Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
2013-09-23 / 220. szám
A Balassák kékkői kegyhelye Az ősi aranykoronájú Fájdalmas Szűzanya képet a törökök által szétdúlt várromok között fedezték föl, és a várkápolna főoltárán helyezték el 1759-ben. Ezzel a kápolna kegyhellyé vált, és a képben jelenlévő fájdalmas Szűz Mária közbenjárására rendkívüli imameghallgatások történtek. Ezt láttatják a fogadalomból fölajánlott szem, kéz, láb, emlő, juhok és szarvasmarhák ezüst ábrázolásai, amelyek ma a plébániatemplomban, az ide áthelyezett kegykép két oldalán láthatók. Kékkő . Különösen magára vonja figyelmünket egy ezüst fogadalmi kép, amelyen a Balassa család tagjai térdepelve és kezükben szentolvasót tartva esedeznek a sasvári Szűz képe előtt az ágyban fekvő beteg apostoli gróf Balassa Pál egészségéért. A betegség, gyógyulás korábbi társadalmi szemléletét általánosan is a vallásos dimenzió jellemezte. Példázza ezt a kékkői várkápolna egy különös lelete. Főoltára mögül egy 18. századból származó bronzedény, s benGonzága Szt. Alajos és Szent Szaniszló ereklyéi. A pap a mostani, szeptember 15-én tartott búcsúban is áldást osztott az ereklyetartóval, amit aztán a búcsúsok meg is csókoltak. Az utóbbi két évszázadban egyre inkább a kékkői kálvária a tulajdonképpeni búcsúhely. A 18. században alapították, és hihetőleg az apostoli gróf Balassa Pálnak köszöni létét Megnyerte az apostoli szentszéktől a búcsúengedélyt, és a környékbeli hívő nép évenként a szentolvasó ünnepén bér 14:) ünnepe után következő vasárnapokon a nevezett Kálvária-hegyre a plébániai vártemplomból ünnepélyes búcsút fölvezessen, ott az istentiszteletet szentbeszéddel megtartsák. A ke- resztút 1857-ben készült el. Még ebben az évben folyamodtak Szcitovszky prímáshoz a teljes búcsúk megnyerése érdekében is. Ezen kérésüket is siker koronázta, mert már a kővetkező évben megjelent a Vatikán búcsút engedélyező levele. 1859-ben hozzáfogtak a Kálvária-hegy magaslatán a Fájdalmas Szűz Mária kápolnájának építéséhez. Az épület maga faragott kőből készült. A ma is látható fájdalmas Szűz Mária kép, Pesky József jeles művész ecsetje alól került ki. Idővel e kápolna is elhanyagolódott, s már-már tönkrement. A keresztutat 1926- ban, e kápolnát pedig 1934-ben újították föl. Csáb és Lukanénye községek külön egy-egy keresztúti állomást renováltattak. A Fájdalmas Szűz kápolnájától fölfelé száz méternyi távolságra körülbelül hat méter magas kereszt emelkedik, és igen szépen mutat a kb. ötszáz méter tengerfölötti magasságban. Ezen keresztet 1863-ban létesítették. A Balassák kékkői kálváriáján évszázadokon át két nyelven, maBűnbánó Magdolna 18. századi barokk szobra a kálvárián, a kereszt tövében A kékkői fájdalmas Szűzanya kegyképe a plébániatemplomban gyárul és szlovákul tartották a búcsút. A kálvárián szlovák, a fönti fájdalmas kápolnában pedig magyar nyelven végezték az ájtatos- ságot. Az utóbbi évtizedekben azonban csökken a búcsúk látogatottsága, és megszűnt a magyar nyelvű misézés is. Észak-Nógrád e festői szépségű búcsújáró helye ugyanakkor ma is vonzó turisztikai és vallási célpont lehet, amelyet az országhatár innenső oldaláról is érdemes megismerni, felkeresni és ott testi-lelki felüdülést nyerni. Limbacher Gábor Szent Kereszt, körülötte Gonzága Lajos és Loyolai Ignác ereklyék ezüst tartóban ne egy szarvasmarha szíve került elő. A különös lelet az 1700- as években dúló marhavésszel hozható összefüggésbe. A helybéliek attól remélték a járvány megszűnését, hogy a szívet a kegykép közelében helyezték el. Szintén égi áldást közvetít a kereszt alakú ezüst foglalatban lévő Szent Kereszt ereklye, és körülötte Loyolai Szent Ignácz, zarándokolt a Kálvária-hegyre. Azonban miután az apostoli gróf meghalt és az egykori virágzó szentolvasó-társulat elenyészett, a búcsújáró ájtatosság is megszűnt lassanként, sőt maga a Kálváriahegy is pusztulásnak indult 1855- ben sikerült Isten segítségével, az akkori fóldesúr, báró Balassa Antal és a hívek adakozása révén megújítani a Kálvária-hegyet. Ekkor kérvényt intéztek Szcitovszky János esztergomi bíboros-hercegprímáshoz, hogy bú- csús engedményeket eszközöljön ki Kékkőnek, és ezáltal a 18. századi virágzó ájtatosságokat elevenítsék fői. A bíboros főpásztor a helybeli papnak engedélyt adott, hogy esztendőként kétszer, a szent kereszt megtalálása (május 3.) és fólmagasztalása (szeptemt * * * 1
