Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
2013-09-09 / 208. szám
NOGRAD Szécsény. A Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetem hat hallgatója részesült köztársasági ösztöndíjban a 2013-2014-es tanévre. Közéjük tartozik az intézmény végzős növendéke, a szécsényi Barát Adrienn, akinek a hivatása talán már a bölcsőben eldőlt. Szülei a szécsényi alapfokú művészeti iskola zenetanárai. Édesanyja, Barát Vitaiina elismert zongoratanárnő, édesapja, Barát Attila a furulya, a klarinét és a szaxofon hangszerek lelkes tanára. A szülők időnként koncerteken is felléptek, ahol mindig elismerésben volt részük. Adrienn - aki a hegedűt választotta - mai napig meleg szívvel gondol vissza a felejthetetlen családi muzsikálásokra, amikor az édesapja fagottozott, az édesanyja zongorázott, Krisztián testvére kla- rinétozott mellette a családi kvartettben. A szülők kérésére megtanult zongorázni is; Szécsényben édesanyja volt a tanára. Hegedülni Móri Pétemé, később Per- neczkyné Baranyi Klára tanította. Tizennégy éves koráig a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium tanulója volt. Az ott eltöltött négy év után Budapestre költözött, és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, brácsa és szolfézs zenei szakon folytatta tanulmányait. Adrienn 2008-ban megnyerte az országos brácsaversenyt. Egyetemi vizsgái mindig kiválóak voltak. Több országban, például Ausztráliában és Kínában is turnézott. Volt amikor Mága Zoltánnal vett részt erdélyi koncertúton. Adrienn az idei Weiner Leó kamarazenei verseny vonósnégyes kategória második helyezettje és különdíjasa. 2010 óta tagja a Keller András vezette Concerto Budapest Szimfonikus Zenekarnak. Pár éve segítője és résztvevője az Ember Csaba által szervezett balassagyarmati nemzetközi muzsikustábomak.- Boldog ember vagyok, mert húsz éve azzal foglalkozom, amit nagyon szeretek: ez a muzsikálás - hangsúlyozta Barát Adrienn. Falunap a nyitottság jegyében Szigeti András (Folytatás az 1. oldalról.) Sonoskőlíjfalli. Többféle programon lehetett részt venni az elmúlt szombaton. Az egyik ilyen családi nap volt a Gyermekekért Baráti Kör rendezésében. A kis lurkók nagyon élvezték Bogyó és Bigyó bohócok műsorát, a játékos feladatokat, a családi versengést, az ugrálóvárat, a trambulint, a pe- dálos gokartokat, az óriás logikai és népi játékokat. A kulturális műsor a nap második felében kezdődött. A közönség a helyi Kiskút Néptánc- csoport, a Cogito Általános Művelődési Központ, a szlovákiai testvértelepülés, a füleksávolyi alapiskola tanulói és Agócs Sándor tárogató művész, valamint a szintén falubéli Gyertyaláng Kórus műsorát láthatta. Nagy sikert aratott az Arany Tigris Sportegyesület taekwondo- bemutatója, ahogy a Savaria Művészeti Iskola, valamint a somosi aerobic csoport produkciója is. A legtöbb embert mégis az est sztárvendége a Bon-bon együttes mozgatta meg. Az ünnepséget a Rock and Roll zenekar koncertje és az utcabál után a fergeteges tűzijáték zárta. Az érdeklődők mindezek mellett megtekinthették a Somosi Kertbarát Kör kiállítását és részt vehettek a főzőversenyen, az egészségteszteken, az életmódbeli tanácsadáson, a váradáson, a sporteseményeken és a helyi polgárőrség programjain. A falunapi programcsokorba az idén első alkalommal kapcsolódott be - az „Összefogás az áldozatokért” pályázat keretében megvalósított - áldozatsegítő road-show is, ahol külön sátorban egész nap különböző szakmai előadásokat tartottak. A műsorok szünetében megkértük a település polgármesterét, hogy mondjon pár gondolatot erről a faluünnepről.- Ez sorrendben a kilencedik falunapunk, amit eredetileg a leválásról döntő népszavazásnak a megünneplésére, minden év szeptember első szombatján tartunk. Igyekeztünk úgy kialakítani ezt a napot, hogy a nyitottság jegyében teljen el. A műsorblokkot úgy állítottuk össze, hogy összeillesztettük más eseményekkel is, mint például a gyermek- és családi nap, az áldozatsegítő road-show és a polgárőrségünk bemutatója. Ezzel az volt a célunk, hogy minél több korosztályt szólítsunk meg a lakosságból, és úgy gondolom, hogy ez sikerült is, mert az egész nap folyamán több mint ezer ember fordult meg itt a határ mellett található kamionparkolóban - mondtad/: Tóth László, Somoskőújfalu polgármestere. „Bányászok tették naggyá Nógrádof- Olyan emberek ők, akik munkájukkal, egész életvitelükkel, a másik iránt tanúsított szolidaritással, a bajbajutottaknak nyújtott segítséggel, ha kellett áldozatvállalással, amikor a helyzet megkívánta, hősi helytállásukkal példát mutattak a magyar társadalomnak. Kivívták és kiérdemelték a nemzet nagyrabecsülését - mondta a bányamunkát végzőkről a bátonyterenyei Bányásznapon Becsó Zsolt, ország- gyűlési képviselő, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke. Remenár János Bátonyterenye. Becsó Zsolt kiemelte azt is: Nógrád megye neve csaknem másfél évszázadon át forrt össze a szénbányászattal. Az ágazat egyik, ha nem a legfontosabb fellegváraként emlegették és tisztelték. Az első világháború előtt a környék aknái adták Nagy-Magyarország széntermelésének egyharmadát. 1965-ben a több mint tizenháromezer bányász három és félmillió tonna szenet küldött a felszínre. A nógrádi bányászok az első bánya megnyitásától az utolsó bezárásig eltelt hozzávetőleg másfél évszázad alatt körülbelül százhatvanötmil- lió tonna szenet termeitek, teljesítményükkel kivívták a társadalom osztatlan elismerését, naggyá tették megyénket. A politikus hangsúlyozta továbbá, hogy el fog még jönni az a pillanat, amikor újra régi fényében csillog majd Nógrád. Mint mondta ez egészen biztos, hiszen két-háromszázmil- lió tonna jó minőségű fekete gyémánt helyezkedik el az itteni szénmedencékben.- Látva az energiaínséget, lassan eljutunk oda, hogy ismét elkezdik hasznosítani szénkészletünket, ez pedig az itt élő emberek számára megélhetést jelentő munkahelyeket is biztosít majd - fejtette ki Becsó Zsolt Nagy-Majdon József Bátonyterenye polgármestere az ünnepségen arról beszélt, hogy sokat köszönhet a város a bányászatnak, hiszen annak nagy része ebben az időszakban épült.- Látszódik az, hogy mennyi értéket kaptunk az ágazattól. Nagy rendezvények és kiemelkedő labdarúgó klubok voltak, amelyeket ezek a szervezetek támogattak. Kiesésükkel nemcsak a finanszírozások szűntek meg, hanem rengeteg ember vált munkanélkülivé és leépült az ipar is. Mindezek ellenére bízom abban, hogy - a hagyományőrzésen túlmenően - a jövőben összefogással és szisztematikus munkával a települése újra felvirágozhat - emelte ki a városvezető. Bátonyterenyén két helyszínen, augusztus 31-én Nagybátonyban, szeptember 7-én pedig Kisterenyén tartott bányásznapi megemlékezést a város önkormányzata, a Bányász Hagyományőrző és a Fekete Gyémánt Egyesülettel közösen. Mindkét helyszínen volt kulturális műsor és koszorúzás is, ahol a pártok és a szervezetek elhelyezték az emlékezés virágait. A hagyományokhoz hűen a kitüntetések sem maradtak el. Ezeket azok kapták, akik 65,60 és 50 év óta szakszervezeti tagok. Továbbá idén száz éves a szakszervezet, ez alkalomból is elismerték többek munkásságát.- A hatvanharmadik rendelvényen vagyunk túl. Ez mindig is egy jeles alkalom volt, hiszen ilyenkor kapták a bányászok a hűségjutalmat, ilyenkor tudtak egy kicsit kikapcsolódni. A szénbányák azonban bezártak, de ez az ünnep megmaradt. Jelenlegi célja hogy, a hagyományokat őrizzük és emlékezzünk azokra az emberekre, akik naggyá tették Nógrád megyét - nyilatkozta lapunknak Szerémi László, a Bányász Hagyományőrző Egyesület elnöke. <=> 0C§KáOGrb ÖD©QÖQ@G3tf Ds<S <f>© <^Q<á©S<a)QQÖ'Q&Qq Versekkel éltették a magyar dalt Az európai hírű roma festő, Balázs János tizennyolc alkotását mutatták be vasárnap a festő megzenésített verseinek előadásának helyszínén a magyar dal napja salgótarjáni rendezvényén, a Talent Alternatív Művészeti Klubban. Salgótarján. - Salgótarján egyik legnagyobb és a legsokoldalúbb művész-egyéniségének akartunk emléket állítani a magyar dal napján, így a rendezvényünk tematikáját a roma kultúrának és festő, muzsikus, költő, író és filozófus Balász János zsenialitásának a bemutatásával terveztük - mondta a rendezvényt szervező Nagyné Hajdú Györgyi. Közölte: egyedülálló a magyar dal napjának helyszínei közül, hogy ők nem szabadtéri nagy koncertekkel, hanem az általa vezetett Talent Alternatív Művészeti Klubban egy összművészeti rendezvénnyel kapcsolódtak a Kárpát-medence szerte megrendezett programhoz. Salgótarjánban ősbemutatót is tartottak ennek kapcsán: „Dalok, festmények, emlékek” címmel Botos Zoltán festőművész mutatta be kiadásra váró kötetét, amely Balász Jánosról szól. A szerkesztett műsorban elhangzottak Balázs János versei, amelyeket két fiatal muzsikus, Tóth Tamás Bendegúz és Lakatos Zoltán zenésített meg, dalokat énekelt Németh Anna és Ármós Anna, továbbá fellépett a B- vágány és a Gipsy Folks Band zenekar. Az éjfélig tartó programon „Zsenialitás” címmel Balázs János képei mellé a Corrodal zenekar játszott világzenét. A magyar dal napját Presser Gábor kezdeményezésére először a 2008-as Sziget fesztivál mínusz egyedik napján rendezték meg. A következő esztendőtől szeptember második vasárnapján tartják, és országos rendezvénnyé vált az esemény. Tavaly mintegy 40 ezren látogatták a magyar dal napja koncertjeit. Idén a főváros tizennégy helyszínén, több vidéki városban, illetve a jelenlegi országhatárainkon túl Kassán és Sepsi- szentgyörgyön szólt a magyar dal, fesztiválként immár hatodik alkalommal. . T. L. I i ♦ \ *1 * I V
