Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)

2013-11-25 / 271. szám

2013. NOVEMBER 25., MAGAZIN UTAZAS ■ GARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Bennett-kenguru Tasmania egész területén, de főként a középső fü- ves-bozótosterületeken található meg. Feje tetejétől talpáig 70-90 centiméter, farkának hossza 60- 90 centiméteresre nőhet, és test­tömege elérheti a 27 kilogram­mot. A bundája vörösesbarna, és nagyon vastag. Hátsó lába na­gyon erős, lábfeje hatalmas a töb­bi kengurufajhoz képest. Hosszú és izmos farka nyugalmi állapot­ban támaszt ad a kengurunak. Túlnyomórészt magányos. Táplá­léka főként fűfélék és levelek, to­vábbá lágy szárú növények. 12-15 évig is elélhet. A párzási időszak egész évben tart. A 30-40 napos vemhesség után egyetlen kengu­ru születik, másfél évesen hagy­ja el az erszényt. A sziget sivatagos területe a köz­pontban található, igen gyér faj­számmal. A foltos erszényes- nyestnek mégis ez a sivatagos te­rület ad otthont Az állat Tasmania sivatagos területein és nyílt fenn­síkjain fordul elő, hossza 50-65 centiméter, testtömege 880-1300 gramm. A szőrzete puha, vastag és igen rövid. Színe nagyrészt sötét­barna, fehér foltos. A farkán nin­csenek foltok, a vége azonban leg­többször fehér színű. Lábfején négy-négy lábujj nő, kifinomult uj­jak, fogni is tudnak vele. A foltos erszényesnyest éjjel aktív. Táplálé­ka kisebb emlősökből, döghúsból, és rovarokból áll. 3-5 évet is élhet A kihalás szélén állt, de a termé­szetvédők intézkedtek, és az utób­bi években nőtt a számuk, velük egyetemben a mezei nyúlé is, amit előszeretettel vadásztak. A mezei nyúl Magyarorszá­gon is megtalálható, hasonlóan sok állatfajhoz, amelyek úgy­szintén megtalálhatók Tasma- niában és hazánkban is, példá­ul a közönséges sündisznó, me­zei nyúl, vörös róka, rénszarvas és az erdei mókus. Rengeteg veszély fenyegette eme állatokat az utóbbi években, ezért egyre több faj tartozik a vé­dett kategóriába. A védett terüle­tek száma is folyamatosan nőtt, a természet visszavehette otthonát. Rengeteg a látnivaló a nemzeti parkokban, egyre több turistát vonz évről évre a sok látványos­ság. Nagy népszerűségnek örvend továbbá a kirándulók és termé­szetkedvelők körében is Tasmania, az élő sziget. Zord partok, kristálytisz­ta tenger, eldugott part­szakaszok és látványos nemzeti parkok - rövi­den, tömören talán így jellemezhető Tasmánia, amely területének 40 szá­zaléka netnzeti park. Ezekben gyönyörű tájak, változatos növény- és ál­latvilág, valamint olyan különlegességek vannak, amely sehol máshol nem látható. ják (ez az itteni szélességi fokra utal) és rengeteg hajótörést okoz­tak. A szigetet is így fedezték fel, hogy a szél a Dél-Afrika felől ha- józókat letérítette útvonalukról és a sziget felé sodorta. Séta a lombok között Fontos megemlíteni a Tahune Nemzeu Parkot, ahol jót kirán­dulnak az esőerdőben a fák ko­ronája közé épített emelvényen a turisták. Érdekes a lombok kö­zött sétálni, némely fa magasabb mint egy tízemeletes ház, sőt lát­kötője van, innen indulnak de­cemberben Sydneybe a hajók az éves versenyen. A sziget belseje felé a Lake St. Claire nevű tóhoz és nemzeti parkhoz is érdemes elkirándulni. Ez a legmélyebb tó Ausztráliában, 180 méterrel! Strahan a nyugati parton lévő 2 város egyike. Maga a városka nagyon pici-, látnivalókban nem igazán bővelkedik, de innen in­dulnak a hajótúrák a Gordon fo­lyóra, amely szintén a Világ- örökség része. Csersavas vize szinte fekete és körülötte végig esőerdő, amerre csak ellátni. tebb néven tasmán ördög hosz- sza 55-65 centiméterig terjed, testtömege 5-10 kg. Teste erős és zömök, végtagjai rövidek, testét változó hosszúságú szőrzet borít­ja. Bundája fekete és vastag, he­lyenként fehér foltok tűnnek fel rajta. Húsevő, a legnagyobb er­szényes ragadozó, erős állkapcsa van. Az állat magányos és éjjel aktív. Átlagosan 5-8 évig élnek. Az erdők másik népszerű lako­sa a törpe erszényesmókus. Az ál­lat hossza 16-21 centiméter, farká­nak hossza úgyszintén. Testtöme­ge 90-150 gramm között van. A tózkodnak, csak éjszaka merész­kednek elő üregeikből. Testhossza 80-110 cm, a kifejlett példány akár a 30-35 kg-ot is elérheti. Mozgása lassú, nehézkes a testtömegük mi­att. Tápláléka fűfélékből, és kiásott gyökerekből áll. A rövidcsőrű hangyászsün is gyakori állat ezeken a területe­ken. Testhossza 35-55 centimé­ter, súlya 3-6 kilogramm között mozog. Hosszú, fogatlan szívó­csövével kutat táplálék után a ta­lajon. Méregmiriggyel is rendel­kezik. Támadás esetén össze­gömbölyödik és tüskéivel véde­Egy kis földrajz lecke Tasmánia méretében körülbe­lül akkora mint Írország, de ösz- szesen 5-600 ezer lakosa van mindössze. Ennek a harmada él a fővárosban, Hobartban él, ami Ausztrália második legrégebbi városa Sydney után. Hogyan is jellemezhet­nénk? Hihetetlen változatos a táj, al­maültetvények délen, nagy zord hegységek, esőerdők, száraz er­dők, lápos bozótvidék és persze nagyon sokféle különleges állat A sziget egyötöd része a világörök­ség része. Rengeteg érintetlen er­dőség van, amelyeket még fel sem fedeztek igazán, mert elég nehe­zen megközelíthetők. Ráadásul (az írekhez hasonlóan) mindig el­mondják a turistáknak, hogy itt 4 évszakot tapasztalhatunk meg egy nap alatt, szóval az időjárás bármi­kor megváltozhat Túra a szelek szárnyán Ha itt jár az ember, nem hagy­hatja ki a túrát, amply a környe­ző partvidékek és szigetek látni­valóit hivatott bemutatni. A part eléggé hasonlít Írországhoz - tenger és magas sziklák, sőt hat­szögletű bazaltoszlopok, mint az Óriások átjárójánál. Több száz fókát is láthatunk egymás he- gyén-hátán. Ezek a déli fókák szőrösek, nagy bundájuk van, nem úgy mint az európaiak. A sziklaformációk elég látványo­sak, viszont a nyílt tengeren iszonyú szél uralkodik. A Tasmánia partjait tépdeső szele­ket üvöltő negyveneseknek hív­hatunk egy 87 métereset is, ezt stílszerűen Big Tree-nek nevez­ték el és egész Ausztrália legna­gyobb fája a maga 500 tonnájá­val. A világon állítólag a második legnagyobb, az első Kaliforniá­ban van. A környék, illetve Tasmánia egyik legkeresettebb exportcikke sokáig a huon fenyő volt, amely nagyon lassan nő (évente 1 mm-t vastagodik), azonban akár 2500 évig is élhet. Tasmánia városkái A főváros, Hobart nagyon han­gulatos hely, de sok kimondott látnivaló nincsen. Nagy hegyek veszik körül, ahonnan szépen rálátni a városra. Hatalmas ki­Tasmania különleges élővilága A sziget nagy részét füves puszták és esőerdők borítják, rengeteg őshonos eukaliptuszt és nyitvatermő fajt különböztet­hetünk meg. Az esőerdők a kon­tinens északi és déli részén hú­zódnak, közel húszezer növény- és százezer állatfajt számlálnak. Az óriási örökzöldek mellett pál­mák és bambuszok alkotják az erdőséget. Jellegzetes állatai az erdőknek az erszényes emlősök, például az erszényes ördög, a ka­csacsőrű emlős és a törpe erszényesmókus. Az erszényes ördög, közismer­bundája szürke, hasa világosbar­na. A repülőhártya, vékony, szőr­rel borított bőrréteg, amely a csuk­lótól a hátsó lábig húzódik, és le­hetővé teszi a siklást. A hosszú far­ka arra szolgál, hogy egyik fáról a másikra való repülés közben irányt tudjon tartani. Nagy, kidül­ledő szemei vannak, jól lát éjsza­ka. Éjszaka aktív, kisebb csopor­tokban él. Növényevő, de a rovaro­kat sem veti meg, átlagosan 14 évig él. Gyakori állat az eukaliptuszer­dőkben a vombat. Tömör testfel­építésű, csökevényes farkú állat, a szőrzete nagyon dús. A talpa csu­pasz, karma erős, ásásra alkal­mas. Tág üregeket, és hosszú folyo­sókat ásnak, nappal ezekben tar­kezik a ragadozók ellen, vagy be­ássa magát a homokba. Termeszekkel és hangyákkal táplálkozik, melyet termeszvá­rakban és korhadó fákban talál, erős karja segítségével hozzá is fér. Tojással szaporodik. Egyet­len tojást rak, melyet a nőstény 10 nap alatt költ ki, majd az er­szényében nevel fel. Nem csak az erdőkben, a füves pusztákon is zajlik az élet. A pusztáknak több változata is el­terjedt, a kontinens jelentős terü­letét beborítják. Növényviláguk változatos, lehet csak füves, bozó­tos, helyenként fás. A szigetet dél­nyugati és középső részen belepő pusztáknak rengeteg állata közül a kenguru a legismertebb. A y * t 1 «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents