Nógrád Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-15 / 12. szám

Családi kedvezmény 2014-ben A családi kedvezmény igénybevétele eddig is sok kérdést vetett fel a munkavállalókban és a munkáltatókban egyaránt A 2013. évi CC. törvény 199. §. 2014. január elsejétől hatályos rendelkezései szerint a családi kedvezményt bizonyos járulékokból is lehet érvényesíteni, így ez most még több odafigyelést igényel az érintettektől. Hogy mire érdemes odafigyelni, erről beszélgetett most Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingával, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával. Pontosan mit jelent a családi kedvezmény? Az 1995. évi CVII. tv. (Szja törvény) 29/A.-29/B. rendelkezései szerint a családi kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkentő tétel. Abban az esetben, ha a munkavállaló kéri a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a kedvezmény az adóelőleg alapját - azaz a mun­kabérből való személyi jövedelemadó (szja) le­vonást csökkenti. A családi kedvezmény - az el­tartottak számától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként jár. » Miért fontos tudni, hogy ki az eltartott és ki a kedvezményezett eltartott? Azért, mert a kedvezmény és annal< mértéke mindkettőtől függ. A kedvezményezett eltartott a magánszemély gyermeke(i) - aki(k) után csalá­di pótlékot is kap -, de akár a várandós nő mag­zata is (a fogantatás 91. napjától), aki(k) után is érvényesíthető a családi kedvezmény. Viszont eltartott lehet a családi pótlékra már nem jogo­sító személy is. O az aki családi pótlék összegé­nek megállapításánál figyelembe vehető, utána kedvezmény nem jár, de a kedvezményezett el­tartottak után érvényesíthető mérték meghatáro­zásánál figyelembe kell venni. Az eltartottak köre tehát tágabb, amibe bele tartozik a kedvezmé­nyezett eltartott is. A könnyebb értelmezés érdekében nézzünk egy konkrét példát! Ha a családban van egy 10 és egy 13 éves gyermek, valamint egy 18 évesnél idősebb gyermek, aki felsőoktatási intézmény­ben, első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi alapképzésben vagy mesterképzésben vesz részt és rendsze­res jövedelemmel nem rendelkezik, akkor a csa­ládban az eltartottak száma 3, míg a kedvezmé­nyezett eltartottak száma 2. Az eltartottak száma határozza meg a gyermekenkénti adóalap-ked­vezmény mértékét, amiből következik a tényleges adókedvezmény összege. • Történt-e változás a családi kedvezmény érvé­nyesítésében? Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szülők vá­lását követően - bíróság által jóváhagyva - meg­osztott felügyeleti jogot gyakorolnak a gyermek felett. Az Szja. törvénybe erre vonatkozóan január elsejétől egy új rendelkezés került be, amely sze­rint, ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért mindkét szülő jogosult a családi pótlékra 50-50%-os arányban, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vo­natkozásában kedvezményezett eltartottnak mi­nősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi adóalap-kedvezmény 50- 50%-ának érvényesítésére jogosult, ugyanakkor a gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás kö­zött nem jogosultak. • Milyen összeget jelent havonta a családi ked­vezmény az érintettek számára? Az adóalap-kedvezmény mértéke egy és két el­tartott esetén 62.500 Ft, három és minden továb­bi eltartott esetén 206.500 Ft. Azonban maga a tényleges adókedvezmény érdekli igazán a mun­kavállalókat, hiszen ez az az összeg, ami a zsebük­ben marad. Itt van jelentősége annak, hogy a csa­ládban hány eltartott van. Egy és két eltartott esetén: egy gyermek után havi 62.500 Ft az adóalap-kedvezmény, amelyből (62.500x0,16) = 10.000 Ft a havi többletbevétel. Két gyermek esetén pedig már havi (2x62.500) = 125.000x0,16 = 20.000 Ft-tal lesz több a nettó munkabér. Legalább hároN**eltartott esetén már az első . és a második gyermek után is 206.250 Ft/gyer- mek az adóalap-kedvezmény, azaz 206.250x0,16 = 33.000 Ft/gyermek az adókedvezmény havi összege. Mivel 2013-ban a családi kedvezményt csak a személyi jövedelemadó (szja) terhére lehetett el­számolni, azzal a kitétellel, hogy a számított szja összegét nem haladhatta meg. Azaz ha adott egy család, akik két gyermeket nevelnek (az eltartot­tak száma és a kedvezményezett eltartottak száma is kettő) és a szülők havi összes bruttó jövedelme 125.000 Ft vagy e fölött van, ők tavaly is ponto­san igénybe tudták venni a két gyermek után járó összesen 20.000 Ft-os családi kedvezményt - az ő esetükben idén sincs változás. Vagy például azok a munkavállalók sem tudták teljes egészében ér­vényesíteni a kedvezményt, ahol a szülő egyedül neveli két gyermekét, és a jövedelme nem éri el a bruttó 125.000 Ft-ot. Ha ez a szülő tavaly havi brut­tó 114.000 Ft-ot keresett, akkor az ő számított szja- ja 18.240 Ft volt, így ezt az összeget tudta igénybe venni, a 20.000 Ft-ból fennmaradó havi 1.760 Ft- ot viszont nem. Ezen a helyzeten változtat most a 2014. január elsejétől hatályba lépett családi járu­lékkedvezményre vonatkozó jogszabályváltozás. Mit jelent a családi járulékkedvezmény beve­zetése? Ez annyit jelent, hogy a családi kedvezményt már nem csak a számított szja összegéig lehet érvé­nyesíteni, hanem bizonyos járulékok terhére is. Az erre vonatkozó előírásokat az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj. törvény) 24/A.-24/C. és 51.-51/B. parag­rafusai tartalmazzák. Amennyiben a számított szja alapján nem vehető igénybe teljes összegben a magánszemélyt a kedvezményezett eltartottak után megillető családi adókedvezmény, úgy a családi járulékkedvezmény igénybevételével ez megtehető maximum a meghatározott járulékok együttes összegéig. Ez azt eredményezi, hogy a dolgozó bruttó béréből kevesebb lesz a levonás. ■* Nézzünk egy konkrét példát! Ha adott egy teljes munkaidős garantált bérmini­mumon foglalkoztatott dolgozó, akinek a 2014. 01. 01. napjától a havi bruttó bére 118.000 Ft, akkor az ő számított szja-ja 18.880 Ft. A dolgozó két gyermeket nevel, így havonta 20.000 Ft-os családi adókedvezményre jogosult. A munkálta­tó a bérszámfejtéskor főszabály szerint az aláb­bi levonásokat érvényesíti: 16%-os szja, 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3%- os pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5%-os munkaerő-piaci járulék, és 10%-os nyugdíjjárulék, ami összesen 34,5%-os levonás. így a dolgozó havi nettó munkabére 118.000 - 40.710 = 77.290 Ft. Ha azonban a számított szja nem nyújt teljes fe­dezetet a családi kedvezmény kimerítéséhez, ak­kor a munkáltató ezt a jogszabályi előírás alapján az egyes járulékokból is érvényesítheti, azaz nem vonja le a dolgozótól. Mivel azonban a dolgozó érvényesíti havonta a családi kedvezményt a két gyermeke után, így nem kerül levonásra a 16%-os szja (18.880 Ft). 2013-ban sem került levonásra, akkor a dolgozó nettó bére családi kedvezmény­nyel 118.000- 21.830 = 96.170 Ft volt. 2014-ben viszont a fennmaradó 1.120 Ft-ot igénybe tudja majd venni a 4%-os természetbeni egészségbiz­tosítási járulék terhére, mint járulékkedvezmény. Azaz ezen a jogcímen nem a teljes 4.720 Ft lesz levonva, hanem csak 3.600 Ft. így a munkavállaló nettó havi bére 118.000 - 20.710 = 97.290 Ft lesz. • Kikre nézve kedvezőbb ez az új szabály? Gyakorlatilag ezt egy egyszerű százalékszámí­tással ki lehet számolni, hogy mely munkaválla­lói csoportoknak jelent ezt nettó bérnövekedést. Míg 2013-ban csak a 16%-os személyi jövedelem- adó nyújtott fedezetet a családi adókedvezmény érvényesítéshez, addig 2014-ben a járulékokkal együtt ez maximum a bruttó bér 33%-a lehet. A két végletet említeném: Ha valaki havi bruttó munkabére 30.305 Ft, akkor tavaly egy gyermek után csak 30.305x0,16 = 4.848,8 Ft-ot tudott igénybe venni, idén viszont már a teljes kedvez­ményre, azaz a 30.305x0,33 = 10.000 Ft-ra jogo­sult. A másik eset, amikor a szülők 3 gyermeket nevelnek. Míg ők tavaly egy bruttó 300.000 Ft-os jövedelem esetén 300.000x0,16 = 48.000 Ft-ot tudtak csak érvényesíteni családi kedvezmény­ként, addig 2014.01.01. napjától már - a járulék- kedvezménynek köszönhetően - ez az összeg havi 300.000x0,33 = 99.000 Ft-ra emelkedik. Mire hívná fel még a figyelmet? Javaslom, hogy a munkavállalók mielőbb töltsék ki a családi kedvezmény nyilatkozatot és legké­sőbb a január havi jelenléti ívek leadásáig jutas­sák el a munkáltató bérszámfejtésért felelős mun­katársának, hogy már a január havi bérükből is érvényesíteni tudják a kedvezményt. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER 9-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176

Next

/
Thumbnails
Contents