Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)

2013-11-29 / 275. szám

2013. NOVEMBER 29., PÉNTEK MAGAZIN! ­. GASZTRONÓMIA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Szeret Ön enni. Immár visszafordíthatatlanul beköszöntött a tél, az év­szakváltozást egyre jobban tapasztaljuk saját magunkon is. Reggel álmosan, a szürkületben indulunk el, este ha­marabb sötétedik, az idő mindig borongás, s már a Nap is alig süt. Szervezetünk ki van téve az időjárás viszon­tagságainak... Itt a szezonja a savanyú káposztának, amelynek elkészítése ugyan aprólékos munka, de vita­mintartalma miatt megéri bíbelődni vele. A magyar - s egyáltalán a közép-kelet európai - konyha jellegzetes hozzávalója igazi téli alapanyag. Jöjjenek hát a receptek, a házilag egyszerűen elkészíthető hordós káposzta leírá­sától kezdve egészen az abból „kifőzhető” finomságokig! Hordós káposzta: orvosság a zimankóra Ahol van borsos és savanyú ká­poszta az asztalon, ott nincs nélkü­lözés - tartja a lengyel közmondás. A savanyú káposztát Európába a XIII. században Dzsingisz kán mon­gol seregei hozták el. Ez a „savanyú zöldségnek” nevezett étek először Kelet-Európábán lett kedvelt, majd a XVI. században meghódította Né­metországot, Elzász-Lotaringiát és Franciaországot. A tengeren túlra német és holland telepesekkel jutott el. Egészségre gyakorolt hatását már akkor elismerték, hiszen sült disznóhússal együtt fogyasztva sze­rencsehozó újévi fogás lett belőle. Európában régen főleg egész feje­ket savanyítottak. A család méreté­től függően akár háromszáz fejet is érleltek hatalmas fahordókban. A só és a köménymag mellett borral és zöldségekkel ízesítették. A ká­poszta gyalulása csak a XIX. szá­zad második felében vált általános­sá. Házaló járt városról városra, hogy némi fizetség ellenében elvé­gezze az aprítást azoknak a csalá­doknak, ahol nem tudták a gyalut megvásárolni. A hordós káposzta télen is olcsó vitaminforrás. A zöldség 100 grammja csupán 0,14 g zsírt, 4,3 g szénhidrátot és 23 kalóriát tartal­maz. Gazdag A- és C-vitaminban, antioxidánsokban. Gyulladáscsök­kentő hatása mellett mérsékli a ko­leszterinszintet. Kiváló foszfor-, ká­lium-, kalcium-és élelmirost-forrás. Akik bőségesen fogyasztják, kevés­bé vannak kitéve a rákbetegségnek. A savanyított káposzta vízhajtó ha­tású. Külsőleg és belsőleg alkalmaz­va egyaránt feszesíti a bőrt, tisztítja a pórusokat. Erjedése tejsavas fer­mentáció, amelynek során a fertőtle­nítő hatású tejsavbaktériumok sza­porodnak fel. Az pedig még értéke­sebbé teszi, hogy az igazi savanyú káposzta ízesítéséhez hagyományo­san felhasznált fűszerek - babérle­vél, bors, köménymag, só - maguk is egyben gyógynövények, és légúti és emésztőszervi jótékony hatásuk hoz­záadódik a káposzta értékeihez. Hordós káposzta Ahány ház, annyiféle állagú és za­maté a savanyú káposzta. Minél ha­gyományosabb módon - fahordó­ban vagy cserépedényben, hosszan tartó érleléssel - készül a káposzta, annál inkább igaz ez a megfigyelés. Az erjesztésre a fából készült hor­dók, dézsák a leginkább alkalma­sak, de egy család igényeihez a cse­répedények mérete igazodik a leg­inkább. Használat előtt forrázással, súrolással tisztítsuk őket. Hozzávalók:- 10 kg gyalult káposzta- 20 dkg asztali só- 3/4 cs egész kömény- 3/4 cs szemes bors- 1 cs babérlevél- 2-3 db birsalma (cikkekre vágva)- 9-10 db hegyes erős paprika Elkészítés: cseréphordó aljára szó­runk a fűszerekből egy-egy mok- káskanálnyi mennyiséget Majd ká­posztát teszünk rá kb. 10 centimé­teres magasságban. Sózzuk, fűsze­rezzük és öklünkkel jól lenyomkod­juk. Cikkekre vágott birsalma és hegyes paprika darabot teszünk rá. Majd ismét jöhet a káposzta, erre só, fűszerek, alapos nyomkodás, birsalma, paprika. Ezt addig ismé­teljük, amíg a hozzávalók tartanak. Mikor készen