Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
2013-09-12 / 211. szám
Kirándulás a templomba l ' ", ' ASréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület látogatást szervez a mátraverebélyi községi római katolikus templomba szeptember 16- án, hétfőn. Indulás a 10.30-as vonattal. Utána baráti beszélgetésre kerül sor a nyugdíjas szervezetek tagjaival. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Virágágyást rongáltak meg Balassagjjatmat Garázdaság vétség megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást egy 17 - és egy ló éves érsekvadkerti fiú ellen a rendőrség. A fiatalkorú gyanúsítottak tavaly október 30-án az éjszakai órákban többek társaságában egy balassagyarmati presszóban szórakoztak. Innen tartottak hazafelé, amikor a polgármesteri hivatal előtti járdaszakaszt határoló, kiemeltvirágágyás falazatának műkő fedőlapjait felszaggatták. A rendőrök rövid időn belül mindkettőjüket elfogták, előállították a városi kapitányságra és gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozást a hatóság lezárta és az ügy iratait vádemelési javaslattal az ügyészségnek megküldte. Négykézláb akart átkelni A kórházba szállítást követően életét vesztette az az idős férfi, aki négykézláb akart átkelni az úttesten kedden este, Salgótarjánban, de egy érkező autó elgázolta. >. ' Egy 38 éves személygépkocsijával a város belterületén, a Nagymező úton Vizslás felé tartott 21 óra körüli időben, amikor elütötte az úttesten négykézláb keresztül haladni szándékozó idős embert. A 63 esztendős férfi a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítását követően elhunyt. A történtek körülményeit a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a baleset körülményeit vizsgálja - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. A salgótarjáni Kálvária (2.) dicsőülésbe vinni a keresztet? Mi lesz a magyar jövő, ha nem lesz kitartásunk a magyar megdicsőülés, a magyar feltámadásig hordozni a keresztet? Mi lesz, ha félúton eldobjuk őseink, történelmünk keresztjét? [...] Hirdesse e szent hely azért a szenvedésben kimerült embernek: Ne csüggedj! Keresztben az üdvösség! Hirdesse e Kálvária e város Polgármesterének minden szépért és nemesért lelkesedni tudó munkaenergiáját, Tóth Gyula templomgondnok öregségében is fiatalos munkakedvét, alkonyuló életének legszebb hattyúdalát. Hirdesse Róth Flóris, Bérczy Sándor bányaügyi főtanácsosok, dr. Quirin Leó vezérigazgató, dr. Korompay Lajos bányaügyi főtanácsos és Karattur Antal gyárigazgató, valamint a telket adományozó Lüby kegyúri család nemeslelkűségét Hirdesse Traum Péter esperes és Szeptember 14-én, szombaton délután dr. Beer Miklós püspök atya a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepéhez kapcsolódva keresztutat vezet a salgótarjáni Kálvárián, aminek keretében megáldja a felújított stációképeket. Ehhez kapcsolódva szeretnénk felidézni a salgótarjáni Kálvária történetének legfontosabb állomásait, emlékezve mindazokra, akik a múlt és a jelen pillanataiban szívükön viselték az emlékhely sorsát. Az előző részben az építés mozzanatait idéztük fel, most pedig az avatóünnepség és az 1943 utáni időszak eseményeit olvashatják. Veszelovszki Balázs Az avatóünnepségre 1943. június 5-én került sor. A ferences háztörténet írása szerint: „Bár a légvédelmi készültség miatt szűk keretek közé szorították az ünnepséget, mégis az egész város meleg ünnepe volt. Hiszen nemcsak vallásos, de hazafias jellege is van az építménynek, s így a felszabadított magyarság kitörő öröme is az ünnep.” Szerencsére ettől sokkal többet őrzött meg a helyi lap az avatóünnepségről. Sajnos fényképet nem találtam erről az eseményről, pedig bizonyosan készülhetett - még- a háborús helyzet ellenére is. A Kálváriaavatás ünnepén a bányazenekar hangjai mellett, a Karancs utcai kereszttől vonult fel a város a Szent Imre-hegyre, ahol dr. Pobozsny Róbert rozsnyói püspöki helynök avatta fel a Kálváriát. Az ünnepen Réz Marián atya, a fTSyi' ferencesek- vezetője beszélt, és voltaképpen ez volt az egyik utolsó szereplése salgótarjáni házfőnöksége idején, mivel 1943 nyarától Nyíregyházára került. A méltán híres hitszónok a Kálvária kapcsán a következő gondolatokat mondta: , „Minden nagyra hivatott nép, nemzet útja szintén kálváriajárás. Ezt az utat jelölte ki nekünk is az isteni gondviselés évszázadok folyamán. Szent István halálos ágyán látja elvonulni lelki szemei előtt a véres magyar történelmet. A tatárdúlást, a török hódoltság idejét, amint félhold ragyog a kereszt fölött. Látja, hogy Trianon Pilátusai hogy ítélik el Hungáriát, hogy adják vállára a csonkaság- nak, nélkülözésnek súlyos keresztjét, hogy fosztják meg ruháitól, ékességeitől [...]. A Kálvária nemcsak a fájdalomnak, áldozatnak, hanem a megdicsőülésnek az útja is. Mi lett volna hitünkkel, megváltásunkkal, örök boldogságunkkal, ha Krisztus megtorpan a Golgota útján, s nincs ereje megdr. Ambrus József apostoli papi munkáját, Obrincsák Ernő építész és Bóna Kovács Károly szobrászművész alkotóképességét. Hirdesse együttesen a város, a vállalatok, két plébánia hitbuzgal- mi egyesületeinek és az egyes stációkat felállító családoknak, egész Salgótarján közönségének áldozatkészségét.” ' Mindezzel azonban még nem fejeződött be a Kálvária története, tulajdonképpen a Kálvária kálváriája csak most kezdődik. A fordulat éve után, ahogyan jelképesen levonták az orosz bevonulás után (előtt?) az országzászlót, éppen így aludt ki a Kálvária fénye, és magára hagyták. Előtte azonban még, a háború pusztítása előtti utolsó pillanatban a felépült emlékhelyre 1943. szeptember 14-e után (a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódva) néhány nappal megszervezték az első búcsút, és felajánlották Salgótarján várost Jézus Szívének. A déli plébániatemplomból ünnepélyes menet indult délelőtt a Kálváriára, a hegy csúcsán szabadtéri szentmise volt, ezen kb. 2000 ember vett részt. Délután pedig keresztúti ájtatosságra került sor, ahol szintén sokan voltak. Úgy döntöttek, hogy a Kálvárián - bár a déli plébánia tulajdona lett - tavasszal májusban a ferences plébánia, szeptemberben a déli plébánia rendezi a búcsút. Erre azonban sajnos már nem került sor. 15 évvel az elkezdés után tehát beteljesedett a kálváriaépítők vágya, és a trianoni magyar kálvária emlékére hosszú időn át épített és elkészített salgótarjáni Kálvárián keresztutat járhattak, emlékezve Krisztus szenvedésére és kereszthalálára, de figyelmeztetve magyarságunk sorsára is. Akkor még nemigen gondolták, hogy ez a keresztút, alighanem az egyik első és utolsó ünnep is lesz. Az 1944-es év fájdalmas eseményei valóban szenvedést hoztak minden salgótarjáni lakosnak, azonban még szomorúbb volt az, hogy a bevonulok, a felszabadulást hirdetők ahelyett, hogy valóban a háború borzalmaitól való megszabadulást, megnyugvást adtak volna, még kegyetlenebbet hoztak hazánkra. A főplébánia épületéből Ferencz István plébánost és káplánjait 1950 májusában az Állam- védelmi Hatóság emberei kiűzték, a ferenceseket 1950. július 31-én elvitték a városból. A pusztítás nem kímélte a Kálváriánkat, és sajnos a régi belvárost sem. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre az elpusztítás „menetrendjéről”, azonban annyit tudunk: az ötvenes évek időszakában a barlangot szétverték, az emlékhelyet magára hagyták. A fák és a bokrok visszavették a helyet, és ez még a rendszerváltozás után majd két évtizeddel is így volt. Nemcsak tönkretették, de meg is alázták az emlékhelyet, többek között azzal, hogy randalírozni jártak fel, a stációkat összefirkálták, a barlangot tönkretették. A Kálvária új korszaka 2003- ban kezdődött: a 60. évfordulón emléktábla került a feljárathoz a Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére, amelyen a Kálvária 14. stációjába helyezett emlékirat szövege olvasható. 2008-ban, a városvezetés elővette a Kálvária témáját, különösen is dr. Juhász Tibor alpolgármester tett elévülhetetlen érdemeket a helyreállításban. A helyi civil szervezetekkel és az Ipolyerdő Zrt.-vel Összefogva a helyet kitisztították, és megrendezték (ismét) az első, már a kitisztított Kálvárián rendezett keresztutat. Azóta tündököl isrtíét a város felett a Kálvária, hirdeti elődeink összefogását, kitartását. De a Magyar feltámadás barlangja még feltámadásra vár. A Kálvária története csak akkor les? teljes, ha a most megújult stációképek mellett a barlang is elkészülhet. Kívánom, hogy sikerüljön ezt az adósságot is közösen pótolni. A város felett lobogó országzászló, a megújult Kálváriánk, a Förster Kálmán-szobor a megújulás bizonyítékai, és azt jelzik: elődeink méltó útjára léptünk. Korabeli látkép a Kálváriával. A kép alján a régi vasútállomás, a posta épülete, amely előtt a Hősök szobra állt. A Kálvária alatt az egykori Kassai sor patinás épületei, amelyek ma már szintén nincsenek meg. HIRDETÉS Gépi földmunka, sóder, homok, kő szállítása mélyépítési munkák, útépítés, épületbontási munkák, közmű építése, autődaruzás. Nagykeresőik AII. Palóc Pálinka Ünnep szervezői folyamatosan készülnek a szeptember 14-i, szombati rendezvényre. Kedvezőtlen időjárás esetén is várják a résztvevőket, erre a 60x30 méteres, 1800 négyzetméter alapterületű rendezvénysátor lesz segítségükre. V * I J Rendezvenysator i Üy * Bl., I ■■ *11 * éihíL*. meDen
