Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)
2013-11-27 / 273. szám
2 NOGRAD Mese, amely elkísér... Erdei kirándulóhely Mátrakeresztesen Pásztó. Az elmúlt héten tartott rendkívüli képviselő- testületi ülés egyik napirendi pontjaként, egy polgár- mesteri előterjesztés során tárgyalta meg a város képvi- selő-testülete, hogy az önkormányzati tulajdonban, erdei környezetben lévő Dalmata kert-ben (volt iskola és óvoda melletti 4676 hrsz-ú 1,3 ha 167/A terület, a szerz.) pályázati forrásból egy erdei kirándulóhely létesüljön. Az önkormányzat a közjóléti létesítmény megvalósításához az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból elnyerhető pénzeszközre szeretne pályázni. Ha sikeres lesz a pásztóiak utófinanszírozású pályázata, akkor közel 2,5 millió forint beruházási költség mellett egy többcélú erdei kirándulóhely fog megvalósulni a jelenleg még csak szezonálisan nyitva tartó mátra-keresztesi ifjúsági tábor melletti területen. Cz. Zentai (Folytatás az 1. oldalról.) Balassagyarmat Egy valódi mesevilágba csöppenhettek azok, akik az elmúlt szombaton betértek a művelődési ház kamaratermébe. 1998 óta rendezik meg a Palóc mesemondó versenyt azzal a céllal, hogy életben tartsák a palóc kultúrát, nyelvjárást, viseletét. Ebben az évben is sokan vállalkoztak arra, hogy megörvendeztessék egymást mesemondásukkal, népviseletükkel. Negyven, balassagyarmati és környéki, illetve felvidéki gyermek és felnőtt állt a közönség elé, hogy a régi idők mesemondó alkalmait megidéző lócás színpadon elmondják kedvenc meséjüket gyönyörű eredeti palóc tájszólásban. „Verseny” - hirdeti a plakát. Valójában ez az esemény nem szoros küzdelem volt, hanem egy jókedvű találkozó, ahol gyerekek és felnőttek nem versenyeztek, hanem a szó nemes értelmében mesét mondtak egymásnak és a közönségnek. Úgy, mint régen, a fonókban vagy kukoricafosztás- ok alkalmával. Minden korosztály - az óvodásoktól az iskolásokon át a felnőttekig - élvezte a mesemondást, megható volt látni, ahogy az idős nénik és bácsik csillogó szemmel gyerekként izgultak egymásért, a kisgyerekek pedig felnőttek módjára igyekeztek minél jobban és szebben elmondani meséjüket. A nap játékmestere, Kömyei Alice játékosan, kedvesen vezényelte a késő délutánig elhúzódó rendezvényt, gyönyörű népdalokkal, mondó- kákkal, beszélgetésekkel oldva a versenyzők feszültségét. A zsűri (Fábián Edit, Limbacherné Lengyel Ágnes, Urbán Aladár) értékelésében figyelembe vette a meseválasztást, az előadásmódot és a viseletét - mert ki kell emelni, hogy valóban szebbnél szebb ruhákban álltak színpadra a mesemondók. Akadt, aki még az eredeti viseletben, mások pedig erre az alkalomra varrattak öltözetet, hogy méltó módon, az alkalomhoz felöltözve szerepelhessenek. A jutalmazás sem sorrend-állítás formájában történt - hűen az eredeti szándékhoz -, hanem minden résztvevő oklevélben, a zsűri által kiemelkedőnek ítélt mesemondók pedig könyv- és tárgyjutalomban részesültek. A zsűri értékelésében kiemelte: öröm volt látni, hogy mennyi gyermek van, akiket megtalált a mese, hiszen ezek a történetek egy elmúlt világot elevenítenek meg napjainkban is érvényes mondandóval. Egy olyan világba vezetnek, amely feltölt, valódi értékeket ad, és felnőttkorban is elkísér. Ez pedig a mai bennünket körülvevő virtuális világban különösen fontos. A szervezők köszönetét mondanak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központnak, a szalóci „Gombaszög fejlesztéséért” Alapítványnak, valamint a felvidéki Palóc Társaságnak, amiért évtizedek óta küldetésüknek tekintik a palóc kultúra életben tartását és a Palóc mesemondó verseny megrendezését. Beltér Annamária Sokszereplős feladat a vadkárelhárítás (Folytatás az 1. oldalról.) í rján. Hogy a hatóságok- lakosok-vadgazdálkodók hármasa által közrefogott szféra problémamentesebb legyen, az érdekeket minél inkább összehangolják, új kezdeményezések bevezetését határozták el. Például a vaddisznóvonal kísérleti jelleggel már elindult, hétköznapokon 8-16 óra között a lakosok a 06-20- 400-3205-ös számon jelezhetnek, ha a város belterületén vagy ehhez közel vaddisznót észlelnek. Dr. Fodor Enikő, a polgármesteri hivatal igazgatási és építéshatósági irodájának vezetője erről is tájékoztatta a fórum résztvevőit A lakossági tájékoztatást fő feladatának tekinti az önkormányzat, s ennek jegyében tette meg a további lépéseket: készítettek az utcákról egy beosztást aszerint, hogy ezek melyik vadásztársaság területével határosak, hogy könnyebb legyen a telefonos bejelentést a megfelelő helyre továbbítani. A Salgótarján közigazgatási területén lévő, hat vadászatra jogosult szervezet közül ebben öt érintett Tervbe vették ügyeleti rendszer működtetését, amivel végeredményben az a cél, hogy elérhető legyen intézkedésre, vadászatra jogosult személy. S a tájékoztatás más - például internetes - formáival is élni kívánnak. Ismertette: az idei évben lakossági panaszbejelentés 28 volt, egyszeri kilövési engedélykérés 4 esetben történt. Tóth Szabolcs igazgatási előadó a vadkár fogalmáról, a vad védelméről, a vadkárbecslési eljárásról a vonatkozó jegyzői hatáskörről, a felek közötti egyezség létrehozásáról mondta el a legfontosabbakat. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága felügyeleti tevékenységéről Bacsa Béla, igazgató és Bakó Csaba, osztályvezető számolt be. Bacsa Béla azt is tudatta a jelenlévőkkel, hogy igény esetén készítenek egy oktatófilmet, amit a Salgótarjáni Városi Televízióban műsorra lehet tűzni. Közlése szerint tavaly, megyei szinten 11.000 vaddisznót lőttek ki. Hozzátette: a hatóságnak érdeke, s törekszik is a kilövések számának folyamatos növelésére. Emellett változtatni kell a vadászati módokon, így például a vadásztársaságoknak a kocák kilövését sem kell mellőzni. Bakó Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy lecsökkent a disznók száma a tavalyihoz képest, ez a klíma változásnak és az aszálynak tudható be. Késő ősz helyett tavasszal lettek vemhesek a kocák, emiatt nyárra tolódott ki a malacok születése, de nagyon sok elhullott közülük a rendkívüli szárazság miatt. Verebélyi Pál, a Karaiicsi Földtulajdonosi Közösség képviselője jelezte, legutóbb a tévétoronynál volt részükről hajtás, aminek itt egy, az ezt követő somosi részen pedig tíz darab elejtett vaddisznó lett az eredménye. Hegyi Zoltán (Szánas Vadásztársaság) szerint megalakulásuk óta probléma, hogy a területük nagyon közel van a lakott városrészekhez, gyakorlatilag Idegérnél és Eperjesen tudnak vadászni. Faragó Zoltán elmondta, hogy a vadászkamara jellemzően a lakossági panaszkezeléssel tudja kivenni részét a feladatokból. Fontos azonban felhívni a lakosság figyelmét a kóbor állatok etetésének tilalmára és az elvadult, elbokrosodott zártkertek rendben tartására. Bakos Norbert rendőr alezredes (városi rendőrkapitányság) javasolta azt, hogy hozzanak létre egy ügyeleti rendszert a vadászok között. A város körüli vadkárelhárítási tevékenységről Lévárdi György erdészetvezetőt hallgatták meg a résztvevők. Mint a fórumon is elhangzott, az általános tudnivalók lényegesek, azonban egyéni megoldásokra van szükség, ugyanis a vadászat eszközei kevésnek bizonyulnak a vadállomány gyérítésére. Adott helyzetben az élve befogás is szóba jöhet: ilyenkor a befogóba csalit tesznek, s amint megvan az állat, az erdészek távolabbi helyre szállítják. A kármegelőzés érdekében a kutyák közterületi pórázon sé- táltatása is igen ajánlatos, amint az is: a lakosok tartózkodjanak attól, ami becsalogathatja a vadakat, a kóbor állatok etetésétől, a háztartási zöldhulladékot, gyümölcsöt, száraz leveleket pedig zárt helyen tartsák, tárolják. A jelenlévők abban is egyetértettek: sokakat, más-más níódon érintő feladatkörről van szó, ezért csak együttműködéssel, az érintett szervek és a lakosság összefogásával érhető el jó eredmény. (M.J.) HIRDETÉS Rétság. Az év vége közeledtével idén is ajándékkészítő kézműves foglalkozásokat szervez a rétsági művelődési központ. A szombat délutánonként szervezett foglalkozások során Fábiánná Székely Szilvia segít abban, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek egy-egy különleges kézműves technikával úgy, hogy mindeközben maguk készítenek el egy-egy szép ajándéktárgyat. iá i <4 4 » « Már a karácsonyra készülődnek
