Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)

2013-10-02 / 228. szám

HIRDETÉS Az időhiány gyötrelmei Rohanó világunkban az emberek többsége küzd az idő nem megfelelő beosztásából fakadó időzavarral. Ugye mindenkinek ismerős?! Mi sem vagyunk ezzel másképp... Éppen ezért beszélgetett Tóth-Korom Kingával, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával Kopeczny Zsuzsa. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER Mikor kezdjünk gyanakodni, hogy gond van? Az időzavar gyakorlatilag „népbetegség" és szin­te mindenkit érint. Szakemberek szerint a stressz mellett az időhiány a másik leggyakoribb prob­léma, ha a munkáról van szó. Biztosan mindenki érezte már azt, hogy hiába dolgozott egész nap, mégsem haladt semmit és hogy a magánélet, végképp nem fér bele a napjába. Az ember alap­vetően a stressz és a nem megfelelő motiváció miatt érezheti szétesettnek magát. Mindenkivel előfordulhat, hogy rossz napja van és nehezére esik elvégezni a feladatokat, ráadásul a meg­felelő időben. Vannak, akik folyamatosan ilyen gondokkal küzdenek, mások azt állítják, hogy minden összeesküdött ellenük, és sokan pedig folyamatos időzavarban élnek. Akadnak olyan tényezők, amelyek eleve nehezítik a megfelelő időgazdálkodást. Ilyenek lehetnek a főnökök, a kollégák, a munkaeszközök meghibásodása, az értékelitek és, minden a munkavégzőkre nehe­zedő nyomás és társas érintkezés. MindéWfci 'gazdáTttocTík az. idővel, csak az a kérdés mennyire jól, és ez hogyan befolyásolja a teendői elvégzését. A probléma akkor válik komoly gond­dá, amikor saját életvitelében tapasztalja, hogy va­lami már nem fér bele egy napba. Időt kell fordí­tani arra, hogy időt takarítsunk meg! Azaz célszerű átgondolni és megtervezni a napi teendőket, mert ahogy a mondás is tartja: „Mindenkinek csak arra van ideje, amire időt szakít magának, és mindenki csak arra szakít időt, amit fontosnak tart!". Az időgazdálkodási képesség egyik kulcsténye­zője a fontossági sorrend pontos meghatározá­sa, illetve szükség esetén a rugalmas átszerve­zés. Természetesen ez a képesség nem velünk született készség, tanulnunk kell akár önmagunk fejlesztésével, akár tréningek alkalmával. Eddig általánosságban beszélt az időhi­ányról. Kik azok, akiket munkájuk során fo­kozottan érint ez a probléma? Egyértelműen kijelenthetjük, hogy mindenkit, viszont a vezető beosztásban dolgozókat a leginkább! Egy főnöknek nemcsak a saját idejével kell gazdálkodnia, hanem a mun katársakéval is. Az idő hatékony beosztá­sát elsősorban az gátolja, ha a menedzser nem tud priorizálni, hogy melyik a sür­gős és fontos munka, illetve melyik az a teendő, amelyet később is ráér elvégezni. A helyes sorrendet nem könnyű meghatározni, de szük­ségszerű, mert ez nagymértékben befolyásolja napi döntések helyes meghozatalát. Mindemellett, sajnos egyik főnök sem tudja kiküszöbölni azt, hogy amikor dolgozik, senki ne zavarja, és ne szakítsa meg a mun­kájában. Pedig a megszakítások jelentősen csökkentik a hatékony munkavégzést. Javaslom, hogy mindenki, aki javítani szeretne időgazdálkodásán, készítsen listát a napi teen­dőiről. A fontos dolgokkal kezdje; a kevésbé fontosakat hagyja a maradék időre. A megbe­széléseket, találkozókat gondosan készítse elő és minden nap szánjon néhány csendes órát a legfontosabb dolgokra. Ügyeljen az ütemezésre is. Mindig a „mai" feladatokra koncentráljon, ha kész pipálja ki és pihenjen egy kicsit. Az előbb említett feladatlista elkészíté­se mellett, mivel könnyíthetjük meg az éle­tünket? Az lehet a legjobb megoldás, ha mindenki fel­teszi magának a kérdést: személyiségének, érté­keinek megfelelően él-e, vagy külső elvárások­nak igyekszik megfelelni? Ha harmóniában van a személyisége és az értékrendje azzal, ahogyan él, akkor nem érzi úgy, hogy nincs ideje a fontos dolgokra. Természetesen léteznek jól bevált idő- mqnedzselési módszerek, amelyek segíthetnek hatékonyabbá tenni a munkát és szervezettebbé á mindennapokat. Az egyik ilyen módszer a sürgős-fontos mátrix. Ilyenkor egy táblázatot kell készíteni, amelybe be kell írni a feladatokat, a következők szerint: sür­gős és fontos (pl. tárgyalás, határidős projekt), a második kategória a fontos, de nem sürgős (pl. hosszútávú projektek előkészítése, tervezés, ta­nulás, fejlődés), majd a sürgős, de nem fontos (pl. levelekre válaszolni), és végül a nem sürgős és nem is fontos feladatok (pl. internetezés). Ta­pasztalatok szerint az emberek hajlamosak csak a sürgős feladatokra koncentrálni. így a nem annyira sürgős, de nagyon fontos feladatokat hanyagolják, s így egy idő után már ezek is sür­gősek lesznek, és máris időzavarba kerülnek. így csökken a hatékonyság, elmarad a fejlődés és a munka robottá válik. E technika alkalmazásával átgondolják feladataikat és nem lesz időhiányuk. A következő lehetőség az ABCDE-módszer. Az emberek hajlamosak a kisebb, jelentéktelenebb feladatokkal kezdeni a munkát, mert azok köny- nyebbek, gyorsabban végez velük. Itt az aláb­bi szerint kell osztályozni a feladatokat: „A" - a legfontosabb teendők - ha nem végzi el ezeket, komoly negatív következményekkel számolhat. „B"-fontos teendők - ha elmaradnak, az sem jár fővesztéssel (pl. levelekre válaszolni). „C" - olyan dolgok, amelyeket jó lenne megcsinálni, de sem­milyen negatív hatással nincs az életére, ha elmu­lasztja ezeket (pl. elolvasni egy könyvet, megnéz­ni egy filmet). „D" - Azok a feladatok, amelyeket átruházhat másokra (pl. számlák befizetése). És végül az „E" - tevékenységek, amelyeket nyu­godtan kitörölhet a napi teendők listájáról, mert semmilyen hasznuk nincs a jövő szempontjából (pl. tévénézés, internetezés). Ez a technika abban segít, hogy egy jól felépített fontossági sorrend szerint szervezze az életét. Ha már a nap elején túl jut a legnehezebb munkán, akkor elillan a stressz, és nyugodtan, hatékonyan tud tovább dolgozni. így nem veszik el a részletekben és csak a lényeges feladatokra koncentrál. Végül a pomodoro-technika. Ez az egyik legnép­szerűbb időgazdálkodási módszer: az elúszás összes okát segít kiiktatni. A munkát 25 perces szakaszokra - pomodorokra - osztja fel. Minde­gyik után, kötelező beiktatni egy 5 perces szüne­tet (négy pomodoro után legalább negyed órát kell pihenni). 25 perc éppen elég arra, hogy egy komolyabb feladatot is végrehajtson, ráadásul úgy, hogy közben nem lankad a figyelme. Ezután abba kell hagyni a munkát, és mással foglalkozni: felállni a géptől, rendet rakni, elintézni egy-két telefont. A szünetek fontosabb elemei a mód­szernek, mint maguk a pomodorok, mivel a pi­henőkkel tud az agy teljes kapacitással dolgozni. Milyen tanácsot adna még az időzavar­ral küzdőknek? Merjen segítséget kérni, ossza meg a felada­tokat vagy delegálja őket, ha ez módjában áll. Sokat segíthet az is, ha nem idegesíti magát az ember. Bármennyire is furcsán hangzik a naptár az egyik legnagyobb stresszforrás. Ha nem tudja elvégez­ni betervezett feladatait időben, ne kezdje el őket tologatni egyik napról a másikra, hanem tekintse át újból és tervezze, szervezze újra a napját! Tartsa mindig szem előtt, hogy ha jól gazdálkodik az idejével, akkor nyugodtabban, hatékonyabban és eredményesebben fog dolgozni. A jó időgazdálkodással rendelke­ző munkatárs számára nagyobb az esély a munka világában történő si­keres boldogulásra. Elérhetőség: korom.kinga@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176

Next

/
Thumbnails
Contents