Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

2013-09-28 / 225. szám

2013. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT

Igazi kavalkád elismerésekkel

Salgótarján. A város önkormányzata fontos feladatának tekinti a civil társadalommal való jó kapcsolatot, s ezt többféle módon is kifejezésre juttatja. Ennek adta bizonyságát az az ünnepség is, amit tegnap délután a Stécé Kávéházban rendeztek meg a Civil hónap zárórészében, az eseménysorozat egyik kiemelkedő rendezvényeként. Ennek első részében a tavalyi díjazott Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület mutatta be, milyen sokrétű, mozgalmas az élete, s milyen ennek a fogadtatása, a városban, a megyében és azon túl.

Ezután Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte a jelenlévőket, méltatva a helyi civil paletta sokszíhuségét, az igazi kaval- káddá formálódott programokat. Szóit a városvezetés és a civü szféra közösségei közötti partnerségről, s úgy fogalmazott: ahogyan a város nem tudna meglenni a szervezetek sokarcú, értékőrző- és teremtő megnyilvánulásai nélkül, reméli, hogy a szerveződéseknek is fontos a városvezetés hozzájuk fűződő kapcsolata, támogatása, az együttműködés változatos formáiban. Emlékeztetett a polgármester a Civil Közösségek Háza konferenciatermének a város segítségével, szervezetek és vállalkozók hozzájárulásával megvalósult megújítására, majd a kiemelkedő teljesítményért adományozható Salgótarján Civil Társadalmáért-díj önkormányzati megalapítására.

Az idei díjazott a több mint tíz éves Zagyvaforrás Egyesület lett. Munkálkodásának fő célja Zagyvaróna városrész és környéke néprajzi, kulturális értékeinek megőrzése, hagyományainak ápolása, és új értékek létrehozása. Kiemelt feladatuknak tekintik, hogy megismertessék történelmünket a fiatalokkal, és bevonják őket az értékőrző munkába. Nagy gondot fordítanak régi emlékművek és források rendben tartására, felújítására, tavaly történelmi kutatásokra alapozva megalkották városrészük zászlaját. Meghatározó a szerepük Salgótarján történelmi nevezetességének és sportéletének bemutatásában. „Salgótarján Emlékérem” elismerésben részesült Dudás Pálné, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület gazdasági vezetője, a népfőiskolái mozgalom szellemiségének megőrzéséért, a város civil és közéletében nyújtott példaértékű tevékenysége elismeréseként. Ezt az elismerést kapta Molnár Ferencné, a Zagyvapálfalvai Nyugdíjas Bányász Alapítvány, gazdasági vezetője, aktív szervezői és a gazdasági, szociális területen nyújtott színvonalas munkájáért. S ezzel ismerték el Tolnai Sándornak, a Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány kuratóriumi tagjának, valamint a Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítvány alapító tagjának a példás szervező, adomány- gyűjtő, és a civil rendezvényeket támogató tevékenységét. Pádár Lászlóné a Civil Kerekasztal és a Civilekért Közhasznú Alapítvány köszönőleveleit és emléklapjait adta át az ünnepségen mások mellett Salgótarján polgármesterének. A rendezvényen közreműködött a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar Kamara- zenekara, P. Kerner Edit, műsort adtak a Zenthe Ferenc Színház előadói és fellépett a Nógrád Táncegyüttes is.

(MJ.)

Gólyaavatás a középiskolában

Salgótarján. Az elsőévesek megkapták az iskola jelvényét, kiállták a tréfás próbákat, s ezzel a Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola teljes jogú tagjaivá váltak. A gólyák ünnepi és vidám avatója a Himnusz el- éneklésével indult, ezután rövid verses-zenés műsor következett, majd az intézmény vezetője,

Hadusovszky Judit foglalta össze gondolatait, és az osztályfőnökök kitűzték a jelvényeket. A vicces feladatok között volt különleges hamburgerevés, osztályfőnöki karaoke, múmiakészítés és mókás tánc is. A megmérettetésen legjobban szereplő osztály egy tálca süteménynyel és a jövő évi avató rendezésének jogával lett gazdagabb.

Öt évtizede jóban-rosszban

Ötven éve járnak közös úton, azóta rengeteg örömöt és fájdalmat éltek meg, de az egymás és családjuk iránti tiszteletük olyan, mint a megingathatatlan kőszikla.

*k

Karancsiapujtő. Fél évszázad elteltével is úgy szereti egymást Kocsárdi Nándor és felesége, Hajnalka, mint amikor kimondták a boldogító igent.

A családi ünnepség előtt beszélgettünk a házaspárral a megismerkedésükről, az együtt eltöltött idő szép és nehéz pillanatairól, valamint a mostani mindennapokról:- 1963 tavaszán ismerkedtem meg Hajnikával, aki akkor még fényképészként dolgozott a munkahelyemmel szemben, ahol én kirakatrendezőként tevékenykedtem. Minden nap találkoztunk és a sors úgy akarta, hogy a mozi összehozzon minket, és már decemberben összeházasodtunk. Nagyon szép közös ötven évünk volt, amihez a két gyermekünk, az öt szép unokánk és a csodálatos dédunokánk is nagyban hozzájárult - mondta büszkén Nándi bácsi.

Ez alatt az évek alatt természetesen voltak nehézségeik és szép pillanataik is egyaránt. Anyagi gondokkal nem kellett szembesülniük, mert volt munkájuk és tető a fejük fölött. A szülők elvesztése megviselte őket, de nem annyira, mint egyik unokájuk tragédiája, aki balesetben vesztette életét 17 éves korában. Legszebb emlékük a gyerekek és az unokák érkezése volt, de a közös karácsonyokon, nyaralásokon, utazásokon és a mostani ház építkezésén is felejthetetlen perceket éltek át.- Minden évben megünnepeljük az évfordulónkat legalább egy vacsorával, amit a szűk családdal közösen fogyasztunk el. A jubileumok alkalmával kicsit nagyobb szabású ünneplés volt, és lesz most szombaton is. Ugyanis a családot és a barátainkat is vendégül látjuk egy többfogásos ebédre, és az azt követő mulatságra - közölte Hajni néni.

Megtudtuk, hogy a nyugdíj után a család, a barátok, a közös komolyzene hallgatás és a kertészkedés tölti ki a mindennapjaikat. A jó házasság titkait is megosztották velünk: az egyik, hogy a házastársak soha ne feküdjenek le haraggal, hanem beszéljék meg a gondokat, a bajokat. A másik pedig a tisztelet, hiszen meg kell becsülni, hallgatni egymást, mivel a közös tervek, álmok; munkák csak így valósulhatnak meg. Sz.A.

Palackposta a

tápláló szeretetért

Tarnóczi László

(Folytatás az 1. oldalról.)

Nógrád. Tíz évvel ezelőtt alakult a nyugdíjasklub Nógrád községben, Napraforgó néven pár évre rá alakították meg a lelkes nagyik a hozzájuk csatlakozott fiatalab- bakkal az egyesületüket. Sokszínű programjaik sikertörténete a befőtt-készítési és adományozási akció, amely megérintette a környező falvakban élőket és követőkre talált az ország távolabbi pontjain is.

Öt éve még csak harmincán gondolták úgy, hogy bár a nyugdíjuk nem sok, gyümölcs terem a kertjükben, befőznek majd többet és másoknak ezzel segítenek. Akkor 360 üveg télirevalót tett ki az adományuk. Idén pedig már a nógrádiakhoz csatlakozó drégely- palánki Szondi Nyugdíjas Klub, a horpácsi Aranyalma Nyugdíjas Klub, a kétbodonyi Szivárvány Nyugdíjas Klub, a rétsági Hunyadi János Nyugállományúak Klubja valamint a tolmácsi Nyugdíjas Klub összesen 132 önkéntessel segített olyan városi nagycsaládoknak, akiknek nincs lehetősége arra, hogy saját kétkezi munkájukkal megtermelt terményből főzzenek, saját termésű, egészségesebb gyümölcsökkel és azokból készült házi finomságokkal táplálják a gyermekeiket.

A több mint ezer üveg télirevalót az egész termet végigérő asztalsorra tudták csak föltenni. Mellé

került még az a 136 csomag tea és fűszer; 10 kilogramm hagyma; 20 kg burgonya; 20 kg alma és körte; 13 kg liszt és cukor; 17 csomag száraztészta és kisebb mennyiségben dió, bab, aszalt gyümölcs, sütőtök, édesség, étolaj és tartós élelmiszerek sora, amelyeket szintén az önkéntesek csomagoltak össze a főváros XVI. és XVII. kerületében élő nagycsaládosoknak. Megható kis ünnepség volt az adományozás, Asztalosáé Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára elismerő levelet is küldött az adományozóknak és a minisztérium könyveit, a NOÉ pedig a szervezetük 25. évfordulója alkalmából megjelent kiadványukból hozott, melyben a Sikertörténetek között mutatják be a Tápláló szeretet- programot. A nagycsaládosok hálásak. Karácsonykor százával érkeznek a képeslapok az adományozó falvakba, s köttetnek barátságok is a befőttek címkéjén lévő feliratokból kiindulva. Nyilas Kálmánná, a Napraforgó Egyesület elnöke felolvasott olyan üzeneteket is, amelyek a visszaküldött üres befőttes üvegekben postáztak. Köszönő sorokat és kéréseket is köztük, hogy szeretnék megkapni az ízletes lekvár vagy befőtt elkészítésének a receptjét, s volt, amelyikhez e-mail címet is írt a feladó. Irénke, az egyesületi elnök szerint ezzel a nagyon ötletes és kedves megoldással a több száz éves palackpostát modernizálták a nagycsaládosok, örömet szerezve a nagyiknak (és a segítő nagypapáknak), akiknek az önzetlenségére számítanak a nagyik. A nyáron már cukrot is küldtek a nagycsaládosok, hogy csökkentsék az adományozók költségeit. Sejtik ugyanis, hogy a lekvárok, befőttek, szörpök elkészítéséhez a sok cukrot a nagymamák a konyhapénzből spórolják ki.