Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-16 / 13. szám

MTI FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS Me sterházy Attila szerint Orbán Viktor „puccsot hajtott végre” saját népe ellen a paksi erőmű bőví­téséről szóló, Oroszor­szággal kötött megállapo­dással. Az MSZP kezde­ményezi az országgyűlés rendkívüli ülésének ösz- szehívását. Budapest Az MSZP elnök-frak­„Orbán Viktor puccsot hajtott végre" cióvezetője az MTI tudósítása szerint szerdán kijelentette: fele- lős politikus nem dönt egy sze­mélyben atomerőműről a ma­gyar emberek, a civil szerveze­tek bevonása nélkül. Hozzátette: a tavaszi választás után felálló új kormány a szerződést felül­vizsgálja, mert az erőmű bővíté­séről csak átlátható módon, szé­les társadalmi konszenzus alap­ján lehet döntést hozni.- A szakmai álláspont kialakí­tása után népszavazáson kérnek annak végrehajtásához felhatal­mazást - tette hozzá Mesterházy Attila, megjegyezve, a beruhá­zást csak versenyeztetés után ítélik oda. Elmondta, egyeztetve a többi baloldali ellenzéki párttal, kez­deményezik az országgyűlés rendkívüli ülésének összehívá­sát és a miniszterelnök beszá­moltatását a szerződés megkö­tésének indokairól, körülménye­iről. Támogatják azt a kezdemé­nyezést, hogy legyen nyilvános a szerződés, továbbá minden dön­tést előkészítő dokumentum. A sajtótájékoztató elején leját­szottak egy felvételt, amelyen Or­bán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a népe ellen, mert hosszú távra titkosított szerződést köt Oroszországgal az energia kér­désében. Mesterházy Attila sze­rint a felvétel 2008. február 28- án készült Losoncon. Az ellenzéki politikus úgy érté­kelt: „Orbán Viktor puccsot haj­tott végre a népe ellen”. Mint mondta, nem Oroszországgal van baj, hiszen az oroszokkal ők is tárgyaltak és a jövőben is kell tár­gyalni velük. A probléma az, hogy Orbán Viktor egyedül, társa­dalmi és országgyűlési felhatal­mazás nélkül száz évre eldönti Magyarország energiapolitikáját. A pártelnök többek között hoz­zátette azt is: a miniszterelnök valótlanul állította, hogy az or­szággyűlés 2009-ben a paksi erőmű bővítéséről döntött, az igazság ugyanis az, hogy a par­lament az előkészítő tevékeny­ség megkezdéséhez adott elvi hozzájárulást. Vagyis ha Orbán Viktornak nem volt felhatalma­zása annak megkötésére, akkor a szerződés nem létezik. Kérdésre válaszolva Mester­házy Attila azt mondta, ha Or­bán Viktor ellenzéki vezetőként a szerződés nyilvánosságát szor­galmazta, akkor álláspontját tartsa most is, nem kérnek tőle mást most, mint amit ő kért ko­rábban. Kitért arra, hogy az MSZP az erőmű élettartamának meghosszabbítását mindig tá­mogatta, de a bővítésről szak­mai, társadalmi vitát tart szük­ségesnek. Népszavazást tartanának A paksi atomerőmű tervezett bő­vítéséről népszavazást tartana az Együtt-PM - jelentette be Já­vor Benedek független képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke szerdán. Budapest. A politikus közölte: négy nép- szavazási kérdést nyújtanak be az Orszá­gos Választási Bizottságnak, valamint rendkívüli parlamenti ülésnapot is kezde­ményeznek az ügyben. Szerinte a kor­mánynak nem volt felhatalmazása annak a megállapodásnak a megkötésére, ame­lyik évtizedekre eladósítja és tartós ener­getikai függésbe helyezi Magyarországot Oroszországgal szemben. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a kormányzat által hivatkozott 2009-es országgyűlési határozat csak a bőví­tés előkészítését hagyta jóvá, nem pe­dig egy tender nélküli, „fű alatt, stiká­ban” megkötött megállapodást. Ki­emelte, hogy a szerződés körülbelül háromezer milliárd forintos „adósság­hegyet helyez a magyar költségvetés nyakába”, úgy, hogy éppen a jelenlegi kormány rögzítette az alaptörvényben az államadósság plafonját.- Kedden a paksi bővítés mellett a Dé­li Áramlat megépítéséről is megállapo­dás született. Eszerint Magyarország minden szerződéses kötelezettségét tel­jesíteni akarja Oroszországgal szemben, még azokat is, amelyeket az EU az euró­pai joggal ellentétesnek tart - hívta fel a figyelmet Jávor Benedek. Az Együtt-PM-hez tartozó képviselők kezdeményezik, hogy az országgyűlés rendkívüli ülésen hallgassa meg a kor­mányt arról, hogy pontosan milyen megál­lapodást kötött Moszkvában. Jávor Bene­dek elmondta, hogy eközben az Együtt-PM nevében népszavazási kérdéseket nyújt be az Országos Választási Bizottságnak. A kérdések többek között arra irányul­nak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbe­szerzésen válasszák ki, illetve ne szüles­sen végleges döntés a bővítésről 2020-ig.- Senki sem tudja, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért azt sem lehet pontosan tudni, milyen jogi lépéseket igé­nyelne a szerződés felbontása vagy meg­változtatása - válaszolta egy kérdésre Já­vor Benedek. Valamennyi egyéni választókerületben indí­tani kíván jelölteket a Közösség a Társadal­mi Igazságosságért Néppárt (KTI), amely szociális politikájával új politikai család­ként, a civil demokrácia támogatójaként je­lenik meg a közéletben - jelentette be Szili Katalin, a szervezet elnöke szerdán, Buda­pesten újságíróknak. Budapest A volt házelnök, jelenleg független országgyű­lési képviselő az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, pártjuk új hangot, stílust és értékeket hoz a politikába az­zal a céllal, hogy megvalósítsa a civil demokráciát. Kiemel­te, a KTI frissességet jelent a változatlanságot ígérő két nagy politikai formációval szemben, mivel alulról szerve­ződő pártjuk munkájában kizárólag olyanok vesznek részt, akik megőrizték hitelességüket, szűkebb környeze­tükben pedig már bizonyították is rátermettségüket.- A KTI pártok és mozgalmak összefogásával alakult, jelenleg pedig már több mint huszonöt civil szervezet ta­lálható a tagságában, köztük a devizahiteleseket segítő csoportok, valamint olyan kisebb szervezetek, amelyek csalódtak az MSZP-ben - ismertette Szili Katalin, hoz­zátéve: szervezetük felépítése a tagok egyenlőségén ala­pul, összefogásuk pedig érték- és programalapú. Céljuk a civil demokrácia A politikus egységes válasz­tási programjukból idézve el­mondta, a civil párbeszéd segí­tése érdekében egy második parlamenti kamara összehívá­sát javasolják, továbbá vissza- hívhatóvá tennék a parlamen­ti képviselőket. Szili Katalin aláhúzta, a KTI nem szövetkezik azon politikai erőkkel, amelyek az elmúlt hu­szonöt évben zsákutcába juttat­ták az országot. Úgy fogalma­zott, örül a szélesebb politikai összefogások létrejöttének, mert így vüágosan látszik, „ki az, aki csak a neoliberális folya- Nem szövetkeznek azokkal, akik az elmúlt huszonöt évben zsákutcába juttatták az matokban tud gondolkodni és országot - mondta Szili Katalin, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt aki baloldali intézkedésekkel a elnöke, független országgyűlési képviselő. konzervatív oldalt szolgálja”. „Értékek veszélyben" Budapest - Országjáró kör­utat és kampányt szervez a Ci­vil Összefogás Fórum (CÖF), amelynek célja egy új, a kö­vetkező választási ciklusra szóló társadalmi szerződés összeállítása, de fel kívánják hívni a közvélemény figyel­mét arra is, hogy „újra össze­állt az országot a csőd szélére sodró politikusok maroknyi, hatalomra éhes csapata” - je­lentette be szerdán Csizmadia László, a CÖF alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapít­vány (CÖKA) elnöke. Az MTI tudósítása szerint Fricz Tamás, a CÖF alapítója arról beszélt, hogy a civil szer­vezet kezdetektől azt tűzte ki célul, hogy megvédje a de­mokráciát, a közjót, a jó erköl­csöt és a nemzeti szuvereni­tást. Álláspontja szerint ezek az értékek a baloldali ellenzé­ki pártok összefogása miatt most újra veszélybe kerültek. Az előző nap eldőlt: közös listán indul a baloldali ellen­zék a parlamenti választáson. A névsort miniszterelnök-je­löltként Mesterházy Attila MSZP-elnök vezeti, akit Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövet­ségvezetője, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnö­ke, a Liberálisokat képviselő Fodor Gábor és Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke követ Az összefo­gáshoz Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök a DK egyéni je­löltjeként csatlakozik. Hetven­egy egyéni választókerületben az MSZP, huszonkettőben az Együtt-PM, tizenháromban a DK nevezi meg a közös jelöltet Ezernyi önkéntes Budapest - Eddig 17 ezren jelentkeztek a Fidesz által élet­re hívott Magyar Csapat ön­kéntesének, hogy részt vegye­nek a rezsicsökkentés megvé­désében, a kormánypártnak a közelgő parlamenti választás­ra való felkészülésében - mondta Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért fe­lelős igazgatója szerdán. Az MTI beszámolója sze­rint a politikus közölte: a 17 ezer önkéntes telefonon je­lentkezett, számuk azonban a következő napokban várha­tóan jelentősen nő majd, a százezret is meghaladhatja, hiszen egy hónapig tartanak a kormánypárt rezsicsökken­tést támogató újabb lakossá­gi fórumai, amelyeken csatla­kozni lehet a Magyar Csapat nevű szerveződéshez. Nyitrai Zsolt emlékeztetett, hogy Orbán Viktor pártelnök­miniszterelnök január első napjaiban küldött levelet azok­nak, akik tavaly részt vettek a rezsicsökkentést támogató alá­írásgyűjtésben, és az eddig megvalósult húszszázalékos rezsicsökkentés megvédése ér­dekében meghívta őket a Ma­gyar Csapat megalakítására.- A fórumokra nagy szükség van, hiszen kedden mindenki láthatta, összeállt a „rezsicsök- kentés-ellenes koalíció”, a kö­vetkező választásnak így az a tétje, hogy folytatódik-e a rezsi­csökkentés vagy sem - mond­ta a Fidesz társadalmi kapcso­latokért felelős igazgatója. Február 15-ig pedig össze­sen 119 helyszínen tartanak lakossági fórumot ország­szerte a kabinet tagjai, a kor­mánypárt vezető politikusai. A kormányfő felhatalmazás nélkül száz évre eldönti hazánk energiapolitikáját - hangsúlyozta Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnök-frakcióvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents