Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)
2013-11-27 / 273. szám
2013. NOVEMBER 27., SZERDA NOGRAD Uv I DitVi 3i 1 Lezsűrizték a II. Országos Rajztriennálé képeit Hat díjat adnak át szombaton a II. Országos Rajztriennálé megnyitóján, Salgótarjánban, ám a beérkezett művek színvonala alapján kétszer eny- nyit is kioszthatnának - mondta Lóska Lajos művészettörténész, a díjzsűri elnöke a zsűrizésen. Saigétaijáfl. Országos begyűj- tésű és kiemelkedő jelentőségű, nagy hagyománnyal rendelkező tárlat a salgótarjáni, ahol is egyedi rajzokból 1982-től szerveznek kiállítást - hangsúlyoztad. PeákIldikó, a házigazda intézmény művészettörténésze, a tárlat rendezője. Hozzátette: az idén januártól Dornyay Béla Múzeum néven működő, s immár városi tulajdonban lévő intézményük az éves majd kétéves seregszemléket követően 2010-ben hirdetett első ízben Országos Rajztriennálét. Múzeumuk most is változatlan céllal hívta a rajzművészet képviselőit, hogy ismét bemutatkozhassanak a nagyközönség előtt. Mint fogalmazott: összehasonlítási alkalmat kívánnak teremteni valamennyi irányzatnak, tendenciának, a kortárs grafikus- művészek egyedi rajz területét művelő alkotóinak. Az idei tárlaton több mint száz alkotó kétszáznál több pályaműve látható, díjat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége, A Magyar Grafikáért Alapítvány, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége és a Dornyay Béla Múzeum ajánlott fel. Lóska Lajos művészettörténész, a díjzsűri elnöke kifejtette: a beérkezett művek színvonala alapján kétszer ennyi díjat is kioszthatnának, a kiállításon több figyelemre méltó mű is található. A tárlat „átfogó és nagyon szép képet ad a kortárs hazai rajzművészetről, képviseli a jelentősebb alkotókat és a stílusirányzatoknak is széles skáláját mutatja be”- fogalmazott. A II. Országos Rajztriennálé ünnepélyes megnyitóját 2013. november 30-án, szombaton 11 órától tartják a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban. A kiállítást Csáji Attila képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitja meg, beszédet mond Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgár- mestere. Közreműködik a Tapasztalt Ecsetek zenekar ( ef. Zámbó István, Kopasz Tamás, Orosz László, Szurcsik József és Wahorh András). Tarnóczi L „Együtt értetek, veletek a berceli iskolában” A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerülete pályázatot nyújtott be a „Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása” című pályázati felhívásra. A berceli iskola ennek köszönhetően 30 millió forint támogatást kapott. Bércéi. A pályázat segítségével az iskola alkalmassá válik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek eredményes nevelésére, oktatására. A többségében hátrányos helyzetű tanulók olyan tevékenységeket végeznek, amelyek elősegítik az iskolai sikeresség javulását, az így kialakított mintaprogramok pedig alkalmassá válnak más intézményekben történő adaptációra. Az „Együtt értetek, veletek a berceli iskolában” című pályázat továbbá elősegíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolába kerülését időben, valamint a felzárkózás érdekében a közoktatási intézményeknek a környezetükkel, beleértve családokkal való együttműködésének kialakítását és megerősítését. A pályázat megvalósítása csapatmunkát igényel, s így erősíti nevelőtestületük kohézióját is. A projekt a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyerekek számára nyújtandó oktatási szolgáltatások színvonalát hivatott növelni. A pályázat keretében elsajátítható hatékony módszertanok, jó gyakorlatok, mentorálás, egyéni fejlesztés, átmenet támogatása, kialakítandó tanulóbarát környezet, beszerzendő eszközök, horizontális kapcsolatok erősödése, többrétű szakmai támogatás mind ezt a célt szolgálják. Különös figyelmet fordítanak a családok bevonására, a nemzetiségi önkormányzattal való együttgondolkodásra, minőségbiztosításra. Bércéi lélekszámával kiemelkedik a környező települések 600 fős lakossal bíró falvai közül. Terveik között szerepel, hogy ennek a területnek a közoktatás szempontjából is a központjává váljanak. A fejlesztés célja, hogy az elkezdett tanórai és tanórán kívüli munkánknak egyre láthatóbb eredményei legyenek. Céljuk, hogy minden gyermek megkapja az egyéni képességeinek megfelelő oktatást, nevelést, képesek legyenek közösségben, közösségért tevékenykedni, váljanak nyitottá, érdeklődévé, kitartóvá elfogadóvá, fejlődjön kommunikációs és szocializációs készségük, valamint csökkenjen a hiányzások aránya. Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra” szí Négrád megye. Abban nem volt semmi különös, hogy egy tizenkét éves általános iskolai tanuló írása napvilágot láthatott a Nóg- rád Megyei Hírlap „Diákpanoráma” című, egy időben rendszeresen megjelent rovatában, hiszen a szerzők mind fiatalok, alig több mint gyermekkornak voltak. Az érdekességet az jelentette, hogy az akkoriban a Petőfi Sándor Általános Iskolába járt Sándor András egy népszerű humorista, színművész, jelesül Sas Józseföltözőjébe kopogtatott be és kért tőle interjút egy salgótarjáni vendégszereplése alkalmából. Az írás a megyei lap 1992. március 11-i számában volt olvasható. Azóta Sándor Andrásból ugyancsak jól ismert és elismert riporter lett, akinek negyedik könyvét december 11-én a József Attila Művelődési és Konferencia- központban a „Sztárparádé Salgótarjánban” című show- műsor keretében mutatják be. A napokban a két szereplő ellátogatott megismerkedésük színhelyére. Itteni találkozásukról lapunk november 30-1 számában számolunk be. Ugyancsak a „Kultúra” oldalon jelenik meg cikk a 2001-ben elhunyt Somoskői Ödön festőművész „Hazatérés a szülőföldre” című, a Baglyaskő Idősek Otthonában megrendezett kiállításáról, ame: lyet a Kossuth-díjas pályatárs, Földi Péter nyitott meg. November 27-én, szerdán 15 órától a TIT Nógrád Megyei Egyesületének színhelyén „Információtechnológiai kutatásokon alapuló innovatív nyelvoktatási keretrendszer fejlesztése” címmel rendeznek szakmai bemutatót, amelyről szintén szombaton tudósítunk. „Érdemes kutatni elődeink történetét..” ÉrsekvadkerL Buják után ismét Palócfóldön tartotta tréninghétvégéjét a budapesti székhelyű Hencida Népművészeti Egyesület a közelmúltban, ezúttal Érsekvad- kerten. Az egyesület és keretein belül működő táncegyüttes kiemelt célja a hagyományos népi kultúra megismerése, megélése, ápolása és közvetítése. A keresztény értékeket valló egyetemisták és főiskolások egy önszerveződő közösség tagjai, akik szabadidejüket nem csupán saját szórakozásukkal töltik, hanem igyekeznek lendületüket, tapasztalataikat és értékeiket mások felé is továbbítani, személyesen megosztani. Népművészeti tevékenységükhöz elengedhetetlennek tartják a lokális közösségek felkeresését, ezzel is közelebb jutva az adott kultúrához. A táncosok ezeken a hétvégéként testközelből tekinthetnek be az adott falvak életébe, ilyen módon kiegészítve azt az ismeretanyagot, amit könyvekből és néprajzi gyűjtésekből megszereztek. Fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalást, a közösségépítést, ezért ilyenkor szeretnének a falu életének részesei is lenni, akár gyerektáncház tartásával, közösségi példamutatással vagy saját tudásuk átadásával. Nem történt ez másként Érsekvadkerten sem. A helyiek nyitottságának köszönhetően tartalmas hétvégét tudhatnak a hátuk mögött. Saját táncpróbáik mellett a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak tartottak játékos táncházat, ahol minden gyerek megtalálta a személyiségéhez legjobban illő elfoglaltságot. A közös játékokon túl ízelítőt kaptak néhány tájegység táncaiból, dalaiból, a zene iránt érdeklődők pedig hamar elfoglalhatták helyüket a dobok mögött. A táncosok a hétvége folyamán megismerkedhettek a település Hely- történeti emlékházával, ahol a Réti házaspár mutatta be nagy lelkesedéssel az érdeklődő fiataloknak az általuk gyűjtött és gondozott gyönyörű anyagot. Az Érsekvadkerti népdalkor tagjai is megtisztelték és meglátogatták a kis társaságot, s egy színes népdalcsokrot énekeltek nekik, illetve velük. Az előadást közös éneklés és tánc követte, amely végén a táncegyüttes tagjai közkívánatra egy rögtönzött táncbemutatóval köszöntötték a népdalkört és a báljután vágyakozó táncos lábakat közös moldvai tánccal örvendeztették meg. A szellemi örökségeken túl sor került az épített és természeti javak megismerésére is - megtekintették a tereskei római katolikus templomot, a Mikszáth-kúriát, valamint az érsekvadkerti tavat is. A hétvége legnagyobb mozgatórugója SzrenkaErzsébetvólt, aki nemcsak a programok létrejöttében vállalt oroszlánrészt, de az étvágyuk teljében lévő társaságot mindig friss, helyi különlegességekkel lepte meg. Hála neki, Mikszáth palócgulyását már nem csak a könyvekből ismerik. A csoport szerint kiemelt fontosságúak ezek a helyi kisközösségek, mind a falu jelenlegi életében, mind pedig a jövő generációi számára. A XXI. század elején is létjogosultsága és üzenete van nagyszüleink örökségének, s a kultúra továbbéltetése közös feladatunk, Hoffmann Tamás szavaival élve; ’’Mindenki egyetért azzal, hogy érdemes kutatni elődeink történetét, mert mindaz, amit megtudunk róla, érték, sőt mérték, mondhatni etalon, és örökbecsű tanulságokkal szolgál.” A program a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet támogatásával valósult meg. HIRDETÉS Nem tudja mivel lepje meg szeretteit karácsonyra ? Nyitva tartás: 3100 Salgótarján, Kassai sor6. H-P: 10:00 - 16:00 Tel.:32/418-190. á i >
