Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)

2013-10-04 / 230. szám

ÄLUOLDAL tetik a múltat megalapozzák a jövőt Polgármester: Lénárt Dezső Alpolgármester Lantos József Jegyző: Tóth Patrícia A települési képviselők: Balázs Nándorné, Fodor Nándor, Máté István, Mravcsik József, Szűcsné Mátrai Éva Grund Klubhálózat által szer­vezett közösségi programokba, versenyekbe. gatása, a gyermek- és ifjúságvé­delem, közrend, közbiztonság ja­vítása, közreműködés a telepü­lés fejlesztésében. Etes Község Polgárőr Egyesület Az Etes Polgárőr Egyesület 2005 februárjában alakult 26 tag­gal. Jelenlegi létszámuk harminc fő körüli. Céljai: a község terüle­tén a közrend és közbiztonságvé­delme, a bűncselekmények csök­kentése, a közbiztonság javítása, a gyermek- és ifjúságvédelem, gyermekek veszélyeztetettségé­nek megelőzéséről és megszünte­téséről való gondoskodás. Tömegsport Klub Etes A jelenleg is működő klub 1992-ben alakult, melynek jog­elődje a labdarúgó csapat volt. A sportélet a múlt század 20-as éveiben a'labdarúgással kezdő­dött, hogy mára tekeszakosztály- lyal egészüljön ki. Etesi Művészeti és Hagyo­mányőrző Egyesület Az egyesület olyan művészeti és hagyományőrző nonprofit tár­sadalmi szervezet, amelynek célja a közösségépítés, az élet­hosszig tartó tanulás lehetőségé- neTTnegíérémtésé. Ok gondos­kodnak a dalkör és a Sahara tánccsoport működtetéséről. Babákat készít a „Dédi” Hamis csalogányok a bányásznapon A községben pályázati forrás­ból teljesen felújított 50 férőhelyes óvoda működik 2 csoporttal. A fel­szereléseket pályázatok útján fo­lyamatosan fejlesztik, bővítik. Baba-mama klub A hét éve működő „Baba-ma­ma klubnak” a közösségi ház ad otthont. A résztvevő kisma­mák és gyermekek korosztályi összetétele változatos. Az anyukák megbeszélik egymás­sal, és a védőnővel problémái­Ondrék Zoltánná Margit néni és babái Civil szervezetek Etes Községért Közalapítvány Az Etes Községért Közalapít­ványt a községi önkormányzat képviselő-testülete, általános is­kolája és hét magánszemély ala­pította 1994-ben. Céljai: egészsé­ges életmódra nevelés -, környe­zet és természetvédelem támo­Millenniumi Park A különböző falurészek meg­újítása mellett Etes gondoskodik múltjáról, az értékek és érde­mek megőrzéséről, ennek egyik helye a Millenniumi Park, ame­lyet 2000-ben újítottak fel. A parkban 2012. szeptember else­jén ünnepélyes keretek között avatták fel az etesi szénbányá­szati múltnak emléket állító szobrot. Közösségi ház és könyvtár A közösségi élet a közösségi házban, valamint az iskolai és önkormányzati sporttelepeken zajlik. Elsősorban az egészséges gyermekkor biztosítására irá­nyuló programokat, fórumokat rendeznek.- A felnőttek számára tanács­adások, beszélgető körök szerve­ződnek. Havi rendszerességgel találkoznak a kertbarát kör tagjai, kát, a gyermekek megbarát­koznak a közös játékkal, meg­tanulják az „enyémet” és a „kö­zöset” kezelni. Pálinkafőzőé Alig 2 esztendeje, hogy a főz- de megkapta a saját tulajdonban előállított pálinkák kereskedel­mi forgalmazáshoz szükséges engedélyeket, így a bérfőzésen kívül folyamatosan bővülő, önál­ló termékkínálattal is megjelen­tek a piacon. Az öregetesi alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, 60 éve él Etesen Ondrék Zoltánná Margit néni, Karancs- aljáról választotta őt társának fér­je. A település üzletében dolgo­zott, de főzött az óvodai konyhán is, nyugdíjba a vendéglátóiparból ment. Egy betegség átmenetileg ágyhoz kötötte, de ő itt is talált magának elfoglaltságot, hímezni kezdett. Ezután már csak egy kis pályamódosítás kellett ahhoz, hogy etesi és karancsaljai népvi­seletbe öltözött babákat, azok ru­házatát készítse el. A látogató egy valóságos babamúzeumban érzi magát, amikor belép az idős hölgy otthonába, a szobát és a konyhát padlótól a plafonig hím­zések borítják. lies. A 1440 lelkes, Nógrád me­gye északkeleti részén, Salgótar­jántól 10 kilométerre nyugatra fekvő község nevét egyes vélemé­nyek szerint Ond vezér fia, Ete után kapta. A szájhagyomány azonban élteti az „etess” verziót