Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-03 / 2. szám

MTI FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Né meth Zsolt és Wetzel Tamás sajtótájékoztatót tartott a honosítás tapasztalatairól és nemzetpolitikai kérdé­sekről Budapesten. A honosítás jövője na­gyon nagy mértékben függ a választások sikeré­től - fogalmazott az év el­ső kormányzati sajtótájé­koztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön. Budapest Az MTI tudósítása szerint a politikus ismertette: po­tenciálisan 900 ezer külföldön élő választópolgárról beszélhe­tünk. Közülük 350 ezernek van magyarországi állandó lakóhe­lye. Utóbbiak többsége - orszá­gonként 100-150 ezer ember - Németországban és az Egyesült Királyságban él. Mindkét ország hozzájárulá­sát megkapták, hogy a külképvi­seleteken kívül - ha szükséges, akár sportcsarnokban vagy is­kolában - szervezzék meg a vá­lasztásokat. A politikus emlékeztetett: a kedvezményes honosításról szó­ló törvény három évvel , ezelőtt lépett hatályba. A kettős állam- polgárságot a kormányzati cik­lus egyik emblematikus jogsza­bályának nevezte, és úgy fogal­mazott: a 2014-es országgyűlési választások sikere alapvetően befolyásolhatja a kettős állam­polgárság népszerűségét és a kedvezményes honosítás jövőjét. Az államtitkár a magyar nem­zetpolitika kulcsfontosságú ele­mének nevezte a szabályozást. További adatokat ismertetve elmondta: 550 ezerre tehető azoknak a száma, akiket új ho- nosítottnak tekinthetünk. Egy részüknek külföldi állandó lak­helye van, vagyis ők levélben szavaznak. Az 550 ezer magyar közül 315 ezren voltak, akik kül­képviseleti ügyintézés kereté­ben nyerték-nyerik el a magyar állampolgárságot. Németh Zsolt hangsúlyozta: a regisztráció elengedhetetlen fel­tétele a választási részvételnek, és a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig 95 ezren re­gisztráltak. Az államtitkár ezt jó­nak nevezte, mondván, nagy az érdeklődés és az érintettek közül minden harmadik ember re­gisztrált. Németh Zsolt úgy fogalmazott, hogy a regisztráció végső stádi­umába érkeztünk, mivel a vá­lasztásokat megelőző 15 napig lehetséges regisztrálni, „tehát már nincs három hónap a re­gisztrációra”. Akik pedig még nem indították el a honosítást, azok az utolsó napokban van­nak, mivel 3 hónap a folyamat átfutási ideje. Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról be­szélt, hogy a kettős állampolgár­ság óriási kihívás volt a közigaz­gatás számára. A külképvisele­tekre 559 720 kérelem futott be, emellett 250 ezer név-visszama- gyarosítási kérelemmel kell fog­lalkozni. Összehasonlításképp el­mondta: 2010-ben éves szinten 5 ezer kérelemmel tudott megbir­kózni a közigazgatás, ma ez a szám évente 200 ezer. A honosításról elmondta: 2013-ban 12 százalékkal többen nyújtottak be állampolgársági kérelmet, mint 2012-ben, ami azt jelzi, hogy továbbra is nagy az érdeklődés a kettős állampol­gárság iránt. Előrevetítette: az egyszerűsített honosítás fenn­marad, az ezzel kapcsolatos fé­lelmek megalapozatlanok. Ered­ménynek nevezte azt is, hogy megalapozatlannak bizonyultak a kettős állampolgársággal kap­csolatos félelmek, riogatások, komolyabb migráció nem jelent meg, és a szociális ellátórend­szerben sem jelentett problémát az egyszerűsített honosítás. Magabiztos a gazdaság Budapest Varga Mihály szerint a magyar gazdaság egyre magabiztosabbá válik, miután a kormány megte­remtette az egyensúlyt és a növekedés feltételeit. A nem­zetgazdasági miniszter az MTI-nek adott interjújában azt mondta, nem tart a hiány­cél túllépésétől, a következő évek legnagyobb kihívásá­nak pedig az uniós források felhasználását nevezte. A gazdaságpolitika legjelentő­sebb eredményei közé sorol­ta az államadósság csökken­tését, a növekedési fordulatot, a foglalkoztatottság bővülé­sét, illetve azt, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljá- rás alól és visszafizette az IMF-től felvett hitelt is. Válság idején elfogadható Péd Gazdasági válság ide­jén a közfoglalkoztatás elfo­gadható, esetenként nélkü­lözhetetlen - mondta az Új Dunántúli Naplónak adott in­terjújában az Európai Bizott­ság foglalkoztatásért, szociá­lis ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős bizto­sa. Az MTI arról számolt be, hogy Andor László szerint hosszabb távon a közmunká­nál jobb szociális szövetkeze­teket kialakítani azokon a te­rületeken, ahol a piac nem te­remt prosperiíááLA, biztos fontosnak nevezte, hogy a közfoglalkoztatás által .az ab­ban részt vevők jobb helyzet­be kerüljenek, mint nélküle. Megkezdődnek... Budapest - A 2014-es év­vel megkezdődnek Magyar- országon is az első világhá­ború századik évfordulójára történő megemlékezések, a kormány a központi rendez­vények mellett a civil szerve­zetek és az önkormányzatok számára is szeretné megadni a lehetőséget a méltó emléke­zésre - mondta