Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 277-299. szám)

2013-12-11 / 285. szám

Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra" szombaton ffiegV Szombati számunkban a Ravasz István­ról elnevezett versmondó ver­seny részleteiről számolunk be, emellett bemutatjuk Shah Gabriellát, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum 2013. december 1-i hatállyal kine­vezett igazgatóját. Az új intézményvezető pá­lyázatában és immár a mun­kakörében is az úgynevezett „nyitott múzeum” elvét és gyakorlatát vallja, de el­mondja egyéb, munkatársa­ival együtt megvalósítandó terveit is. Egy szomorú köte­lességnek teszünk eleget, amikor - szintén december 14-én, a mátraballai temeté­se napján a „Kultúra" olda­lon - megemlékezünk Soly­már Józsefről, a 84. életév­ében elhunyt íróról, a Mik­száth Kálmán Társaság tag­járól, Palócföld című lap szerzőjéről, akinek forgató- könyvéből forgatta Nádasy László 19ól-ben Salgótarján­ban a „Megöltek egy leányt” című filmet. Hétvégente kézműveskedés (Folytatás az 1. oldalról.) Szécsény. A belvárosban vasárnapon­ként a kézműves termékek vásárát rende­zik meg ezekben a hetekben. Az elmúlt hétvégén a művelődési ház aulájában kéz­műves foglalkozást tartottak a gyermekek­nek. NagynéMákos Izolda, a népi játszóház vezetőjének irányításával karácsonyi asz­taldíszeket készítettek a fiatalok. A Palóc Néptáncegyüttes táncosai téli jelmezben énekelve vonultak végig a belvárosban. A programjuk a művelődési ház előtt egy körtánccal fejeződött be. A Kerek Perec Egylet - Andrási Ferenc, Takács Bernadett, Paluch Norbert - egy hangulatos, zenés, táncos mesejátékkal szórakoztatta az apró­ságokat és az őket elkísérő felnőtteket. A belvárosban több százan voltak jelen, hogy résztvevői legyenek a második ad­venti gyertya meggyújtásának. Az Erkel Ferenc Vegyeskar Lévárdi Beáta vezényle­tével lélekben felemelő adventi dalokat énekelt. A ferences rendi Pió testvér közös imádság után, Jézus Krisztus eljövetelének a várakozásáról szólt. Dr. Harikné dr. Ha­vasi Beáta, Szécsény alpolgármestere bé­kés, boldog adventét, szeretetteljes vára­kozást kívánt a jelenlévőknek. Stayer Lász­ló, a város polgármestere, Pió testvér és dr. Harikné dr. Havasi Beáta meggyújtották az adventi koszorún a második gyertyát. A Palóc Néptáncegyüttes a koszorú körüli tánccal tette még kedvesebbé az ünnepet. A keresztény értelmiségiek szécsényi cso­portja forralt borral, meleg teával, zsíros kenyérrel vendégelte meg a résztvevőket. December 15-én délben az ESZE csoport és az Iglice Táncegyüttes a buszmegállónál lévő körforgalomnál feldíszítik a város ka­rácsonyfáját. Délután a művelődési ház­ban kézműves foglalkozásra várják a gyer­mekeket. A Paramisi Társulat és az Iglice Táncegyüttes közös karácsonyi műsorát, betlehemezését népi zenekar koncertje zárja. Az adventi koszorún 17 órakor meg­gyújtják a harmadik gyertyát. December 22-én a Pintér ház udvarán lesz látható a betlehemi jászol. A Palóc Néptáncegyüttes gyermektáncházba hívja az ifjúságot. A kézműves foglalkozást Ta­kács Béla mézeskalács-készítő mester ve­zeti. Az adventi koszorún 17 órakor fellob­ban a negyedik gyertyán is a láng. Szenográdi Ferenc A Kerek Perec Egylet tagjai hangulatos mesejátékkal szórakoztatta az apróságokat Betleliem a tájháznál „Minden advent ima is...” Ürögdi Ferenc verssorával hívja a tájháznál felállított betle­hemhez a helyieket a települési és a szlovák kisebbségi önkormány­zat. Vasárnaponként, ünnepélye­sen, itt gyújtják meg az adventi koszorú gyertyáit, s fohászt mon­danak a közös karácsonyvárás je­gyében. Adventi hangverseny A Dornyay Béla Mú­zeum szeretettel vár minden ér­deklődőt a Bátonyterenyei Zene­iskola tanárainak és növendékei­nek adventi hangversenyére, amit az intézmény épületében tartanak meg december 12 -én, csütörtö­kön 11 órától. A rendezvény szer­vezésében közreműködött a Szent Lázár Lovagrend. Betegeket keresnek fel Balassagyarmat. Egyedülálló, nehéz helyzetű, kórházban ápolt betegeket keresnek fel az ünne­pek előtti napokban a területi vö­röskeresztesek, köztük fiatal ön­kéntesek. Látogatásuk célja az ajándékozás mellett az, hogy lel­ki vigaszt nyújtsanak a családi gondoskodást nélkülözni kény­szerülő elesetteknek. Egy megemlékezés margójára Képünkön az 1. választókerület képviselői Salgótarján. - A Magyar Mun­káspárt helyi szervezete salgó­tarjáni sortűznek tekint minden olyan - Salgótarján közigazgatá­si területén, az állam erőszak­szervei vagy azok által létreho­zott, illetve megtűrt más fegyve­res szervezetek által - közterü­leten, bírósági ítélet nélkül vég­rehajtott lőfegyver használatot, amelynek következménye sze­mélyek sebesülését, halálát okozta. Az áldozatokat vallási, etnikai, nemzeti- és politikai ho­vatartozása miatt senkinek sem szabad bírálni, a mártírok emlé­ke előtt mindannyiunknak kö­telessége fejet kell hajtani - mondta Csohány Tibor választó- kerületi elnök a december 8-i évforduló kapcsán tartott sajtó- tájékoztatón.- A város szocialista-liberális és a jobboldali fideszes városve­zetései csak egyetlen egy, az 1956. december 8-i tragikus sor­tűz áldozatainak emlékére ren­deznek évenként városi megem­lékezést. Pedig Salgótarján viha­ros történelme bőven produkált tragikus eseményeket - vélel­mezte, majd részletesen ismer­tette Salgótarján múltját, ame­lyet az 1850-es években a kör­nyezetében feltárt szénvagyon- ra épülő szénbányászat és az ar­ra épülő ipari tevékenység emelt jelentős iparvárosi rangra. Mint mondta, a feudális ala­pon nyugvó bányajog és a bá­nyaalapítás költségeit a bánya­társulat - a mind magasabb osz­talék érdekében - elviselhetet­len mohósággal terhelte a bá­nyamunkásságra. Rendkívül alacsony bérfizetés mellett ka­tonai munkafegyelmet és vasár­napi munkaszünet nélküli ti­zenkét órás folyamatos műsza­kot követelt a bányászoktól. A helyzet a sorozatos válsá­gokkal terhelt XX. században sem változott, így Salgótarjánt „kenyereden tarjánkként kezd­ték emlegetni. A tűrhetetlen állapotok korán kiváltották a bányaipari dolgozók elégedetlenségét, amely soroza­tos sztrájkmozgalomba, munkás­megmozdulásokba torkollott.- Az I. világháború utolsó éve­inek forradalmi mozgalmai elér­ték Salgótarjánt is. Kialakultak a politikai frontvonalak, az összetű­zés elkerülhetetlenné vált az el­lentáborok között AII. világhábo­rú a bányászság élet- és munka- körülményeit csak rontotta. Az üzemekben a háború utolsó hó­napjaiban a munkások ellenállá­sa szüntelenül erősödött. A mun­kásellenállás legfőbb céljává vált, hogy megakadályozzák az üze­mek felrobbantását és nehezítsék a termelő eszközök Nyugatra va­ló szállítását. Salgótarjánt meg­rázó történelmi események, tra­gédiákkal teli várostörténet, szo­morú egyéni sorsok sorozata jel­lemzi. Megemlékezésre méltó történelmi eseménysorral bí­runk. De nem csak az egyik a sok közül. Mind az! - hangsúlyozta Csohány Tibor. - A szelektív em­lékezetű városvezetés mégis csak egyről, az 1956. december 8-i tra­gikus sortűzről emlékezik meg. A Magyar Munkáspárt ezzel a szemlélettel és gyakorlattal nem tud azonosulni, nem vesz részt ezekén a városi megemlékezése­ken. A Munkáspárt helyi szerve­zete ezért tartott külön megemlé­kezést december 6-án az összes salgótarjáni sortűz áldozataira emlékezve ott, ahol az „éhségme­net” tragikus véget ért, a sortűz helyszínén, Zagyvapálfalván, a szomorú esemény emlékét meg­örökítő emléktáblánál. képünk illusztráció % khrmcsorvi JÚTtKUflKBdlI, ECV TELI HŰTŰSZEKREnV ES TÖBB ÉRTÉKES RJMUDÉKTRIMLGRZDÚRR ELŰFIZETŰIRK KOZOTT! HIRDETÉS HIRDETÉS Nem tudja mivel lepje meg szeretteit karácsonyra ?

Next

/
Thumbnails
Contents