is, mert a legelőit a dombok lábainál fakadó bővizű források tartották állandóan nedvesen, az állatok számára dús füvet nyújtva. A falu közepén ma is ontja vizét az a „Csurgó”, amelynek első csövét még a törökök helyezték el. A for­rás mellett kocsma állt, már a te­lepülés kialakulása előtt is. A fo­gadó homlokzatán ez a felirat fi­gyelmeztette a Losonc-Pásztó- Gyöngyös kereskedelmi útvona­lon haladó fáradt utast: ÉTESS! E szóból alakult ki az Etes helynév. Ma is ismert a mondás: „Etes, itt etess!” A török időkig a község a mintegy másfél kilométerre lévő Kotroczó és Mikőtelek pusztán te­rült el. Az egyik török támadás so­rán leégett, s lakói ekkor költöztek át mai helyére. A palóc település fafaragóiról, a 19. század végétől szénbányászatáról volt nevezetes. A szénbányászat emlékeit őr- • zik a bánya-telepek: Amália-ak- na; Albert-akna; Rau-akna. A fa­luhoz tartoznak, mint önálló te­lepülésrészek: Öregetes és Kotrocópuszta.- Községünkben 1992-től kez­dődően minden közmű kiépült (ivóvíz hálózat, gázvezeték, szennyvízcsatorna és tisztító­mű). Az utak helyreállítása és felújítása folyamatos. A telepü­lés aktív tagja a 36 Jó Palóc Köz­hasznú Egyesületnek - mondta Lénárt Dezső polgármester. Lénárt Dezső polgármester és az iskolás tánccsoport a falunapon A pihenőpark A falu központja 2013. máju­sában pihenőparkkal és benne látványtóval bővült közveüenül a játszótér mellett. A közelben található a „Csurgó” nevű forrás. Ennek állandó vízfolyása táplál­ja a pihenőpark alapját képező látványtavat. A pihenőpark lehe­tőséget biztosít a helyi iskola ta­nulóinak is a vizes élőhelyek élő­világának tanulmányozására. Rendezvények A településen többfajta közös­ségi program is működik: far­sangi mulatság, húsvéti locsoló bál, költészet napi szavaló ver­seny, kihívás napja, óvodai balla­gás, a (.Szüreti mulatság", pol­gárőr bál illetve sportbál és az évzáró szilveszteri mulatság. Az etesi pálinkák híre már messze túllépte a település határait Kémeri Judit, a Közösségi ház vezetője, mellette Kaszás Ottó és Gordos Mátyás polgárőrök a nők részére közkedvelt tornát pedig hetente tartják meg. A Mű­vészeti és Hagyományőrző Egye­sület tagjai - Sahara hastánccso- port és a Hamis csaloganwk - rendszeres próbákon készülnek a falu nevezetes eseményeire. A különböző fellépések pedig a fa­lu értékeit juttatják el a környező településekre - mondta Kémeri Judit, a közösségi ház vezetője. Iskola Az Etesi Általános Iskola a ta­nulók nevelését-oktatását két községben oldja meg. A gesztor­iskola Etesen, míg a tagiskola Litkén működik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az integrációs- és az „Útravaló- Macika” ösztöndíj program kere­tében fejlesztik, míg a tehetsé­ges tanulók művészeti foglalko­zásokon, szakkörököndáeAPfe- tik tudásukat. jfo Tagjai a Hibó Tamás művé­szeti iskolának, sikeresen mű­ködnek a színjáték, modern­tánc, és képzőművészeti cso­portjaik. A tanulók több alka­lommal nyertek a különböző ve­télkedőkön. Aktívan vesznek részt a faluszépítő akciókban, hulladékgyűjtésben. Elnyerték a Madárbarát iskolakert címet is. A Bozsik-program keretében sokan és aktívan sportolnak. Rendszeresen bekapcsolódnak a Gyermekekért Baráti Kör és a kajszibarack, Irsai Olivér szőlő, vadkörte, muskotály szőlő, vil­moskörte, birs, borzag, som, kö­kény pálinkák híre mánnessze túllépte a település hátifait. Egyház A falu látképéhez hozzátarto­zik a római katolikus templom, amelyet, 1733-ban építettek. A mai formáját az 1925-ös felújí­tása során nyerte el. Az 1960-as években épült a lourdes-i bar­lang és a plébánia a templom mellett. 1969-re készült el Feszty Masa festőművésznő két nagyméretű olajképe, melyek­nek hátterét az etesi táj ihlette. 1988-ban festette Somos Miklós festőművész a szentély Utolsó vacsora című freskóját. Etesi mesterek készítették a bejárat fából készült míves fakapuját, s a kovácsoltvas ajtót, illetve a gyertyatartókat. A falut vallá­sos emberek lakják, amelyet a tucatnyi közterületeken felállí­tott kereszt is bizonyít. * 4 1

Next

/
Thumbnails
Contents