Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

2013-09-02 / 202. szám

7 2013. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ MAGAZIN! UTAZAS ■ GARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉK' Krka vízesés: Horvátország ékköve A főszezonnak ugyan már vége, Horvátország, azon belül a Krka vízesés azonban szeptember és október hónapokban is nagy szeretettel és szűnni nem akaró pompával vár­ja a turistákat. Ezúttal e csodálatos helyre kalau­zoljuk el az olvasót. méter nyáron. Érdemes fürdőru­hával érkezni a Krka Nemzeti Parkban mert itt a nagy vízesés medencéjében fürdeni is lehet. A vízeséstől a kis hídon tovább­haladva egy néprajzi kiállításhoz érkezünk. Itt működő malmot, ku­korica őrlőt, mosókosarat és szövőszéket találunk, ehetünk a helyi bisztróban és begyujthetünk néhány Krka-i szuvenírt. us meghozza a tavaszi napsü­tést, olykor a kellemetlen záport is, míg a kora ősz, a szeptember és az október a csendes pihenést kedvelő vendégeknek nyújt ide­ális lehetőséget. Az utószezon­ban már nem zsúfoltak a stran­dok, a szobák is lényegesen ol­csóbbak, azonban az időjárás még mindig kiegyensúlyozott és a tengervíz hőmérséklete is kel­Bóra (horvátul: Bura): A Bóra olyan szél, amelyet nem lehet előrelátni, a száraz­földről a tenger felé fúj, a széllö­kések időnként történnek, a szél viszonylag hideg és száraz, köze­pes erősséget érhet el és néhány óráig is eltarthat. Tisztítja a lég­kört, ezért a bóra után kitűnőek a látási viszonyok, az időjárás pedig napos és derült. Habár a bóra elsősorban téli szél, egész éven keresztül jelentkezhet, leg­gyakrabban reggel, és átlagban. 11 m/s sebességet érhet el. Mivel a hegyek oldaláról fúj a tenger fe­lé, általában északkeleti irányú, pontosabban a következő irá­nyokból: NNE, NE vagy ENE. A nyílt tengeren a bóra gyakran északnyugati széllé változik. A bóra Jugo (Délkeleti szél): A jugo közepes erejű délkele­ti szél, amely a tengerről a szá­razföld felé fúj és az egész par­ton jelentkezik a következő irá­Krka Közép-Dalmácia legna­gyobb folyója. A Knin melletti Dinaridák lábánál ered és kes­keny sziklafalak között, vízesé­seken, tavakon keresztül jut el a tengerbe. A Krka folyó legszebb szakasza a Skradintól kezdődő szakasz, amely egyben a Krka Nemzeti Parkrésze. A 109 négy­zetkilométer területet felölelő Krka Nemzeti Parkot 1985-ben minősítették nemzeti parkká. A Krka Nemzeti Park busszal, hajóval és gyalog is egyaránt körbejárható. Ha a Skadrin-i be­járatnál parkolunk le, akkor ha­jóval visznek fel a nagy vízesés­hez, ha pedig a Lozovac-i parko­lóból indulunk, akkor busszal, vagy gyalogosan közelíthetjük meg a vízeséseket. Skradinski búk A Krka Nemzeti Park fő látvá­nyossága a nagy vízesés a Skradinski búk. A nagy vízesés több kisebb-nagyobb vízesésből áll. A Skradinski búk 400 méter hosszú és 100 méter széles terü­letet foglal magában. Itt 17 vízesés található. A vízesés legmagasabb és legalacsonyabb pontja között 48 méter szintkülönbség van. Ez Európa egyik legszebb mészkő vízesése. Átlagos áramlási sebes­sége 43 köbméter télen, 18 köb­Skradinski búk Európa egyik legszebb ásványok alkotta szikákból álló vízesése. Krka fo­lyó vize a tengerbe ömlik. Gaz­dag halfajtában, amelyből 10 faj­ta csak itt található. Nemzeti park Krka ritka érintetlen természetadta jelenség, érintet­len természetben, védett mada­rak, ornitológiái rezervátum szá­mos madárfajtája miatt Europa egyik legfontossabb ornitolog helyei közé tartozik. A folyóban csak a kijelölt he­lyeken lehet fürdeni, a parkot Skradina-tól hajóval, illetve gya­logosan lehet bejárni. Innen szervezett kirándulások indul­nak a parkba. Mikor menjünk a horvát tengerpartra? A horvát tengerpart április és október között a legszebb. Nyá­ron a levegő hőmérséklete elér­heti a 38 fokot is, ugyanakkor a tenger felszínének hőmérsékle­te kellemes 26 fokos. A főszezon (július, augusztus) a szórako­zást, mozgalmas életet kedvelő vendégek számára előnyös, no­ha a horvát tengerpart elég sok­oldalú ahhoz, hogy nyugodt oá­zis legyen azok számára, akik a zenétől, diszkókluboktól távol keresik nyugalmukat. A márci­lemes. Végül is Horvátországba az év minden szakában lehet utazni. Télen az enyhe földközi- tengeri éghajlat ellenére mégis szükség van melegebb holmira is. A hőmérséklet szinte' soha nem esik nulla fokig, a szél igen kellemetlen lehet. Szelek az Adrián Horvátország világszerte is­mert mint vitorlázó úticél, de bármennyire is gazdag az em­ber vitorlázási tapasztalata, min­den tengernek megvannak a sa­ját titkai, így a horvát tengernek is. E tengernek a szépségei, de egyben csapdái is azok számára, akik nem ismerik őket: a szelek. Ismerje meg az Adria szeleit és tanulja meg, hogyan legyenek vitorlás hajójának a vitorlái tele e szelek erejével. nyokba fújva: ESE, SE vagy SSE. Elvileg mondhatjuk, hogy gyak­rabban találkozhat vele, ha az Adria déli részén hajózik mint há az Eszak-Adrián. Mivel a ta­vaszi és őszi szelek közé tarto­zik, amelyeket eső és nedves le­vegő követ, a jugo nyáron nem igen jelentkezik. Ha mégis fel­kerekedik, ^Következők jellem­zik: a szél fokozatosan növeke­dik és megállás nélkül fúj, szép, hosszú hullámokat alkotva, amelyek zaj és hab nélkül ter­jednek, és csak ha nagyon erős a jugo, akkor verik a partot, majd morajlással húzódnak vissza a nyílt tenger felé. A jugo nagy kihívást jelent, mivel a hullámok egyenletesek és a szél mentéig eltart. A misztrál 5-től ó bofor erősséget érhet el, s leg­gyakrabban a zadari és korculai öbölben fúj. A misztrált mintha a laza és kellemes, manővere­zés nélküli hajózásra teremtet­ték volna, mert az erőssége ál­landó, a természete pedig elő­relátható és enyhe. S amíg a bó­ra és jugó, mindkettő a maga módján, a vitorlázóknak izgal­mat és kihívást jelentenek, a misztrál tiszta élvezetet nyújt, amikor félelem nélkül átenged­heti magát a tengernek. Mivel a naplementével eltűnnek a ereje és iránya állandó, ezért a jugo különösen dinamikus ha­józási élményt biztosít, a vitor­lák folyamatosan tele vannak széllel, így a hajó nagy gyorsa­ságot tud elérni. Misztrál (horvátul Maestral): A misztrál tipikus nyári adri­ai szél, északnyugati irányú és egyik azoknak a szeleknek, amelyek a szép és stabil időjá­rásra jellemzőek. A reggeli csend után, nyáron szinte sza­bályszerűen dél körül kezdődik el kellemes áramlása, amely kissé erősödve egészen a naple­misztrál keletkezéséhez szük­séges feltételek, amint besöté­tedik kellemes, legfeljebb 3 bofor erősségű éjjeli szellő kezd el fújni a szárazföldről, s utána, amikor a nap felkel, csend ural­kodik el a tengeren, amelyet majd dél körül, ismét szabály­szerűen, a frissítő misztrál vált fel. Habár az Adriai-tenger nem tartozik a veszélyes és szeszé­lyes tengerek közé, és a vitorlá­zás egész évben lehetséges, a legkedvezőbb feltételek június közepétől október közepéig van­nak, amikor a tenger felfedezé­sét azok is élvezhetik, akik nem olyan tapasztaltak. Isten hozta és „jó tengert”, jó hajózást. 1 \ r y i

Next

/
Thumbnails
Contents