Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)
2013-08-31 / 201. szám
Duplán „vaktában” Cered. A körzeti megbízottak figyeltek fel pár napja, a késő esti órákban Cereden egy személygépkocsira, amellyel világítás nélkül közlekedett a sofőr. Az autót és annak vezetőjét ellenőrizték, a megfiíjatott alkoholszonda pedig pozitív eredményt mutatott. A 36 éves salgótarjáni férfit a rendőrök előállították a városi kapitányságra. Ellene ittas járművezetés miatt indult eljárás - közölte Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Rendőrkézen a szőlőtolvaj Szőlőt loptak ismeretlenek a minap egy családi ház kertjéből Ipolyszögön. A rendőrök a helyszíni adatgyűjtés alapján, rövid időn belül beazonosították azt a 24 éves helyi nőt, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. Az asszony társaival kifeszítette az ingatlan kerítését és eltulajdonított onnan tíz kilogramm gyümölcsöt. A 24 esztendős nőt előállították a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra, ahol lopás vétség megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgatták, míg társai felkutatását megkezdték. A házkutatás során az eltulajdonított szőlő egy részét a hatóság tagjai lefoglalták. F Építőipari bázist avattak Selmeczi Sándor (bal oldalon), Székyné dr. Sztrémi Melinda és Bablena Ferenc az avatáson Felavatta új telephelyét pénteken Salgótarján egyik legjelentősebb építőipari vállalkozása, az 1- 1 Kft. A kivitelezéssel és építőanyag-forgalmazással foglalkozó cég a megyeszékhely déli ipartelepén egy 2,5 hektáros területre rendezkedett be. Nyolc új munkahely létesítését vállalva nyertek a beruházásukhoz uniós támogatást. Salgótarján. Tervezéssel, kivitelezéssel foglalkozó mérnökök, támogatásközvetítők, megyei és városi vezetők társaságában ünnepelte (a Dűvő utánpótlását adó Salgó Zenekar kíséretében) új telephelyének átadását az 1+1 Kft. A Salgótarján déli körforgalmával szomszédos területet 2005-ben vásárolta meg Selmeczi Sándor családi vállalkozása. Huszonharmadik éve vannak piacon, családi házak renoválásával, ipari ingatlanok rendbetételével kezdték, mire a nagyberuházásaikat megnyerték. Egyebek mellett az István Vendéglő vagy a Kulacs Szálló építőiről van szó, de konzorciumban ők építették a baglyai idősotthont, illetve a Kodály Iskola teljes átépítése is a nevükhöz fűződik. A cég bővülését üdvözölte Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Önkormányzat területfejlesztésért felelős alelnöke is - megjegyezve, hogy fontos, hogy á következő évek beruházási lehetőségeinél erős megyei építőipari cégek kapjanak lehetőséget. Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere kiemelte, hogy a Kodály-iskola, valamint a gyermektábor felújítóiként az 1+1 Kft. olyan munkát végzett, amelyet követően nem merültek fel sem műszaki, sem minőségi kifogások, így reményét fejezte ki, hogy a jövőben is gyümölcsöző lesz az építőipari vállalkozás és az önkormányzat együttműködése. A polgármester méltatta, hogy a cég a válság idején kezdett a fejlesztéséhez. A szalagátvágást megelőzően bejelentette: az 1+1 Kft.-hez hasonlóan több közepes vállalat jelezte létszámbővítési terveit, az elkövetkező időszakban így a déli ipartelepen ez összességében 100-180 salgótarjáni munkahelyet jelenthet. Az 1 + 1 Kft. egyébként ötven százalékos támogatással, 147 millió forintos beruházással építette fel 600 négyzetméter alapterületű irodaházát és új csarnokát, amelyben egy egyedi munkák elvégzésére is alkalmas lakatosműhelyt is kialakítottak. Fogadóterük helyiségeit akadálymentesre tervezték, így azokat kerekes-székések is használhatják. A cégvezető közölte: a támogatási elszámolás problémamentesen megtörtént, ezt követően öt évre vállaltak különböző kötelezettségeket úgy környezetvédelmi területen, mint a foglalkoztatásban. Az 1+1 Kft. a válság előtt volt, hogy ötven főt foglalkoztatott, majd a dolgozók létszámát mindössze 11 főre csökkentették. A pályázattal és az új telephely révén ezt sikerült most húsz főre feltornázniuk. T. L. Szent István szobrot avattak Ipolyságon- Aki először vitt óvodába cigánygyereket Ipolyság városa Szent Istvánt ábrázoló szoborral gazdagodott. A mintegy három méter magas kocsányos tölgyből faragott alkotást a római katolikus templom előtti téren helyezték el. Ipolyság, Mint Mahulányi József Ipolysági esperes plébános elmondta, tavaly augusztusban merült fel a szoborállítás gondolata egy prédikáció során.- Sok felvidéki településen megfordultam vendégként, és plébánosként is. A legtöbb helyen találkoztam Szent István szoborral. Véleményem szerint egy ilyen szobor felállítása' megerősíti a helyiek nemzeti- és vallási identitását. Ezért is hiányoltam a szobrot Ipolyságon - vallott a kezdetekről az esperes. A szobor adományozója a magyarországi Patakon élő Barna László építészvállalkozó volt. A szobor alkotója dr. Kernács Károly kosdi nyugalmazott orvos, amatőr fafaragó.- Gyakran megfordulok az ipolysági templomban. Az egyik ilyen alkalommal hallottam az esperes úr prédikációját, melyben megemlítette a szobor hiányát. Innen jött az adományozás ötlete - mesélte az ötletgazda. Ezt követően kereste fel ötletével a kosdi fafaragó barátját. Mint elmondta, hosszadalmas volt megtalálni a megfelelő kocsányos tölgyet. Végül a berceli erdőben szerezték be az alkotás alapanyagát. A szobor felállításának teljes költségét a magánvállalkozó állta. Az alkotótól megtudtuk, napi szintű munkálatokkal mintegy két és fél hónap alatt készült el az alkotás. Kernács Károlynak ez az első köztéri szobra a Felvidéken.- Nagyon megható volt látni, hogy ennyi sokan eljöttek az avatásra. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokan kíváncsiak a művemre. Mi vezényelte a kezemet az alkotás során? Azt én nem tudom. Ott fent, ott tessék megkérdezni - jegyezte meg az alkotó. Forrás: Felvidék.ma „Mátraverebélyért” kitüntetését vehette át az idei falunapjukon Seres Mária polgármestertől és Zagyi Ferencné alpolgármestertől Somody Sándor Andrásáé nyugalmazott óvodavezető. Díszes oklevelének átvételét követően Panni néni családja körében, meghatottan fogadta a gratulációkat. Nem először került ilyen helyzetbe, óvodapedagógusi munkáját korábban a szakma egyebek közt az egyik legrangosabb elismeréssel, Teleki Blanka-díjjal jutalmazta. Mátraverebély. Panni néni férje vízügyi építésvezetőként dolgozott, leányaik is tanult emberek: Anikó környezetvédelmi mérnök, Beáta pedig édesanyja példáját követve a pedagógusi pályát választotta. Óvónőnek készült, végül tanító lett, s rajzszakos tanár. Mindketten egy-egy unokával ajándékozták meg szüleiket. Somody Sándor Andrásné méltatásakor kiemelték, hogy pedagógiai módszereire máig támaszkodnak a szakmája országos képviselői, továbbá, hogy a Nógrád Megyei Vesebetegek Egyesületének elnökeként is ugyanazzal a lelkesedéssel dolgozott, mint ami aktív pályafutását is jellemezte. S hogy miként indult ez a pálya, amelyet csak betegsége tudott 1993-ban félbeszakítani? Panni néninek most is felragyog a szeme, amikor fiatalkoráról, sportversenyeken szerzett országos helyezéseiről mesél. Örökmozgó volt és öntörvényű lány. Hamar szeretett volna saját lábra állni, mert nem akart a nővére kinőtt ruháiban járni. Édesapja cipész volt, később egy ktsz-nek lett az elnöke. Panni, hogy keressen, már 14 évesen munkába állt, de a levelezőn elvégzett gimnázium után a pedagógusi pálya felé vette az irányt: képesítés nélküli óvónőként dolgozott, Kecskeméten sikerrel vette vizsgáit az óvónőképzőben, majd ő lett a verebélyi óvónő, akire hamar felfigyeltek az Országos Pedagógiai Intézetben is. Nevelőtestületével ugyanis kidolgozott egy később országosan is alkalmazott programot a cigánygyerekek óvodáztatására. Akkoriban ugyanis őket nem járatták az óvodába. Panni néni úgy emlékszik, hogy Mátraverebélyben Bangó Jani volt az első óvodás cigány. Sok mindenre meg kellett őt tanítani, miként azokat is, akik 1965-től őt követték. Mátra-verebélyben azóta nagyot fordult a világ. 1970-ben az óvodások húsz százaléka már cigány- gyerekek közül került ki, mára pedig gyakorlatilag a teljes óvodai gyereksereget ők adják. Persze, ez már egy új pedagógiai helyzet, amiben azért néha még tudnak az óvónők Panni néni módszereiből is merítem. Tarnóczi László kV I
