Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)

2013-10-09 / 234. szám

HIRDETÉS Munkaidő-beosztás készítése (X gyakorlatban sMBaBBBBaagaHpffBspsagBgg^aäMSBffiaiaasjaaBagiBSS^^ Múlt héten az időhiányról beszél­gettünk, valamint arról is szó esett, hogyan lehet időnkkel jobban gazdálkodni a mindennapokban. Ehhez szorosan kapcsolódik mai témánk, amely felhívja a munkál­tatók figyelmét a munkaidő-be­osztás készítésének jelentőségére. Erről kérdezte Tóth-Korom Kingát, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját Kopeczny Zsuzsa. Mit értünk pontosan a munkaidő-beosztás alatt? Ahhoz, hogy megértsük, tisztában kell lennünk a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabá­lyozással. Most nem bocsátkozom a teljeskörű ismeretanyag átadására, de néhány alapvető do­logra szeretném felhívni a figyelmet. A 2003/88/EK irányelv, amely hazánkra nézve is kötelező, számos fogalmat tartalmaz e témakört illetően.,A közösségi jpg szabályai szerint a mun­kaidő, az az időtartam, amely alatt a munkavállaló munkát végez, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a jogsza­bályi előírásoknak és/vagy a gyakorlatnak megfe­lelően. A magyar szabályozás szerint (2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 11 7.§ (1), továbbiakban: Mt.) a „munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő­tartam, amibe be kell számítani a munkavégzés­hez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékeny­ség időtartamát. Eltérő megállapodás hiányában a rpunkaidőbe a munkaközi szünet időtartama - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem szá­mít be." Megállapíthatjuk tehát, hogy a hazai jog­szabály a „munkaidő" fogalmát egyfajta gyűjtőfo­galomként használja. Az Mt. VI. fejezete foglalkozik a munkaidő és pihenőidőre vonatkozó rendelke­zésekkel. Szakmai véleményem az, hogy valóban nehéz sokak számára megérteni ezt a részt, hiszen néhány alapvető fogalom nem egyértelmű. Gon­dolok itt most elsősorban a munkarend, a munka- időkeret és a munkaidő-beosztás meghatározá­sára, amit a munkáltatónak kell megállapítani, de sokszor nem tudja, hogy hol is kezdje. Pontosítaná a fogalmakat? A legfontosabb azt megérteni, hogy a munkarend és a munkaidő-beosztás nem azonos. A munka­rend a legáltalánosabb fogalom, amely valameny- nyi a munkaidő felhasználásával, beosztásával kap­csolatos szabályozást magába foglal. Ez egy olyan rendszer, amelynek meghatározása és a munkavál­laló írásbeli tájékoztatása a munkáltató kötelezett­sége. Például azt határozza meg, hogy kötött vagy kötetlen, esetleg rugalmas időben lehet dolgozni, és ezt az időt az általános (8.00-16.30) vagy akár délelőttös, délutános, netán éjszakás időszakban kell munkavégzéssel tölteni. Minden héten azonos napok a pihenőnapok, amikor nem kell dolgozni, vagy ez mindig változik. Napi 8 órát kell mindig munkával tölteni, vagy ez munkanapokon eltérő mértékű lehet (min. 4 óra max. 12 óra). A munkaidőkeretnek elsősorban a munkaidő be­osztása, a munkarend kialakítása szempontjából van jelentősége, mert ezen belül a munkáltató a felmerülő feladatokhoz igazíthatja a munkavál­lalók foglalkoztatásának tartamát. A munkaidő- keret hosszabb időtartam vonatkozásában ha­tározza meg - a teljes munkaidő figyelembe vételével - a ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeret kezdete és vége alapján. A mun­kaidőkeret a törvényes munkaidő (napi 8, heti 40 óra) mérték alapulvételével számított nagyobb számolási egység (pl. hét, hónap, év), amelyen belül kell teljesíteni a teljes munkaidőt, valamint előre meg kell határozni a keret kezdő és végső napját. Munkaidő-beosztás alatt pedig a gyakorlatban azt a dokumentumot értjük, amely tartalmazza egy adott időszakra vonatkozóan, munkaválla­lónként, a napi munkaidő kezdetét és végét, a pihenőnapokat, a fizetett ünnepeket, valamint a szabadságokat. Miért fontos munkaidő-beosztást készíteni? Sok munkáltató feleslegesnek és egyenesen te­hernek érzi a munkaidő-beosztás elkészítését. A vezetők gyakran nem gondolnak abba bele, hpgy egy jól átgondolt mugj^szervezési rejd^ szer milyen előnyökkel jár a termelékenységet, a hatékonyságot illetően. Elsősorban arról van3 szó, hogy a jól működő szervezetek sokkal ered­ményesebbek akár a gyártásban, akár a szolgál­tatásban tevékenykednek. Napjainkban egyre többször hallani az ún. Toyota-módszerről, amit érdemes megismerni, hiszen a Toyota Company gyártási és menedzsment rendszere révén mára a világ legmegbecsültebb, pénzügyileg pedig a legsikeresebb autógyártó vállalata lett. A Toyo- ta-rendszer lelke az emberek tisztelete és a fo­lyamatos fejlesztés. A siker csak részben múlik az eszközökön, az alkalmazott technológián, a kulcs az emberek értékként való kezelése. Éreztetni kell a munkatársakkal, hogy fontosak, valamint en­nek megfelelően kell velük bánni, és ez mind a vezetők hozzáállásán múlik. Ezért célszerű mindig kellő hangsúlyt fektetni a cég munkafolyamatait szem előtt tartó,'valamint a jogszabályi előírások­nak megfelelő munkaidő-beosztások készítésére, amellett, hogy a lehetőségekhez mérten igyekez­ni kell „munkavállaló-baráttá" is tenni azokat. Milyen technikák alkalmazásával lehet min­denki számára elfogadható munkaidő-beosz­tást készíteni? A legfontosabb, hogy az a vezető, aki a beosztást készíti, tisztában legyen a jogszabályi előírások­kal, valamint jól ismerje azokat az időtartamokat, amelyek a munkaszervezés során hangsúlyosak. Gondolok itt arra, ha egy kereskedelmi egység­ről van szó, akkor vegye figyelembe az akcióvál­tásokat, a fizetések időszakában megnövekedett forgalmat. Egy könyvelési, bérszámfejtési fel­adatokat ellátó munkavállaló esetén pedig tisz­tában kell lenni a bevallási határidőkkel, a fize­tés számfejtésének időszakával. Összefoglalva tehát, pontosan ismerni kell az elvégzendő fel­adatokra vonatkozó határidőket és a szükséges munkaórák felhasználását. Először az előbb em­lített időszakokra kell beosztani a munkatársakat, majd következhet a szabadságok betervezése, végül pedig a pihenőnapok beosztása. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a dolgozók ki tud­ják magukat pihenni, így ha a lehetőség adott, egymás mellett célszerű a pihenőnapokat kiad­ni. Biztosítani kel^hogy a^zabads^g^gjj^^ a regenéráfódásrol szóIjon. Mindkét TéT számóra jobb, ha a dolgozd időközonkénFelme^r?§tga- lább egy hét szabadságra, évente egyszer pe­dig két hetet is ki tud venni, hiszen visszatérve, feltöltődve és kiegyensúlyozottabban veti bele magát újra a munkába. A vezető felelőssége, hogy a lehetőségekhez mérten segítse a munka és a magánélet közötti egyensúly megtartását. Ne nézze rossz szemmel, ha valaki nem tud to­vább maradni, mert a gyermekéért kell menni az óvodába vagy, mert a dolgozó éppen jóga órára megy. Ismerjük fel, hogy nem a munkaidő hosz- szán van a lényeg, hanem a munka eredményes elvégzésén! Sokat segíthet az is, ha a szervezet vezetője egy szakértő bevonásával vizsgáltatja felül a jelenlegi munkaidő-beosztást és segítséget kér egy ha­tékonyabb rendszer bevezetésére, amely a cég eredményességét és a munkavállalók elégedett- • ségét, munkakedvét is nagymértékben javítja. Elérhetőség: korom.kinga@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176 2013. OKTÓBER 9., SZERDA

Next

/
Thumbnails
Contents