közigazgatá­si tárca parlamenti államtit­kára az MTI-nek. Rétvári Ben­ce közlése szerint a kormány Első Világháborús Centená­riumi Emlékbizottság néven felállította azt a testületet, melynek feladata a magyar- országi megemlékezések koncepciójának, és a prog­ramsorozat részletes tervé­nek kidolgozása. Milliárdokbói fejlesztenek Nyíregyháza. Két és féimiiii- árd forintot költhet Sóstó- gyógyfürdő idegenforgalmi fejlesztésére a nyíregyházai önkormányzat idén - közölte a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely polgármeste­re évnyitó, csütörtöki sajtó­rendezvényén az MTI-vel. Ko­vács Ferenc (Fidesz-KDNP) el­mondta, hogy a helyhatóság több mint 2,1 milliárd forint pályázati támogatást nyert az üdülőhely komplex turiszti­kai szolgáltatásfejlesztésére és funkcióbővítésére. A pro­jekt részeként a nyíregyhá­zai állatparkban újabb látvá­nyosság, a dél-amerikai föld­rész Amazonas környékének állatvilágát bemutató Viktó- ria-ház épül. Napi négy új jogszabály Budapest. Minden korábbinál több törvény, kormányrendelet és összessé­gében is történelmi rekordot jelentő mennyiségű jogszabály született 2013- ban - közölte a Jogtárat kiadó Wolters Kluwer Kft. csütörtökön az MTI-vel. 2013-ban a törvények száma átlépte a 250-et, a jegybanki rendeletek száma másfélszeresére nőtt. Tavaly is tovább tartott, és - mivel vá­lasztás év kezdődik - feltehetően a csúcsra is ért 2013-ban a jogalkotási len­dület mind a parlamentben, mind a kor­mányban. Január 1. és december 31. kö­zött 1.439 jogszabály (törvény, kormány- , miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. Ez 144-gyel több az egy évvel ko­rábbinál, ami 11,1 százalékos növeke­désnek felel meg, és azt jelenti, hogy át­lagosan a múlt év minden napjára négy új jogszabály jutott. Hozzátették: akárcsak 2012-ben, tavaly is nagyobb intenzitással nőtt a kormány jogalkotási tevékenysége, mint a parla­menté. Ez „meg is felel a kormányzati tö­rekvéseknek” - jelezték, emlékeztetve: Kövér László, az országgyűlés elnöke ta­valy ősszel már felvetette, hogy növelni kellene a rendeleti kormányzás súlyát a magyar jogalkotásban. A gyakorlatban ez már zajlik is: az új törvények száma átlagosan évi 5-11 szá­zalékkal nő. Ezzel szemben a kormány­rendeleteké tavaly negyedével haladta meg a 2012-est, míg abban az évben 17 százalékkal volt több az egy évvel koráb­binál - írták. Az elemzés szerint csak az egyéb rendeletek számában nincs növe­kedés: a 2013-as 620 rendelet lényegében stagnálás az előző évihez képest. Megál­lapították azt is, hogy a legnagyobb mér­tékben ott nőtt a rendeletek száma, ahol személyi változások voltak az elmúlt években. Kampánypénzből, a szegényekért Schmuck Andor azt javasolja a választáson induló pártoknak, hogy a kampányra fordítható ál­lami támogatások összegéből hozzanak létre egy szegényeket segítő alapítványt. A Magyar Szociáldemokraták Pártjának el­nöke, a Tisztelet Társaságának ügyvezetője ezt csütörtökön je­lentette be Budapesten. Budapest. Az MTI tudósítása szerint Tisztelet Társaságának Ez az év is jól kezdődik című rendezvényén Schmuck Andor a Syma Rendezvény- és Kong­resszusi Központban több ezer nyugdí­jas előtt elmondta, az új szabályozás szerint ha egy párt az országgyűlési vá­lasztásokra mind a 106 választókerület­ben jelöltet tud állítani, akkor körülbe­lül 600 millió forintos állami támoga­tást kap. Bejelentette, azt javasolja a demok­ratikus ellenzék pártjainak és a kor­mánypártoknak is, hogy „dobják össze ezt a pénzt", és hozzanak létre egy olyan alapítványt, amely nehéz sorsú időseket és gyerekeket segít majd. Schmuck Andor szerint mintegy ötmil- liárd forint állhatna az alapítvány ren­delkezésre. Beszélt arról, hogy nem lépett életbe a szociális temetésről szóló törvény, így f több mint 400 millió forint maradt a fő­városnál. Mint mondta, a főváros 130 millió forintot különített el a „szégyen­parcella” kialakítására, és további mint­egy 300 milliót arra, hogy majd kom­penzálják a temetkezési intézetet. Schmuck Andor azt üzente Tarlós Ist­ván főpolgármesternek: „ne a halálra költ­sön, hanem az életre”. A több mint 400 millió forintból erősítsék meg a fővárosi védőnői szolgálatot, kapjanak 13. havi fi­zetést a védőnők, és szerinte a kisgyerme­kes bérletet akár ingyen is megkaphat­nák az anyák. Közölte azt is, járt az ENSZ idősügyi munkacsoportjánál, és megállapodtak arról, ha a magyar kormány szeretné, akkor Budapestről neveznék el azt a cse­lekvési tervet, amelynek alapján meg­születne az idős emberi jogi charta. Schmuck Andor arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy fogadja őt, és te­gye lehetővé, hogy a magyar kormány a kezdeményezés élére álljon. Schmuck Andor, a Szocdemek - Magyar Szociáldemokraták Pártja elnöke üdvözli a rendez­vény résztvevőit Választásoktól függ a honosítás

Next

/
Thumbnails
Contents