Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)

2013-08-09 / 184. szám

Egy kis élettan a Faluhely Majorból mint amennyit a völgy elbír. Ám a gazdaság jól működtetése sem elég, mert elengedhetetlen a pi­achoz, a kereslethez igazodni. Ezért elhatároztuk, lazítunk a szoros, piaci függőségen és azt csináljuk, amit igazán szeret­nénk, olyan állatokat fogunk tar­tani, amit egykor az itt élők. Vissza akartak és vissza is ta­láltak arra az útra, amiről ez a vi­dék mintegy száz éve letért: így a ma hortobágyi rackának neve­zett magyar juhval kezdtek fog­lalkozni. Ádám szavai szerint nagy merészség volt akkor bele­vágni ebbe, hiszen lemondva a technikai újításokról, a termé­szettel együttműködve akartak gazdaként boldogulni. Akkori kérdéseikre megnyugtató vála­szok születtek.- Minden azt igazolta, hogy az elgondolás jó, a mostani állo­mányunk is olyan színvonalú, - sőt...- , mint a kezdeti volt. Köz­ben teljes mértékben megpró­báltunk alkalmazkodni ahhoz, amit az állat kíván és amit a hely adni tud. Ez volt az a lecke, amely szépen, lassan, minden téren átragadt ránk. A kemencében közben megsült a kenyérlángos, amit Klárika ké­szített, a forró tepsiket Ádám vet­te ki a búbos tűzterének elejéből. A major zöldje felett gyurgyalagok köröznek, hallatva a szelíden gur- gulázó hangjukat <MJ.) (Folytatás az 1. oldalról.) Miranovák, Faluhely major. Rek kenő a hőség, de telve van vízzel a gémeskút, élénk a galambcsalád, a nyúlházban az itatóra tapad több kell a régiek tudása, amely egy­részt kikopóban van, másrészt nincs meg egyben, hanem mor­zsánként lehet összeszedegetni. Nagyon kevés az olyan hely, ahol ez együtt rendelkezésre áll. Mi ar­ra törekszünk, hogy Faluhelyen így legyen, hálás is vagyok a sors­nak, hogy megkaptam, megkap­tuk ehhez a segítséget.. 1996-ban került a család tulaj­donába a völgy, s Földiék ma­gyar merinó juhok tenyésztésé­vel kezdték, egyéb, más aprójó­szággal együtt.- Édesapám hozzáértése ré­vén viszonylag rövid idő alatt si­került ezt magas szintre fejlesz­teni. Az akkori merinó nyáj, az ország egyik legjobb állománya volt. Azért lehetett így, mert egy darabbal sem volt több példány,- Van a falusi turizmusnak egy olyan oldala, amiről viszony­lag ritkán esik szó: inkább egy visszatérő forma, egy képi világ az, ami ennek kapcsán minden­hol látható, arról szól ez, hogy várják az embereket a falvakba, a parasztházakba. S ehhez a csend­re, a régi falusi kapcsolatokra va­gyis csupa olyan dologra igyekez­nek felépíteni valamilyen érték- rendszert, amelyek a mai falvak­ban sajnos, azt kell mondjuk, hogy már kiveszőben van - mondta a fiatalember.- Az lenne a jó, ha minél többen megtapasztalhatnák, ami egyre kevésbé elérhető: mit is jelent va- lójában*csendközelben élni, s ho­gyan formálja ez át az ember élet­módját, gondolkodásmódját. Mert nemcsak az a fontos, hogy az em­ber falusi vendéglátó vagy gazdál­kodó, hiszen ha azokat az értéke­ket követi, ame­lyek számára « fontosak, és i hagyomá­nyokkal bír­nak, ezek a tevékenysé­gek előbb- utóbb élet­Amikor azt mondjuk, a csend nagyon fontos, mert ez az igazán pihentető, akkor nem valamiféle személyünkön kívüli, tárgyiasult dolgot próbálunk elérni.. Hiszen a csendet magunkban kell keresni, persze megfelelő körülmények kö­zött. S ha mindeközben az ember elő tudja állítani a saját kis, élelmi­szerkészletét, ezáltal erősíti a saját, a családja helyzetét, csökkenti a kiszolgáltatottságát Faluhely majorban ez utóbbit ténylegesen így indították, így csinálják:- Az egész völgyünk, a gazdál­kodásunk arról szól, hogy az elő­dök, főként édesapám és a nagy- ^ szülők tudását a * 1 hasznunkra fordít­borásszá válni. Nagyon lényeges jól meghúzni a határokat... A további szint pedig az, amikor ezen túlmenően a gazdálkodó kész a saját valóságát, jelenét, jö­vőjét megtervezni, egy működő rendszerbe helyezni. Nos, ehhez nagytestű lakó, a búbos kacsák is az árnyékot keresik, amint a nyuszka nyakú tyúkok. A három­száz gyapjast most szó szerint tö­mörítő rackanyáj a távolabbi fűz­facsoport árnyékába húzódva pi­hen, csak egy-két példány hajlan­dó felemelni a fejét, ha közeledik valaki. A hobbiból tartott ló na­gyon szép példány, az ápolt külle­mén és szinte a tartásán is látszik, mennyire szeretik a gazdái és vi­szont.. Az itt gazdálkodó Földi csa­lád tagjai közül ezt most Dávidnak tudja kimutatni, a fiatalember édesapja és édesanyja, Földi Gyu­la és Gyuláné, a testvére, Ádám, - akinek itt van a felesége Klári, és két évés klslányuk, Bíborka is - éppen vendégeket fogadnak. Tör­tént mindez a majorban nemrégi­ben tartott nyílt napon, amikor az ide látogatók bepillanthattak egy olyan, eleven valóságba, amely egyfajta tanát, példáját adja annak, hogyan is érdemes a szülők, az elődök útjára lépni, a küz­delme­sük. Olyan mértékben ad ez egy­fajta szabadságot, ami éppen elég egy vagy néhány család számára. Tudni kell azonban, hogy a mér­tékek - mint régen - ma is na- gyon-nagyon fontosak: ha bárme­lyik állatfajtából a jelenleginél többet tartanánk, nem működne jól a major. Sokat hallok önellá­tásra törekvő kisebb-nagyobb kö­zösségekről, akik az elődök tudá­sához visszanyúlva akarnak elő­re lépni, tudatosan. Mégis min­denhol hiányzik a megfelelő arány felállítása, az, hogy mivel és mennyivel érdemes foglalkoz­ni. Nem lehet rövid idő alatt jó ál­lattartóvá, kertésszé, méhésszé, két a megfelelések, a megfelelést a vágyak szolgálatába állítani. Földi Ádám villantotta fel a gyökereket: a lehetőségeket és a szemléletet: módjukká válnak. Mi annak a módját kerestük, miként lehet azt a fajta tudást, amire a természet­tel együtt élő ember szert tett, a mai világban alkalmazni. Sokan hajlamosak úgy tekinteni erre, mint egy öszszegyűjtött hagyo­mány-csomagra, a múlt egy lezárt részére, holott ez egy szerves fej­lődés, egy folyamat eredménye, amitől a jelen világ teljesen eltért, miközben vágyik rá. Pedig a hosszú idők óta felhalmozott ta­pasztalatokra építhetne a ma em­bere is, csak tudatosan oda kelle­ne figyelnie, megtalálva a megfe­lelő helyeket, ellesve, megélve a gyakorlatát. HIRDETÉS • » ** uw - '/ NYITVA: HETFO-PENTEK 09:00-17:00 SZOMBAT: 09:00-12:30 /VMMptiNÍHf79WM ^WsalgotaWan MÁRCIUS 15 UT 22. Keresse folyamatosan megújuló árukészletünket, valamint í -iwä- , lAl , referencia katalógusunkatJalboltban " - 1 4 ^ ; «tó : 5SSSSi- :: —————- . MíndenYterráriumra, és akváriumra! Moldovai táncosok Szécsényben Szécsény. A moldovai Szellő Néptáncegyüttes, amely a Felszál­lott a Páva tehetségkutató verseny középdöntőig jutott, a közelmúlt­ban negyven perces műsort adott Szécsényben. Az est során a helyi Palóc Néptáncegyüttes is a szín­padra lépett. Hogyan került a csoport Szécsénybe? Halmosi György a Palóc Coop Zrt. vezérigazgatója, a Szécsényi Népművészeti Egyesü­let elnöke évekkel ezelőtt, mint magánszemély moldovai csángó gyermek(ek) jelképes kereszt- szülőként, anyagilag támogat Se­gíti, egyengeti életútjukat. Szemé­lyesen több alkalommal kint járt Csángóföldön, ahol találkozott azokkal a gyermekekkel, akik fe­lett védnökséget vállalt. Mint a Szécsényi Népművészeti Egyesü­let elnöke, felvette a kapcsolatot a történelmi Magyarország legke­letibb települése Kostelek, Szellő Néptáncegyüttesével, egy jó ba­ráti kapcsolat alakult ki közöttük, meghívta a csoportot egy szécsényi fellépésre. A táncosok a közelmúltban Terényben mol­dovai tánctáborba vettek részt és onnan látogattak el Szécsénybe. Műsorukba bemutatták szülő­földjük népi tánckultúráját. A csoport meghívta Csángóföldre Kostelekre a Palóc Néptánc­együttest. Az est bevételét a szer­vezők felajánlották a vendégek­nek. Paluch Norbert a Palóc Néptáncegyüttes művészeti veze­tője azt mondta, hogy jövőre, amennyiben a benyújtott pályá­zatuk sikeres lesz, a csoporttal el­látogatnak Csángófóldre, ahol több helyen is szeretnének fellép­ni, bemutatni a Palócfóld táncait, zenéjét, népviseletét. Szenográdi Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents