Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)

2013-10-14 / 238. szám

MAGAZIN UTAZÁS ■ GARÁZS * TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Elrejtett kincsek és rejtőzködő templomok nyomában Újra láthatóak a kassai arany­kincsek, de nem csak városi múzeum trezorjában őrzött, pá­ratlan leletegyüttes miatt érde­mes a „Hernád-parti Párizsba” ellátogatnunk. Európa idei kul­turális fővárosa megannyi programmal hívogatja az uta­zót, s ha már a titkok kamrájá­ban járunk, nézzünk jól körül Márai városában, látogassuk meg Szepesség gyönyörű vidé­két és épített örökségeit! Tarnóczi László Máig rejtély borul arra, hogy ki és mikor rejtette el ezt a tizenkét kilónyi aranypénzt a Szepesi kamara kassai épületének falába. Ami biztos: majd het­ven éve, az épület átalakításakor kerül­tek elő a ritkaságukból fakadóan is ér­tékes aranypénzek és egy fél kilónál ne­hezebb színarany lánc - mondja HancsákZita, a kassai Delta Utazási Iro­da vezetője, miközben kíséretében belé­pünk a múzeum trezorjába, ahol látvá­nyos bemutatóteret alakítottak ki a leletegyüttesnek. Titkok és történetek sorát mesélve vezet minket Kassa már nevezetességeinél is: az egykonNemze- ti Színház, a Szent ErzsébeLdóm, mely­ben a fejedelem nyugszik akár egyna­pos látnivalót is kínálnak, de látnunk kell még a megújult Rodostói házat, a Hóhér-bástyát, s a kaszárnyát is, ame­lyet az Európai Kulturális Főváros-prog­ramra a Millenárishoz hasonló modern fesztiválközponttá alakítottak át. Utunk innen a világörökségi Bártfára vezetett, melynek szomszédságában, Bártfafürdőn királynőnk, Sissy is gyógyulást talált. A festői táj szanatóri­uma tizenkét, különféle hatású gyógy­vízével ad éltető erőt. Közvetlen a mo­narchiabeli üdülőhelynél építették fel Csehszlovákia első skanzenjét, a rönk-, házak, gazdasági épületek mindegyike és a közepén álló templom is eredeti, megtekintése remek program annak, aki fogékony a népi értékek iránt. ,A Szlovákia területén lévő, az UNESCO védnöksége alatt álló templo­mok megtekintését egyébként kezdhet­A Rodostói-ház Kassán jük a Szepesi vár közelében, Zsigrán (Zehra) is. Szepes vára méltósággal ural­ja ezt a vidéket, kivilágítva éjszaka is impozáns látvány az erődítmény. Szepességben, a Magas-Tátra tövében rövid a nyár, az irtásfóldek a zord éghaj­lat miatt alig teremnek kenyeret. Mégis huszonnégy középkori eredetű város - kettő közülük szabad királyi városi ran­gú - és több mint száz plébániai falut építettek itt az évszázadok során. A te­lepülések legtöbbjében ma is hat-nyolc évszázados templomok állnak. A vártól kissé délre, a Drevenik-hegy tövében fekszik a ma ezerszáz lakosú Zsigra. A község nevét a Sigrai család­ról kapta, az egyhajós zsigrai templo­mot 1243-ban építette újjá Sigrai János szepesi őrgróf. A nyolcszögletű kőoszlo­pon ott látható a Sigray-család szarva- sos címere. A zsigrai templom falfest­ményeit 1872-ben fedezték fel. A koráb­biak - köztük a Szent László király le­gendáját ábrázoló ciklus - még az 1200- as évek végéről származnak, a szentély falán látható kálváriasorozat és a diadal­ív bélletének prófétaarcképeí XIV. szá*- zadi alkotások. A külső déli falban két kőhorog vonja magára a figyelmet, ezekhez a nagy egyházi ünnepeken - mint a pünkösdi búcsún - a templom­ja legnagyobb európai vár a szepesi szeszfőzés közben égett le nelmi szereplőket adott az országnak. Sigray Jakab grófot a Martinovics-féle összeesküvésben ítélték fővesztésre 1795-ben, gróf Sigray Antal 1919-20- ban Nyugat-Dunántúl kormánybiztosa volt, híres legitimista politikusként a királypuccs egyik szervezője. A család nyolcszáz éves szepességi temploma ma az UNESCO világörökségének ré­sze. Utunk innen lassan a kárpáti régió felé vesszük. Medzilaborce, az egykori Andrássy majd Csáky-birtok, Mezőlaborc lakói ja­va részt szlovákok és ruszinok lakják (száz éve még a lakosság ötödé magyar volt, ma már a nyilvántartás szerint nem élnek itt magyarok). Szegény vi­dék ez az ukrán határ közelében, egy sokgyerekes családból származó ruszin család is a szegénység elől menekült er­ről a környékről Amerikába. Gyerme­kük azonban világhírnévre tett szert Andy Warhol néven az amerikai pop­kultúra ikonikus alakja lett, kinek a műveit most egy egész múzeum őrzi Medzilaborce központjában. Az utazó innen akár a lengyelországi Sanok, vagy Homonna (Humene) felé is veheti az útját. Ez utóbbit választjuk, s bár el­ső ránézésre nem egy turistát vonzó te­lepülésre, hanem egy túliparosított új rom görög katolikus, melyek szép példáját mutatják a vallá­sos építészet gazdag helyi ha­gyományainak, a latin és a bi­zánci kultúrák találkozásának. Az épületek alaprajzának, kül­ső megjelenésének és belső te­reinek különbözősége az eltérő vallások gyakorlásából ered. Vi­szont értékes bizonyítékát ad­ják annak? hogy az építkezés időszakában milyen fő építésze­ti, művészi irányzatok éltek, s ezeket hogyan ültették át egy adott földrajzi és kulturális kon­textusba. Közülük talán a legis­mertebb a Hervartó-i. Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szen­telt római katolikus fatemplom itt eredeti helyén áll, 1593-ban épült, tiszafából, faragott rene­szánsz berendezéséhez és érté-' kés festményeihez megannyi történet és legenda fűződik. Az ulcini völgyben búcsúzunk a szlovákiai fatemplomoktól, és a folklórjában gazdag ruszin vi­Hervartó temploma ma a világörökség része kertben egybegyűlt híveket az esőtől vé­dő féltetőt rögzítették. A kis faluból el­származott Sigray-família furcsa törté­déktől. Egy sétát teszünk még a völgy templomait bemutató szabadtéri ma­kett-együttesnél, aztán egy pillantás a Kassát és Eperjest ellátó víztározóra, tör­téneteket hallunk arról, hogyan telepí­tettek ki innen hat falut, hogy a két nagyvárosnak vizet gyűjthessenek a környező patakokból, s történeteket ar­ról, hogyan emésztette fel a kitelepítet- teket a szülőföldjük utáni szívfájdalom. Autóbuszunk gyorsan rója a kilométere­ket, de valami biztosan ezen a vidéken maradt a mi lelkűnkből is. városba érkezünk, ahol a régi polgári házak többségét elbontották, közelebb­ről azonban már egy modern szállodá­ra, és a szerencsére megőrzött és a szé­pen gondozott Andrássy-kastélyra le­lünk. Ez már remek turistacélpont, s érdemes a szomszédságába felépített fa­lumúzeumot is megépíteni, ahol érde­kes az újszékről származó, 1754-ben épült, Szent Mihály arkangyal tisztele­tére szentelt fatemplom a 18. századi, ikonosztázával. Szlovákia területén nyolc olyan fa­templom, illetve harangláb áll, amelyet az UNESCO világörökségi listán szere­peltet. A templomok között van két ró­mai katolikus, három evangélikus és há­A kassai aranykincs * * 1 > I A I 1 > I

Next

/
Thumbnails
Contents