Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 277-299. szám)
2013-12-11 / 285. szám
HIRDETÉS ______ fi társadalmi felelősségvállalás (Corporate social responsibility - CSR) Egyre többször és egyre több helyen találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Hogy pontosan mit is jelent és mi köze a cégek - vállalatok életéhez...? Erről beszélgetett Tóth-Korom Kingával, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával Kopeczny Zsuzsa. Work Way Club nniiiwrwniTnTf>íiínrin mrr irtn n r r r|iTiiirriniinrBii^ifiwwnoMiwiWOTWWMM>roj>jnw)i> A MUNKAERŐ MESTER • Hogyan tudná definiálni a társadalmi felelősségvállalást ? Ez egy üzleti fogalom, ami szerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpe-' dig azáltal, hogy tevékenységük tekintettel van az üzletfeleikre, a beszállítóikra, az alkalmazottaikra, a részvényeseikre éppúgy, mint a környezetre. Ez a cselekvés a törvényes kötelezettségen túl is elterjedőben van, hiszen az üzleti szereplők önkéntesen tesznek lépéseket az őket körülvevő társadalom életszínvonalának javításáért. Az Európai Bizottság 2001-ben deklarálta, hogy mit is jelent a vállalati társadalmi felelősségvállalás. Ez egy olyan törekvés, amelynek értelmében a vállalatok önkéntes alapon üzleti tevékenységükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket is, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat. Egyes szakemberek szerint négy különböző területe van: a gazdasági, a jogi, az etikai és a filantróp (jótékonykodás). Az biztos, hogy a CSR egy gazdasági viselkedési forma, amely túlmutat a jogi elvárásokon, és amelyeket egy vállalat önkéntesen vállal, mert úgy ítéli meg, hogy ez a hosszútávú érdeke. És ez szorosan összekapcsolódik a fenntartható fejlődés koncepciójával! Röviden úgy is mondhatnánk, hogy a vállalatirányítás egy útja. Tudni kell, hogy a társadalmi felelősségvállalás beépítése a cég politikájába számos előnnyel jár. Erősítheti a hírnevet, javíthatja az emberi erőforrást és az alkalmazottak cég iránti elkötelezettségét, közvetetten hozzájárulhat a nyereség növekedéséhez, jótékony elismeréshez vezethet és hosszútávú kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé civil szervezetekkel. • Mi hívta életre a CSR-t? Ahhoz, hogy a CSR kialakulásának célját megértsük, egy hosszabb történeti áttekintés szükséges: A jóléti államok meggyengülésével a nagyvállalatok nagyobb hatalomra és befolyásra tettek szert. A 20. század végén a kormányok a modern társadalmak olyan problémáival találták szembe magukat, amelyek megoldása meghaladta képességeiket. A természetes környezet fenntarthatósága egyrészt túlmutat a kormányokon, másrészt a társadalmi jólét csökkentésével jár, amely nem népszerű feladat. A 80-as években és a 90-es évek elején olyan jobbközép kormányok kerültek hatalomra, amelyek a piac liberalizációját hangsúlyozták. A szakszervezetek meggyengültek, és nagy, állami, közszolgálatot ellátó vállalatok magánkézbe kerültek. Mindezek hatására a versenyszféra, számos állami szerepet vett magára, és ezzel felelősségi köre is nőtt. A globalizáció részeként a cégek kiterjesztették működésüket az egész világra, az államhatárok jelentőségének csökkenésével, a kormányok befolyásolási és ellenőrző képessége is redukálódott. A globalizáció hatására a civil szervezetek is megerősödtek, nemzetközivé váltak, és képesek voltak felhívni a közvélemény figyelmét számos negatív gyakorlatra. Ennek eredményeképp a 80-as évektől számos botrány robbant ki, amelyek a gazdaságot is szembesítették saját felelősségével. A 80-as években létrejött egy olyan kezdeményezés, amelynek középpontjában a társadalmilag felelős befektetések (SRI) álltak. A fordulat a Dél-Afrikában működő külföldi vállalatok bojkottálásához köthető. A befektetések kivonásának alapjául az a gondolat szolgált, hogy az egyének nem akarták az elnyomó apartheid rendszert tőkéjükkel támogatni. Bár a bojkott 1993-ban véget ért, hatása maradandónak bizonyult. E-zutárj a befektetéseknél már több társadalmi szempontot is figyelembe vettek. A 90-es évek elején napvilágra került, hogy az egyik nagy sportszergyártó cég, különböző ázsiai üzemeiben etikailag kifogásolható gyakorlatot folytat. Gyáraiban gyerekeket foglalkoztat, és nem veszi figyelembe a munkavállalói és emberi jogokat. Ebben az időszakban nem az adott országok kormányai, hanem az érintett cégek voltak kénytelenek válaszlépéseket tenni. Bevezetésre kerültek a (már korábbi írásunkban említett) etikai magatartás kódexek. m Kiket érint a társadalmi felelősségvállalás? Lényegében mindenkit! A részvényeseket - befektetőket, a munkavállalókat, a fogyasztókat, a versenytársakat, a beszállítókat, a civil társadalmat, a kormányzatokat és nem utolsó sorban a környezetet is. Az tény, hogy a vállalatok működésük során óhatatlanul használják a környezet erőforrásait, hatást is gyakorolnak azokra. Kezdetben a kifejezetten nagy környezeti hatással bíró vállalatok kezdtek el a CSR-ral intézményesített, strukturált keretek között foglalkozni. Több esetben is megfigyelhető, hogy egy vállalat környezeti jelentését bővítette a társadalmi felelősségvállalás további irányai felé. A társadalmi felelősségvállalás sokáig a nagy szennyezők „kiváltsága" volt. m Mit nyer ezzel a vállalat? A CSR hozzájárul a vállalat hosszútávú fenntarthatóságához; növeli a vállalat megbecsültségét, segíti a külső és belső bizalom kialakítását; fokozza a munkatársak elkötelezettségét és innovációs teljesítményét; csökkenti a kockázatokat; lehetőséget ad a pozitív megkülönböztetésre és segítségével új kapcsolatok, együttműködések építhetők ki. A világon mára már szinte megszámlálhatatlan nemzetközi kezdeményezés létezik, amelyek célja a vállalatoknak való iránymutatás, illetve olyan eszközök nyújtása, amelyek segítségével a cégek valamilyen szinten mérhetővé tehetik felelős működésüket. Az irányelvek alapvetően a'mini- mum elvárásokat fogalmaznák meg. Kifejezetten a vállalatok társadalmi felelősségvállalására és a fenntarthatósági jelentéstételre koncentrál a GRI (Global Reporting Initiative), az ENSZ által létrehozott szervezet. A GRI fejlesztette ki a világszerte legszélesebb körben alkalmazott fenntarthatósá- gi-jelentés útmutatót, azaz a Jelentéstételi Keret- rendszert, amelyet ma már több mint 1500 vállalat alkalmaz világszerte. » Miért jó ez a munkavállalónak? A munkavállalók több szempontból is érintettjei egy vállalatnak. Egyrészt megjelennek erőforrásként, másrészt sok esetben maguk képviselik a céget a fogyasztók felé, harmadrészt pedig a vállalati döntések következményeit ők is viselik. Az alkalmazott - amikor munkába áll egy cégnél - elköteleződik. Erőforrást fektethet be (elköltözik, tanfolyamot végez), és hosszabb alkalmazás után egyre inkább függ a munkaadójától. Ennek ellenére a vállalat nem ellenőrizheti a dolgozó minden tevékenységét, mert a munkavállalónak is vannak jogai! Az első az esélyegyenlőség, vagyis annak biztosítása, hogy a munkaerőpiacon jelenlévők egyenlő esélyekkel induljanak egy felvételi eljárás során, illetve a vállalaton belül. Legyen szó akár megváltozott munkaképességű emberekről, vagy nőkről, vagy vallási kisebbséghez, vagy pedig más eti- kumhoz tartozó kollégákról. A másik a magánélethez való jog: ez kiterjed a munka-magánélet megfelelő arányának biztosítására, illetve a munkavállalók ellenőrzésének kérdéseire is, mint például az elektronikus levelek, internethasználat, telefonbeszélgetések kontrollja, a videokamerás megfigyelés, vagy az egészségügyi és drogtesztek elvégzése. De ebbe a körbe tartozik az előléptetés, fegyelmi eljárások, és az elbocsátás is. Emellett a munkavállalónak joga van tudni, hogy mikor, hogyan és miért kerül sor az elbocsátására. Az előzőeken kívül még további jogok is megilletik az alkalmazottakat, mint például az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez való jog és a szólásszabadság, illetve a tisztességes fizetéshez és a munkához való jog. Elérhetőség: korom.kinga@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176
