. 1988. december 16-án klubként alakult meg a Balassi Bálint Megyei Könyvtár abban az évben felava­tott épületében, majd 1989. január 27-én ugyancsak a könyvtárban tartották az el­ső nyilvános összejövetelt: Árbóczné Ve rés Andrea és Kelemen József verseiből Sándor Zoltán és Csank Csaba olvasott fel. Aztán szaporodtak, mondhatni rend­szeressé váltak a társaság programjai, a bírósági bejegyzés csak néhány évvel ké­sőbb - csakúgy mint a harmincas évek­beli előd esetében - 1991 augusztusá­ban történt meg. A megalakulás huszonöt éves évfor­dulója adta az apropóját annak a rendez­vénynek, amelyet a minap tartottak - hol másutt, mint - a Balassi könyvtár­ban. A moderátor szerepét Handó Péter vállalta magára. Az egyik olyan alapító tag, „alkalmi szervező”, akinek nagy sze­repe volt abban, hogy a nyolcvanas évek derekán a városszéli albérlők házában több fiatalember művészeti kérdésekkel is elkezdett foglalkozni. Az ünnepi talál­kozón megjelenteket a vendéglátó intéz­mény igazgatója, Molnár Éva köszöntöt­te. Elmondta, hogy számukra a civil szer­vezetekkel való együttműködés nagyon fontos, mert összekötő kapcsot jelent a könyvtár és az olvasók között. Értelem­szerűen megkülönbözetett figyelemmel kísérik, támogatják - egyrészt a közös névadó, másrészt a megalakulás hely­színe miatt - a Balassi Bálint Asztaltár­saság munkáját. E szimbiózisszerű ösz- szetartozást, a könyvtár részéről mindig megnyilvánult segítőkészséget köszönet­tel erősítette meg Orbán György elnök is, aki 1998 novembere óta áll az egyesület élén. Elismerően szólt a megelőző elnök, Bódi Ildikóról, aki nevéhez, vezetői idő­szakához nemcsak az alapszabály meg- formulázása, de a kiállítások sorozatá­nak elindítása és az asztaltársasági füze­tek megjelentetése is fűződik. 1992-ben karolták fel a sci-fi irodalmat és lettek a Hungarocon elnevezésű országos talál­kozók vendéglátói. Orbán György - akit egyébiránt 1990-ben Paróczai Csaba a „valahová tartozni kell” mottó jegyében „csábított” a társaságba - elmondta, hogy a két és fél évtized során mintegy százötvenen tartoztak hosszabb-rövi- debb ideig hozzájuk. Tevékenységük - noha folyamatosnak mondható, minden évben jelezték, hogy léteznek, működ­nek - nem volt egyenletes, voltak magas­lataik és mélypontjaik. 1991 óta 16 asztaltársasági füzetet jelen­tettek meg s 2013 őszéig huszonnégy ki­állítást rendeztek. Handó Péter és Orbán György beszélgetett Brunda Gusztávval is, aki szintén komoly érdemeket szerzett a társaság megszületésében. Ő talált rá az öt évtizeddel korábbi előzményekre s ke­reste meg néhai Kojnok Nándort, az új épületbe költözött könyvtár akkori igazga­tóját, akinek szimpatikus volt a helyi iro­dalom és művészet felkarolásának szán­déka és támogatásáról biztosította a for­málódó közösséget Brunda Gusztáv sze­rint mintegy eufórikus hangulatban Kezd­tek dolgozni, merthogy az asztaltársaság formalizálta a szellemi kalandvágy erő­södő, egyre szabadabb és egyre kevésbé kontrollált gondolatát Handó Péter „forgatókönyve” szerint néhány alapító tag is elmondta, hogy mit jelentett számára az asztaltársaság létrejötte. Kupcsulik Ágnes „házra”, ott­honra talált e közösségben és két ver­seskötetét is az egyesületnek köszönhe­ti. Kelemen József - aki főleg az első időszakban volt igen aktív - számára „szellemi gyújtópontot” , igényes mű­helymunkát jelentettek az asztaltársa­sági találkozások, beszélgetések, mű­elemzések. Paróczai Csaba esetében a felsőfokú tanulmányok utáni hazatérés és a költői pályán való elindulás kötő­ASZTALTÄRSASÄGI FÜZETEK A 16 asztaltársasági füzet egyikének cím­lapja - Orbán György munkája - 1993-ból dött a társasághoz, amelynek fő jellem­zője a megkérdezett szerint mindig az egymást előre vivő, inspirativ légkör volt. Mindhárman olvastak fel újabb verseikből is. Ugyancsak elhangzott né­hány írás a már eltávozott Pál József (Kiscseri Mihály), Etesi Deák László, Nádasdi Antal és Marschalkó Zsolt asz­taltársasághoz kötődő írásaiból Galajda Judit, Handó Péter, Kupcsulik Ágnes előadásában. Galajda Judit versét Friedeczky Katalin olvasta fel. A múlt megidézéshez a háttérben folyamato­san látható hatvan fotó is hozzájárult. A jubiláló egyesület január 29-én a Szerdatársaság Irodalmi Kávéházban is bemutatkozik a nyilvánosság előtt. Cs. B. A 25 éves Balassi Bálint Asztaltársaság ünnepi találkozóján Kelemen József, Kupcsulik Ágnes és Paróczai Csaba, jobbra áll: Handó Péter 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents