Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)
2013-10-17 / 241. szám
Alapvető, egyesít, összekapcsol... 3 WATER SUMMIT A víz a fenntartható fejlődés kulcsa! Ennek alapján szervezte meg az ENSZ - Magyarország kezdeményezésére - az úgynevezett Víz világtalálkozót ez év október 8. és október 11. között, Budapesten. Széles körben - több mint 150 ország, több mint 1000 küldöttje jelenlétében - tárgyalták meg a világ vízzel kapcsolatos problémáit. Környezetügy és fenntartható fejlődés A környezetügy az állampolgárok életminőségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítéséhez, a társadalmi és gazdasági fejlődéshez kapcsolódó alapvető feltételek összessége: a természeti erőforrások fenntartható használata, a környezet minőségének javítása, a természeti örökség megőrzése, a környezeti biztonság megerősítése. A környezetügy három fő szakterülete a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy. Az ENSZ eddig legnagyobb szabású eseményét, a Fenntartható fejlődési világtalálkozót 2002. augusztus 26. és szeptember 4. között a dél-alfikai Johannesburgban tartották meg. E kiemelkedő jelentőségű eseményen és a vele párhuzamosan szervezett számtalan rendezvényen több mint hatvanezer személy vett részt. A világ államainak, kormányzati és nem kormányzati szervezeteinek képviselői a civilázói jövőjét fenyegető veszélyek árnyékában ültek tárgyalóasztalhoz. Tíz esztendővel később Rio de Janeiróban megtartott Föld-csúcs után arra kellett választ keresniük: milyen módon lehet felülkerekedni világunk jelenlegi fenntarthatatlan folyamatain? A társadalmak közötti és társadalmakon belüli jóléti-szegénységi kettészakítottság növekedésén, a földi környezet állapotában emberi hatásokra bekövetkező, mind kockázatosabb vállalkozásokon; a természeti erőforrások gyorsuló fogyatkozásán és minőségének romlásán? A Környezet és Fejlődés Világbizottság (Brundtland-bizottság) „Közös jövőnk” című jelentésében így határozták meg a fenntartható fejlődés fogalmát 1987- ben: „A fenntartható fejlődés, olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” Kulcs: a víz A víz a fenntartható fejlődés kulcsa! Ennek alapján szervezte meg az ENSZ - Magyarország kezdeményezésére - az úgynevezett Víz világtalálkozót ez év október 8. és október 11. között, Budapesten. Széles körben - több mint 150 ország, több mint 1000 küldöttje jelenlétében - tárgyalták meg a világ vízzel kapcsolatos problémáit. A 60 magyar küldött között helyet kapott az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Központ két képviselője, dr. Kecskeméti Sándor alapító elnök és Nagy Aletta titkárságvezető is. A megnyitó ünnepségen Magyarország köztársasági elnöke, Ader János, valamint az ENSZ főütkára, Ban Ki-Moon mondott beszédet. Megfogalmazták, hogy a 36 évvel ezelőtti, hasonló témájú rendezvény óta a világ vízhelyzete csak romlott, és a tudomány alapján intenzív beavatkozás szükséges, ugyanis további 36 évet a világ nem bír el! Ezek feloldására jött létre a rendezvény, amelynek határozata alapul szolgál a 2015-ben megtartandó ENSZ tagállamainak világtalálkozójához a vízzel kapcsolatos tárgyalására.- A víz világtalálkozó eredményeként egyhangúlag elfogadták a budapesti nyilatkozatot, amely azt a javaslatot teszi az ENSZ tagállamai számára, hogy a 2015 utánra elfogadandó, fenntartható fejlődési célok között globális, önálló és prioritással rendelkező témaként kezeljék a víz kérdését - fogalmazott dr. Baranyai Gábor. Vízbiztonság a világban Fenntarthatóság a világban - Vízbiztonság a világban címmel az alábbi zárónyilatkozatot fogadták el a budapesti víz világ- találkozón. 1. A víz alapvető. A víz az emberi civilizáció fennmaradásának, fejlődésének, kiteljesedésének az alapja. A víz a földtörténet és az emberi történelem formálója, hordozza az emberiség közös emlékezetét. A víz meghatározta múltbeli és alakítja jövőbeni fejlődésünket. A víz a forrása az emberi életet fenntartó természeti rendszereknek, melyeket a-világban zajló változások egyre komolyabb nyomás alá helyeznek. 2. A víz egyesít Generációkon, nemzeteken és kultúrákon belül és között, egyesíti az embereket: a víz az együttműködés forrása. A víz egyenlőtlen időbeli és térbeni eloszlása - túl számos más kihíváson, mint a népesedés-robbanás vagy az éghajlatváltozás - a vizekkel való gazdálkodást a fenntartható fejlődés és a szegénység elleni küzdelem origójába helyezi. Földünk valamennyi alapvető természeti mechanizmusa veszélybe kerül, ha a vízzel nem megfelelően gazdálkodunk. A vízzel kapcsolatos-kérdéseknek így valamennyi jövőbeni fenntartható fejlődési célban meg kell jelenniük. 3. A víz összekapcsol. Csak egy új politikai megközelítés alapján tudjuk a vízben rejlő lehetőségeket korunk vízügyi problémáinak a megoldására kiaknázni. Új megközelítése van szükség nemcsak a vízügyi ágazatban, hanem ezzel összehangoltan a szociális és gazdaságpolitikában, különösen pedig az egészségügyben, az élelmezéspolitikában és az energia szektorban. Bármely modern vízügyi paradigmának az ember-központú fejlődés és a környezettel való gondos gazdálkodás követelményére kell épülnie, utóbbiba kiemelten beleérve az ökoszisztémák működőképességének fenntartását és a biológiai sokféleség védelmét. 