Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
2013-09-10 / 209. szám
2013. SZEPTEMBER 10., KEDD Nógrádi díjazottak ’ . Nógrádi nyertesei is vannak az idén tavasz- szal meghirdetett „Bonis bona - A nemzet tehetségeiért”-díjnak - tudtuk meg a Pedagógiai Hírkörkép szeptemberi számából. Az elismerés elnevezése a latin „Bonis bona discere” - Jótól jót tanulni” - kifejezésből ered. Kiváló tehetséggondozó kategóriában kitüntetett lett Berták Ottilia (Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat), Bodies Bertalan (Börzsöny Általános Iskola, Nagyoroszi), Kovácsáé Karácsony Éva (Táncsics Mihály szakközép- és szakiskola, Salgótarján) és Dancsó János (egyéni vállalkozó, Bátony- terenye). Kiváló tehetséggondozó díjban részesült: Bileczné Nyíregyházi Ágnes balassagyarmati, Dudok Györgyné salgótarjáni és Vigyinszki Attila nagyoroszi pedagógusok, valamint Simon Katalin néptáncos Nagyorosziból. Búcsú a„képecskéhez” Tíz éves hagyománya van a községi Mária-ünnepnek, amit idén szeptember 14-én szombaton tartanak. A szandaiakat Kari Gábor tanyagondnok a falubusszal viszi Váraljára, ahol a szabadtéri színpadnál 13 órakor találkoznak a résztvevők, majd Ipolyi Károly plébános vezetésével mennek a hegyre. A búcsúból érkezőket, mint más ilyen alkalommal, most is uzsonnával vendégelik meg. Annak idején a hagyományőrző csoport tagjai határozták el, hogy elzarándokolnak imádkozni a falu határában, a Péter-hegyen lévő forráshoz, (amit az itt elhelyezett Mária-képről neveztek el képecskének) s aztán ez szokásukká, búcsúünnepükké vált Van egy fából készült kereszt is a kútnál, (állításához monda fűződik) erről dr. LimbacherGá- bor muzeológus is ír Búcsújáróhely a Szentpéterhegyen című munkájában. HIRDETÉS Parlagfű hatósági nagyító alatt NMH-információ (Folytatás az 1. oldalról.) A bírság alapja a parlagfűvel borított terület nagysága, a bon'tottság mértéke. A kiszabott bírság 15.000 forinttól 15.000.000 forintig terjedhet. Ha a parlagfű-borított- ság öt százalék alatti, nem indul eljárás. 10 százalékot meg nem haladó fertőzöttség esetén az adott terület nagyságára vonatkozó minimum bírságot szabnak ki, 50 százalékos borítottságot meghaladó fertőzés esetén az adott terület nagyságára vonatkozó maximum bírság szabható ki. Ennek meg nem fizetése esetén fizetési felszólításra kerül sor, sikertelenség esetén pedig a büntetés köztartozásnak minősül és adók módjára behajtható. Ezek tehát a gyomnövény irtására vonatkozó, többé-kevésbé már ismert keretek kötelezők, amelyekre hozhat enyhülést például az időjárás... Az egyik legerősebb allergénre, a parlagfűre ugyanis idén rossz világ jött, a csapadékos tavasz kedvezett a vegetációnak, de a rendkívüli szárazság szinte irtotta a gyomokat is. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet tizennyolc ponton méri a virágporok és más növényi részek koncentrációját, s az idei adatok azt mutatják, hogy ez ebben az évben még nem haladta meg a 100 pollenszem/köbméteres értéket sem Salgótarjánban, sem az egri vagy a tatabányai, illetve a szombathelyi állomáson. Az előző évben ennél sokkal rosszabb volt a helyzet, ugyanis egyetlen mérőponton sem csökkent 100 pollen- szem/köbméter alá a levegő pollenterheltsége. Vagyis az aszályos időjárás könnyebb helyzetet teremtett az allergiára hajlamosak számára. Messzemenő következtetéseket viszont a gyomkiszáradásról nem érdemes levonni, mert a szóban forgó parlagfű magja a talajban húsz-harminc évig csíraképes marad... A népegészségügyi szervek is a következetes irtást szorgalmazzák, hiszen a nagyfokú, komoly tünetekkel járó túlérzékenység-betegség gyógyítása társadalmi szinten és az egyénnek is komoly anyagi terhet jelent vagy jelenthet. Mint arról már szó volt, belterületeken a jegyzők illetékesek a mentesítés ellenőrzésére, mulasztás esetén a további lépések érvényesítésére. Települések közterületein általában nincs gond a parlagfűvel, mert ezeket - főként közmunkában - rendben tartják, gyomtalanítják, s a lakók is gondozzák a telkeiket, kertjeiket, udvaraikat. Gondot a lakatlan, gyakorlatilag gazdátlan ingatlanok jelentenek. Ezeket, ahogyan mondani szokás, egy idő után felveri a gaz, s bizony ez a szomszédos telkekre, illetve az ott élők számára is hátrányos, ezért hatósági intézkedést kíván. Ez utóbbi olykor nem egyszerű, mert nem ismert a tulajdonos holléte vagy mivel újból és újból gazdát cserélt az ingatlan... Nógrádban a járási földhivatalok az előre elkészített terv szerint jelenleg is folyamatosan ellenőrzik a külterületeket, s mint a megyei földhivatal megkeresésünkre jelezte, az eddigi szemlék tapasztalatai azt mutatják, hogy kevesebb a parlagfű a határban. Hogy mi állhat ennek hátterében? A valószínűsíthető okok nyilván összetettek, a szankcionálásnak, vagy eshetőségének, következésképpen a fokozott odafigyelésnek (azok részéről is, akiket elmarasztalhatnak,) egyaránt szerepe lehet ebben. Egy karancsberényi gazdálkodó más szempontokra is rámutatott: ha kellően rendben tartják az adott kultúrát, területet, ott nem kell parlagfüvet irtania a gazdának. Inkább a táblaszéle- ken, utak menték tör fel ez a gyomnövény, számára is ez adott ebben a szezonban feladatot. Megjegyezte, érdekes módon, ahol a földet megmozgatják, vagy például feltúrja a vaddisznó, ott azonnal megjelenik a parlagfű. * * * Az ambrósiafélék nemzetségéhez tartozó növénnyel kapcsolatos nézetek a jelek szerint változóban vannak: sokan úgy vélekednek, hogy azt a tünetegyüttest, amit parlagfű-allergiának mondanak, nem egy, hanem többféle növényi rész idézi elő, Főként a gyenge immunrendszer válaszol így a környezeti hatásokra, tehát gyors, pozitív hatást hozhat az ellenállóképesség erősítése, edzése, amelyet ha furcsán hangzik is, előmozdítható túlságosan steril környezet mellőzése... Határbeli parlagfű? A háborítatlan, művelés alá nem vont, Isten háta mögötti völgyrészeken virul, mint a kerti virág. (Igaz, erre legfeljebb csak madarak járnak, akik nem allergizálódtak, minta civilizáció embere.) A sok eső patakokban szállítja mindenfelé, s mert a víz csak lefelé folyik, rendszeresen eljuttatja a városokba, falvakba. Munkát adva sokaknak, aminek van jó oldala is, egyben megsejtteti a szép nevű növénnyel küzdés jövőjét.. Megölték és megették a nógrádi gólyát NÓgrád megye. Lelőtte és megette egy család Egyiptomban a Ménes névre keresztelt, magyar jeladóval felszerelt gólyát. A gólya mentésében részt vevő Egyiptomi Környezetvédelmi Ügynökség (EEAA) egyik munkatársa tájékoztatta a gólya jelölését végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME), hogy Ménest lelőtte és megette egy család az Asszuántól délre található természetvédelemi szigeten. A gólyát elfogyasztó család a napi táplálékát kényszerűségből vadászattal is kiegészítő népcsoportok egyikének tagja - közölte az egyesület az MTI-vel. A Szécsényhez tartozó Pösténypusztán meggyűrűzött és jeladóval ellátott gólya augusztus utolsó napjaiban a Szuezi-öb- löt átrepülve érkezett meg Egyiptomba. A gólyát kémnek vélték, elfogták és egy éjszakára a helyi rendőrőrsön ketrecbe zárták az egyiptomi Kena kormányzóságban. Három nappal később az egyiptomi természetvédelmi szervezetek közbenjárására újra útjára engedték a madarat. Az elengedést követően a gólya jeladója megfelelően működött. A küldött adatokból megállapítható volt, hogy a madár a várt viselkedés szerint kisebb távolságokat repülve továbbra is a térségben maradt. A közlemény szerint sikerült a núbiai családtól megszerezni Ménes jelölőgyűrűjét és a még mindig aktív jeladóját. Az MME munkatársai jelenleg azon dolgoznak, hogy az eszköz mielőbb visszakerüljön Magyarországra. A madarak vonulási útvonalán elhelyezkedő országokban jellemző a madarak sport és fogyasztási célú vadászata. Ez a Földközi-tenger térségében jelentős természetvédelmi problémát okoz olyan európai uniós tagállamok esetében is, mint Olaszország és Málta. A Szahara térségében a madárpusztítás hátterében jelentős részben a szegény lakosság húshoz jutásának igénye áll, amelynek kapcsán még nagyobb nehézségekbe ütközik a vonuló madarak védelme. A nagy fogás Kocsiból loptak , FelSzécsény. A nagy hal kifogása minden horgász vágya. A szécsényi Petőfi Horgászegyesület tagjának, Klucsó Zoltánnak ez az álma valóra vált. Az egyesület horgásztaván, a szécsényi sóderbánya tóban egy hatalmas harcsa akadt a horgára, amelyen tizenkét centiméteres bodorka hal volt a csali. A zsákmányát tizenöt percig fárasztotta a horgász, majd harcsázó felszereléssel kiemelte a partra, amelyben Beszkid Bertalan horgásztársa is segített neki. A mérések után kiderült, hogy a 38 kilogrammos és 178 centiméteres harcsa az egyesület negyvenéves fennállása alatt a legnagyobb fogás. Szenográdi Ferenc törtek pár napja egy személy- gépkocsit, amely Mátra- verebély-Szentkúton, a templom előtt parkolt. Az autóból a benne hagyott női táskát tulajdonították el az elkövetők. A rendőrök széles körű nyomozást folytattak, amelynek eredményeként beazonosították azt a 49 éves bátony- terenyei férfit, aki három társával megalapozottan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a benyomták a jármű jobb oldali első ajtajának zárját, majd kiemelték a táskát, benne a sértett nevére kiállított közokiratokkal és készpénzzel. A rendőrök elfogták és előállították a 49 esztendős férfit, valamint társait, a 33, 26 és 24 éves mátraverebélyi fiatalembereket. Ellenük dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás a bátonyterenyei kapitányságon - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. f I < 1
