Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)
2013-10-09 / 234. szám
2013. OKTÓBER 9., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZAS ■ GARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOI) ■ GASZTRONO El Felfedezések az őserdőben Suriname. Mintegy hatvan új fajt fedezett fel kutatók nemzetközi csoportja a Dél- Amerikában, köztük egy kakaóbarna színű békát és egy mindössze hárommilliméteres bogarat is. Három héten keresztül kutatták 2012-ben Suriname gyéren lakott, többnyire érintetlen délkeleti régiójának esőerdőit, hegységeit és vizeit, és összesen 1378 különféle fajra bukkantak. A felfedezések között van az olajosán csillogó, barna színe után kakaóbékának elnevezett kétéltű, valamint egy rubinvörös színű, feltehetőleg Dél-Ameri- ka második legkisebbjének számító új rovarfaj. Depressziós gyermekek London. Meredeken nőtt a depressziós gyerekek száma Nagy-Britanniában az utóbbi évtizedben. A gyermekkort annyira stresszessé tették az iskolai elvárások, a családok felbomlása és újabban a közösségi média, hogy a tíz év alattiak közül már 8 ezer gyereket érint a betegség. A brit Országos Egészségügyi és Gondozási Intézet becslése szerint 80 ezer brit gyerek szenved súlyos depressziótól. Lucie Russel szociális munkás, a Young Minds karitatív szervezet kampányainak igazgatója szelai nap után otthon kikapcsolhattak a kicsik, mára azonbaw* ez a menedék eltűnt. Bemutatták a prototípust Szeged.a Puli Space 12.0 jelzésű prototípusa a világűr hete alkalmából, a napokban rendezett bemutatón a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumban. A Puli Space a Google Lunar XPRIZE nemzetközi holdversenyének egyetlen magyar indulójaként arra vállalkozott, hogy 2015. december 31-ig magánerőből feljuttat a Holdra egy robotot, amely ott meghatározott feladatokat hajt végre. Orvosi Nobel-díj három tudósnak A sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért az amerikai James Rothman és Randy Schekman, valamint a német Thomas Südhof kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban. Stockhobn. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós vezikuláris transzporttal kapcsolatos kutatásai hozzájárultak annak megértéséhez, hogy a sejtek által előállított molekulák miként kerülnek a megfelelő helyre a megfelelő időben. A Nobel-díj honlapján olvasható összegzés szerint a három tudósnak sikerült megfejtenie, miként szervezik a sejtek szállítórendszerüket Minden egyes sejt ugyanis egy apró „ipari létesítménynek” tekinthető, amely különböző molekulákat állít elő és exportál, pontosan eljuttatva azokat a megfelelő célállomásra. A hasnyálmirigy által termelt inzulin a vérbe kerül, az idegműködést szabályozó ingerületátvivő anyagokat, az úgynevezett neuro- transzmittereket az egyik agysejt küldi a másiknak, amikor „párbeszédbe” elegyedik vele. A molekulák szállítása parányi „hólyagokban”, vezikulumokban történik. A három idei Nobel-díjas e vezikuláris transzport szabályozásának genetikai és molekuláris alapjait tárta fel, amelyeknek köszönhetően a küldemények a megfelelő időben érkeznek a megfelelő helyre. Randy Schekman, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének professzora fedezte fel, hogy milyen gének szabályozzák a vezikuláris transzportot, James Rothman, a Yale kutatója derítette ki, hogy milyen fehérjemechanizmusok teszik lehetővé a vezikulu- moknak a „célállomásnál” való dokkolását, Thomas Südhojhak, a Stanford Egyetem kutatójának a nevéhez pedig annak a megfejtése fűződik, hogy miképp szabályozzák a sejtek a szállítmányok kézbesítésének időzítését. A három idei Nobel-díjas felfedezéseinek köszönhetően ismerhette meg a tudomány, hogy milyen pontosan szabályozott mechanizmus irányítja a sejtek szállítórendszerét és a szállítmányok célba juttatását. E rendszerben felléGyőzelmi „emlékmű" York. Régészek valószínűleg megtalálták annak a kápolnának a maradványait York közelében, amelyet III. Richárd angol király építtetett a yorki csapatoknak a rózsák háborújában aratott győzelme emlékére. Ebben a térségben folyt a towtoni csata, a rózsák háborújának legvéresebb ütközete a yorkiak és a lancasteriek között, amely a yorki csapatok győzelmével végződött 1461. március 29- én. Az áldozatok számát 28 ezerre teszik, egyetlen más csatában nem halt meg ennyi ember brit földön. A yorkiak vezetőjét IV. Eduárd néven Anglia királyává koronázták, 1483-ig uralkodott, halála után öccse, III. Richárd lépett trónra. Tűzzel-vassaL. Dublin. A „dohánymentes ország” tervét terjesztette elő az ír egészségügyi miniszter, aki 2025-re öt százalék alá kívánja csökkenteni a dohányzók arányát az írek körében. Írországban, ahol 2004- ben a világon először vezették be a teljes dohányzástilalmat a munkahelyeken, a legfrissebb adatok szerint a 15 év fölötti lakosság 22 százaléka dohányzik. James Reilly egészségügyi miniszter terve hatvan javaslatot tartalmaz, köztük például azt, hogy vezessenek be dohányzási tilalmat az olyan autókban,,ahol .gyecmek is utazik. Bevezetné a dohányzási szabályok megsértőinek helyszíni bírságolását is. HIRDETÉS József gyógygomba kivonatokat szed, és eltűnt a májáttéte Bubori József erős, szívós, kitartó ember, aki néhány évvel ezelőtt még beteg feleségét vitte különböző vizsgálatokra. Az egyik ilyen alkalomból rövid időn belül műtét lett, az ő életmentő műtété. József épp feleségét kísérte el vesevizsgálatra, amikor a doktornőnek beszámolt saját panaszairól is. Székletével kapcsolatosan rendellenességre figyelt fel, s a tünetek (véres, nyálkás széklet) aggodalomra adtak okot. A doktornő azonnal beutalót írt neki. Mivel a diagnózis előrehaladott stádiumú bélrák volt, gyors beavatkozásra volt szükség, melyre egy hónapon belül sor is került. A műtét utáni PET-CT vizsgálat sajnos ismét rossz híreket hozott. A daganat áttétet képzett a májon. József, orvosai javaslata ellenére, húzta-halasztotta az újabb beavatkozást. Úgy döntött, hogy egyelőre nem vállalja a műtétet, hiszen egyre jobban érezte magát a vastagbél operáció után. Ehelyett alternatív megoldáshoz folyamodott, s fia tanácsára apigenin- és gyógygomba kivonatokat kezdett szedni. A kivonatokat már a vastagbélműtét után kaüott kemoterápiás kezelések idején segítségül hívta, és a kedvező tapasztalatok gyorsan jelentkeztek. „Addig, míg kemoterápiától a többiek hánytak, nem ebédeltek, nem reggeliztek, én észre sem vettem, jó volt a közérzetem." Az apigenin- és gyógy-' gomba kivonatokkal József rendkívül jól viselte a terápiát, de az igazán jó hír csak ezután érkezett. A kezeléseket követő sorozatos kont- rollvizsgálatok eredményei folyamatosan zsugorodó májáttétet, majd teljes regressziót (visszahúzódást) mutattak, melyet még orvosai is meglepődve észleltek. „Jött a telefon, gratuláltak, hogy eltűnt a májáttétem. Hát ennél nagyobb boldogság nem kellett.” A béldaganatról klinikai kísérletekben megállapították, hogy az apigenin képes jelentősen csökkenteni a daganat visszatérésének valószínűségét. A gyógygomba kivonatok képesek az aktivizálni és stabilizálni az immunrendszert. A béltumorok pedig nagyon érzékenyen reagálnak az immunrendszerre. Kimutatták, hogy minél aktívabbak a T-immunsejtek a bélráksejtek körül, annál valószínűbb a beteg gvógvulása és felépülése. Ugyanakkor a gyógyulás szempontjából legfontosabb az áttétgátlás. Tehát, ha ilyet hallunk, hogy valakinek az áttétei visszahúzódtak, az minden egyes esetben csodaszámba megy. Általában a negyedik stádiumos betegeknél nem szoktak az orvosok a gyógyulás reményéről sem beszélni. Tehát ez egy kiemelkedő és nagyon fontos eset', ami arra mutat rá, hogy bizonyos esetekben az apigenin- és a gyógygomba kivonatok együttes alkalmazásával rendkívül erős áttét-gátló hatást lehet elérni, aminek következtében a betegek, úgy tűnik, teljesen tünetmentessé válnak. „Amikor elmegyek a leletért, mindig az utolsó sort nézem. Ha oda van írva, hogy tünetmentes, akkor nálam boldogabb ember nincs a földön” - mondja József. Szerző: Varga Gábor hatóanyagkutató A szerző az első magyar külföldön elismert neurotropikus agyterápia kifejlesztője. Szakmai cikkei megtalálhatóak az interneten. Oriásmakett a fővárosról Budapest A Szabadság híd Budapest 1:500 méretarányú makettjén a III. Nemzetközi Makettfesztiválon az október végén nyíló budapesti Bálna épületében. Exobolygót térképeztek fel Első ízben készítették el csillagászok egy Naprendszeren kívüli bolygó felhőzetének térképét. NewYoti A szóban forgó exobolygó, a KeplerTb hatalmas, a Jupiterhez fogható gázképződmény, amely hozzávetőleg 1000 fényévre van a Földtől. A tudósok az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Kepler és a Spitzer nevű űrteleszkópjának segítségével tanulmányozták a központi csillagához meglehetősen közeli pályán keringő égitestet. A felvételek alapján arra jutottak, hogy a forró gázóriás nyugati felét magasan húzódó felhők borítják, míg a keleti félteke felett tiszta az égbolt. Csillagászok korábban már összeállítottak hő- mérsékleti térképeket más csillagok körül keringő bolygók felszínéről, de a mostani az első alkalom, hogy egy távoli világ felhőzetének a szerkezetét vizsgálták. A Kepler-7b ráadásul afféle csodabogár az exobolygók között: nagyobb kiterjedésű, de kisebb tömegű a Jupiternél, és olyan sűrű, mint a polisztirol hab. Az MTI beszámolója szerint Thomas Barclay, a NASA tudósa közölte, hogy megfigyeléseik alapján a különcnek tartott exobolygóról sokkal több fény tükröződik vissza, mint a rokonképződményekről, amit a légkör magasabb rétegeiben nyújtózó felhőknek tulaj donítanak. Szavai szerint a földi alakzatoktól eltérően a Kepler-7b felhőzetének mintázata jószerével alig változik, ami arra utal, hogy a gázbolygó figyelemre méltóan stabil éghajlattal rendelkezik. A NASA hangsúlyozta, hogy a most ismertetett tanulmány csak az első, kezdeti lépés azoknak a vizsgálatoknak a sorában, amelyek az összetételükben és méretükben a Földhöz inkább hasonló exobolygók atmoszférájának a feltérképezésére irányulnak az amerikai kutatók által alkalmazott technológia segítségével. I r f f V f Y «