vagyunk, már áll a tetején a sós lé. Valamilyen tányért és nehezéket (követ) teszünk rá, hogy a káposzta mindig lében le­gyen. Rátesszük a hordó tetejét, vi­zet engedünk a nutba. Meleg hely­re helyezzük. Kilenc nap elteltével jó lesz a káposztánk, viszont ekkor már hideg helyre kell vinnünk. Fo­gyaszthatjuk, jó étvágyat!! Murai korhely halászlé Egytálételnek is beillő tartalmas, igazi téli leves. Szilveszterre külö­nösen ajánlott, hiszen igen jól tud esni a másnapos gyomornak (is). Hozzávalók:- 40 dkg pontyfiié- 2 fej vöröshagyma- 1 zöldpaprika, 1 paradicsom- 30 dkg halcsont, 30 dkg halfej- 2 sárgarépa, 2 fehérrépa- 4-5 szem borókabogyó, - só- 40 dkg savanyú káposzta Elkészítés: A halcsontot és a halfe­jeket a megtisztított vöröshagymával, a zöldpaprikával, a paradicsommal és egy kevés sóval feltesszük főni - alaplevet készítünk. Amikor egy órát főtt, rápasszírozzuk a kiöblített, ösz- szevágott savanyú káposztára. Hoz­záadjuk a borókabogyót, és beletesz- szük a nagyobb karikákra vágott zöld­ségeket Addig főzzük, amíg minden hozzávaló megpuhul. Csak a végén forraljuk bele a megtisztított, leöblí­tett, kockákra vágott halat, s azzal együtt főzzük készre. Ha szükséges, egy csipet sóval utána ízesítjük. Szabolcsi toroskáposzta A toros káposzta egy, klasszikusan a dinszórorhoz kötődő étel, mint a ne­ve is mutatja. Egyszerű, laktató még­is kissé ünnepi jellegű, hiszen a disz­nóvágás egy kicsit a bőség ideje. Hozzávalók:- 1,5 kg sertés lapocka,- 1,5 kg savanyú káposzta,- 1 dl étolaj, 1 dl víz,- 3 teáskanál só,- 3 teáskanál bors Elkészítés: A húst megmossuk, két­szer két centiméteres kockákra vág­juk, egy nagy lábosba tesszük, és fe­dő alatt pároljuk egy deciliter vízzel. Amikor a vizet kezdi elfőni, hozzáad­juk az étolajat. Amikor elkezd sülni, sózzuk, borsozzuk. Hozzá adjuk a megmosott, víztől kicsavart káposz­tát, és össze sütjük. Ha szükséges utána ízesítünk sóval borssal, és pár percig tovább sütjük. Nagyon finom, a bors dominál az ételben. Savanyú káposztás sztrapacska Északi szomszédjaink tradicioná­lis étele. Kevesen tudják, hogy a sztrapacska elnevezés a savanyú ká­posztás ételre vonatkozik, az ismer­tebb juhtúrós galuskát bryndzové halusky-nak nevezik. Hozzávalók:- 80 dkg krumpli, 2 tojás- liszt amennyit felvesz- kb. 20 dkg füstölt szalonna- 50 dkg savanyú káposzta- egy nagy fej hagyma- só, bors, tejföl Elkészítés: a szalonnát felkockáz- zuk és kisütjük a zsírját. Rádobjuk a felaprított hagymát és üvegesre sütjük. Ezután kerül bele a levétől kinyomkodott - ha kell, kimosott - savanyú káposzta, amelyet puhára párolunk úgy, hogy leve ne marad­jon és további felhasználásig félre­teszünk. A krumplit nyersen lere­szeljük a reszelő legkisebb lyukú oldalán, a tojás és a liszt hozzáadá­sával galuska-sűrűségű tésztát ké­szítünk belőle. Kicsit megsózzuk, s forró, sós vízben kifőzzük. A galus­kát a szalonnás káposztára szedjük, jól összeforgatjuk és egy kicsit még össze is pirítjuk. Tejföllel tálaljuk. Töltött tatja A zsebben lévő káposztalé elké­pesztően finommá varázsolja a sül­tet. Rizs, illetve krumlipüré hozzá. Hozzávalók:- 1 egész tarja csont nélkül- 1-1,5 kg savanyú káposzta- fűszerek ízlés szerint- kevés olaj Elkészítés: a csont nélküli tarjába zsebet szúrunk, ugyanúgy mint a dagadóba, de itt nagyon fontos, hogy ne szakadjon át a hús, mert akkor kifolyik a káposzta leve. A káposztát nem mossuk ki, mert a benne levő savanyú lé fogja a húst átjárva ízesíteni, sózni... Belehe­lyezzük a káposztát a zsebbe, majd jó erősen összevarrjuk a bejáratot. Kívülről bedörzsöljük fűszerekkel. Lehetőleg öntöttvas lábosban a sü­tőbe tesszük, egy kevés vizet ön­tünk alá, majd lefedjük. Amikor be­lül puha - erről tűpróbával hetünk meg -, levesszük a fedőt, locsolgatva ropogósra sütjük.

Next

/
Thumbnails
Contents