4. A víz és az ökoszisztéma. A 21. század vízügyi rendszereinek a természetes ökoszisztémákkal való fokozott integrációja jelentős lépés lesz a fenntarthatóság és a generációk közötti vízbiztonság megvalósítása felé. A természeti rendszerekben a víz és szanitáció nevében megvalósított járulékos károkozás, amennyiben azokra megfelelő környezetvédelmi intézkedések nélkül kerül sor, ellentétes a fenntartható vízgazdálkodás céljaival. 5. Elkötelezett célok. Az ivóvízre és szanitációra vonatkozó Millenniumi Fejlesztési Cél végrehajtásának tapasztalatai igazolják annak az égető szükségességét, hogy a vízügyi ágazatban meg kell teremteni a megfelelő természettudományos, társadalmi, gazdasági, intézményi, műszaki és mérnöki hátteret és kapacitásokat. A korábbinál átfogóbb, szélesebb körű Fenntartható Fejlesztési Célok a vízügyi tudományokat és szakmákat is az eddigieknél komolyabb kihívások elé fogják állítani. A képzett szakemberek és a végrehajtási képesség hiánya ekképp akadályát képezik értékelhető új a világ vízhelyzete csak romlott célok megvalósításának. A fentiek tükrében a világtalálkozó alapvető ajánlása egy „Vízbiztonsága világban” elnevezésű fenntartható fejlődési cél kidolgozása, az alábbi célkitűzések megvalósítása érdekében: a) valamennyi ember számára alapvető jogként kell biztosítani az egészséges ivóvízhez való és a - a nemi sajátosságokra figyelemmel - a szanitációs és higiénés szolgáltatásokhoz való fenntartható hozzáférést a háztartásokban, iskolákban, munkahelyeken valamint a katasztrófa- helyzetek és humanitárius beavatkozások során (így pl. menekülttáborokban); b) az édesvíz készletekkel való gazdálkodásban (ideértve a határon átnyúló víztestekkel való gazdálkodást is) - az emberi és társadalmi fejlődés maximalizálása érdekében - meg kell határozni az ágazatok közötti, társadalmilag kölcsönösen elfogadható, integrált megoldásokat. Ezen integrált - az élelmiszer és az energiatermelés biztonságára, valamint az ökoszisztémák védelmére figyelemmel kialakított -, a vízgazdálkodás markáns állami szabályozásán alapuló megoldások végső célja a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodás és a megfelelő nemzetközi vitarendezés elősegítése kell, hogy legyen; c) biztosítani kell az emberi egészség és a környezet megfelelő védelmét a települési, mezőgazdasági és ipari kibocsátásokkal, továbbá a nem zárt helyiségben történő defekációból származó szennyeződésekkel szemben a célból, hogy minimalizáljuk a vízzel kapcsolatos vírusos megbetegedéseket, csökkentsük a vízkészletek szennyezettségét, valamint elérjük a szennyvizek összegyűjtését, kezelését és maximalizáljuk annak újrahasznosítását; d) a vízügyi infrastruktúra gondos használatával és fejlesztésével, valamint megfelelő szociális programok végrehajtásával növelni kell a társadalom alkalmazkodó- és ellenálló képességét korunk és a jövő olyán globális'változásaival kapcsolatban, mint a vízbiztonság növekvő hiánya, az éghajlatváltozás, népességnövekedés, földhasználat-változtatás vagy az extrém vízügyi jelenségek gyakoriságának növekedése. A vízhez való hozzáférhetőség fejlesztése. A Millenniumi Fejlesztési célok tartalmazzák a vízzel és szanitációval kapcsolatos feladatokat, melyek megmutatják, hogy hol van kritikusan szükség a tudományos megerősítő, társadalmi-gazdasági, technikai, pénzügyi és műszaki fejlesztésre. A széles és mindent magába foglaló Fenntartható Fejlesztési Célok fejlesztésének támogatása tartalmazza fogokozott igényét a tudománynak. A stabil kormányközi rendszeresített mechanizmus. A víz kritikus minősége a populációt és a földbolygót illetően, a jövőbeli fenntartható fejlődés szükségességét idézi elő, melynek fontos része a folyamatok szabályozott, stabil kormányközi felügyelete, valamint a jövőbeli vízzel kapcsolatos célok megvalósítása. Ajánlott a megfelelő rendszeresített mechanizmus kialakítása, a megszokott helyzet helyreállítása és a folyamat integrált módjának megállapítása érdekében. Tisztelt Olvasónk! A cikk csak részben tükrözi a valóságot, ami ennél sokkal sö- tétebb, és amihez széles társadalmi összefogás, együttműködés és cselekedet kell. Ne feledje senki Petőfi Sándor, halhatatlan költőnk szavait: „Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a Víz az Úr!” Dr. Kecskeméti Sándor Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ Alapítvány alapító elnöke A hatvan magyar küldött között a salgótarjáni székhelyű - a Rákóczi út 11. szám alatt található - Északmagyarországi Környezetvédelmi Központ két képviselője is helyet kapott Újabb elvesztegetett harminchat évet a világ nem bír el - Áder János és Ban Ki-Moon egyetértett abban, hogy I f é ♦ i T * * I UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ 2013. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK
