Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
2013-09-02 / 202. szám
7 2013. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ MAGAZIN! UTAZAS ■ GARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉK' Krka vízesés: Horvátország ékköve A főszezonnak ugyan már vége, Horvátország, azon belül a Krka vízesés azonban szeptember és október hónapokban is nagy szeretettel és szűnni nem akaró pompával várja a turistákat. Ezúttal e csodálatos helyre kalauzoljuk el az olvasót. méter nyáron. Érdemes fürdőruhával érkezni a Krka Nemzeti Parkban mert itt a nagy vízesés medencéjében fürdeni is lehet. A vízeséstől a kis hídon továbbhaladva egy néprajzi kiállításhoz érkezünk. Itt működő malmot, kukorica őrlőt, mosókosarat és szövőszéket találunk, ehetünk a helyi bisztróban és begyujthetünk néhány Krka-i szuvenírt. us meghozza a tavaszi napsütést, olykor a kellemetlen záport is, míg a kora ősz, a szeptember és az október a csendes pihenést kedvelő vendégeknek nyújt ideális lehetőséget. Az utószezonban már nem zsúfoltak a strandok, a szobák is lényegesen olcsóbbak, azonban az időjárás még mindig kiegyensúlyozott és a tengervíz hőmérséklete is kelBóra (horvátul: Bura): A Bóra olyan szél, amelyet nem lehet előrelátni, a szárazföldről a tenger felé fúj, a széllökések időnként történnek, a szél viszonylag hideg és száraz, közepes erősséget érhet el és néhány óráig is eltarthat. Tisztítja a légkört, ezért a bóra után kitűnőek a látási viszonyok, az időjárás pedig napos és derült. Habár a bóra elsősorban téli szél, egész éven keresztül jelentkezhet, leggyakrabban reggel, és átlagban. 11 m/s sebességet érhet el. Mivel a hegyek oldaláról fúj a tenger felé, általában északkeleti irányú, pontosabban a következő irányokból: NNE, NE vagy ENE. A nyílt tengeren a bóra gyakran északnyugati széllé változik. A bóra Jugo (Délkeleti szél): A jugo közepes erejű délkeleti szél, amely a tengerről a szárazföld felé fúj és az egész parton jelentkezik a következő iráKrka Közép-Dalmácia legnagyobb folyója. A Knin melletti Dinaridák lábánál ered és keskeny sziklafalak között, vízeséseken, tavakon keresztül jut el a tengerbe. A Krka folyó legszebb szakasza a Skradintól kezdődő szakasz, amely egyben a Krka Nemzeti Parkrésze. A 109 négyzetkilométer területet felölelő Krka Nemzeti Parkot 1985-ben minősítették nemzeti parkká. A Krka Nemzeti Park busszal, hajóval és gyalog is egyaránt körbejárható. Ha a Skadrin-i bejáratnál parkolunk le, akkor hajóval visznek fel a nagy vízeséshez, ha pedig a Lozovac-i parkolóból indulunk, akkor busszal, vagy gyalogosan közelíthetjük meg a vízeséseket. Skradinski búk A Krka Nemzeti Park fő látványossága a nagy vízesés a Skradinski búk. A nagy vízesés több kisebb-nagyobb vízesésből áll. A Skradinski búk 400 méter hosszú és 100 méter széles területet foglal magában. Itt 17 vízesés található. A vízesés legmagasabb és legalacsonyabb pontja között 48 méter szintkülönbség van. Ez Európa egyik legszebb mészkő vízesése. Átlagos áramlási sebessége 43 köbméter télen, 18 köbSkradinski búk Európa egyik legszebb ásványok alkotta szikákból álló vízesése. Krka folyó vize a tengerbe ömlik. Gazdag halfajtában, amelyből 10 fajta csak itt található. Nemzeti park Krka ritka érintetlen természetadta jelenség, érintetlen természetben, védett madarak, ornitológiái rezervátum számos madárfajtája miatt Europa egyik legfontossabb ornitolog helyei közé tartozik. A folyóban csak a kijelölt helyeken lehet fürdeni, a parkot Skradina-tól hajóval, illetve gyalogosan lehet bejárni. Innen szervezett kirándulások indulnak a parkba. Mikor menjünk a horvát tengerpartra? A horvát tengerpart április és október között a legszebb. Nyáron a levegő hőmérséklete elérheti a 38 fokot is, ugyanakkor a tenger felszínének hőmérséklete kellemes 26 fokos. A főszezon (július, augusztus) a szórakozást, mozgalmas életet kedvelő vendégek számára előnyös, noha a horvát tengerpart elég sokoldalú ahhoz, hogy nyugodt oázis legyen azok számára, akik a zenétől, diszkókluboktól távol keresik nyugalmukat. A márcilemes. Végül is Horvátországba az év minden szakában lehet utazni. Télen az enyhe földközi- tengeri éghajlat ellenére mégis szükség van melegebb holmira is. A hőmérséklet szinte' soha nem esik nulla fokig, a szél igen kellemetlen lehet. Szelek az Adrián Horvátország világszerte ismert mint vitorlázó úticél, de bármennyire is gazdag az ember vitorlázási tapasztalata, minden tengernek megvannak a saját titkai, így a horvát tengernek is. E tengernek a szépségei, de egyben csapdái is azok számára, akik nem ismerik őket: a szelek. Ismerje meg az Adria szeleit és tanulja meg, hogyan legyenek vitorlás hajójának a vitorlái tele e szelek erejével. nyokba fújva: ESE, SE vagy SSE. Elvileg mondhatjuk, hogy gyakrabban találkozhat vele, ha az Adria déli részén hajózik mint há az Eszak-Adrián. Mivel a tavaszi és őszi szelek közé tartozik, amelyeket eső és nedves levegő követ, a jugo nyáron nem igen jelentkezik. Ha mégis felkerekedik, ^Következők jellemzik: a szél fokozatosan növekedik és megállás nélkül fúj, szép, hosszú hullámokat alkotva, amelyek zaj és hab nélkül terjednek, és csak ha nagyon erős a jugo, akkor verik a partot, majd morajlással húzódnak vissza a nyílt tenger felé. A jugo nagy kihívást jelent, mivel a hullámok egyenletesek és a szél mentéig eltart. A misztrál 5-től ó bofor erősséget érhet el, s leggyakrabban a zadari és korculai öbölben fúj. A misztrált mintha a laza és kellemes, manőverezés nélküli hajózásra teremtették volna, mert az erőssége állandó, a természete pedig előrelátható és enyhe. S amíg a bóra és jugó, mindkettő a maga módján, a vitorlázóknak izgalmat és kihívást jelentenek, a misztrál tiszta élvezetet nyújt, amikor félelem nélkül átengedheti magát a tengernek. Mivel a naplementével eltűnnek a ereje és iránya állandó, ezért a jugo különösen dinamikus hajózási élményt biztosít, a vitorlák folyamatosan tele vannak széllel, így a hajó nagy gyorsaságot tud elérni. Misztrál (horvátul Maestral): A misztrál tipikus nyári adriai szél, északnyugati irányú és egyik azoknak a szeleknek, amelyek a szép és stabil időjárásra jellemzőek. A reggeli csend után, nyáron szinte szabályszerűen dél körül kezdődik el kellemes áramlása, amely kissé erősödve egészen a naplemisztrál keletkezéséhez szükséges feltételek, amint besötétedik kellemes, legfeljebb 3 bofor erősségű éjjeli szellő kezd el fújni a szárazföldről, s utána, amikor a nap felkel, csend uralkodik el a tengeren, amelyet majd dél körül, ismét szabályszerűen, a frissítő misztrál vált fel. Habár az Adriai-tenger nem tartozik a veszélyes és szeszélyes tengerek közé, és a vitorlázás egész évben lehetséges, a legkedvezőbb feltételek június közepétől október közepéig vannak, amikor a tenger felfedezését azok is élvezhetik, akik nem olyan tapasztaltak. Isten hozta és „jó tengert”, jó hajózást. 1 \ r y i