Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)

2013-08-03 / 179. szám

4 KULTÚRA 2013. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Magyar néphagyomány Amerikában Akár ennek a cikknek is lehe­tett volna a címe „Amerikából jöt­tem” , utalva arra, hogy nemcsak a korábban már bemutatott Kubinyi Júlia népdalénekes érke­zett haza a közelmúltban a tenge­ren túlról, hanem (a lapunk 2. ol­dalán bemutatott kazári Fontos ze­nekar mellett - a szerk.) egy má­sik salgótarjáni, a folklorista Sza­bó János is. Ráadásul a Nógrád Táncegyüttes művészeti vezetője 2008 után immár másodszor uta­zott az amerikai magyarok közé, hogy a felnövekvő új nemzedékek­kel megismertesse a magyar nép­zene, néptánc alapelemeit s ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy - mint a szervezők szándéka, célja is tük­rözi - felmenőik (ó)hazájától távol élő gyermekek, fiatalok őrizhes­sék, erősíthessék nemzeti hova­tartozásukat, identitástudatukat. A kapcsolatról Szabó János el­mondta, hogy mintegy másfél év­tizedes múltra tekint vissza és szo­rosan kötődik a kisterenyei gyö­kerekkel rendelkező Pigniczki Esz­Szabó Jánosra (középen) két jól megtermett cserkésztestőr „vigyázott” terhez. Ö ugyan egy 1956-ban emigrált apa leányaként már Amerikában született, de minden vágya az volt, hogy palóc viselet­ben menjen férjhez Szentkirályi Endréhez, aki - nem mellesleg ­Balra Torma Judit, jobbra Tábor Mátyás, a Regős csoport vezetői, közé­pen Szabó János. A háttérben a kazári Kapcsos Panni néni, a washingto­ni folklórfesztivál egyik magyar „rekiámarca”. éppen az elmúlt napokban szer­zett doktori címet a Debreceni Egyetemen. A clevelandi hölgy eb­béli igyekezetében jutott el Kazár­ra, Bodor Pálnéhoz, a helyi műve­lődési ház akkori igazgatójához, aztán találkozott Szabó Jánossal is, aki a községben néptáncot taní­tott gyerekeknek. Olyannyira ösz- szebarátkoztak, hogy Clevelandi Regős Csoport 2001-ben már Ka­záron tartotta tánctáborát. Szabó János ezúttal - június 11- étől július 15-éig - öt hetet töltött Amerikában. Ez az időszak jól el­különülő részekre tagolódott. Az első hét a Pennsylvania állambe­li Pittsburghban, egy parkból ki­alakult erdő mélyén az úgyneve­zett „kiscserkésztanyázással” telt el 6-9 éves gyermekek között. A következő héten mintegy húsz ki­lométerrel odébb már 10-14 éves gyermekekkel - külön leány- és fiúcsoportban - kellett foglalkoz­nia, nekik kellett napi két órában néptáncokat, népdalokat, népi já­tékokat tanítani, a folklorisztikus hagyományokról beszélni. Ez­után, a harmadik héten követke­zett a washingtoni „kirándulás”, ahol éppen akkor zajlott a rendkí­vül nagyszabású nemzetközi folk­lórfesztivál - angolul a „Smithsonian Folklife Festival” - ahol Szabó János a magyarorszá­gi fellépők műsorát is láthatta. Az egyik legnagyobb élményt, mond­hatni örömet az okozta számára, hogy az amerikai fővárosban többször is találkozhatott a szin­tén salgótarjáni Kubinyi Júliával, aki a „Fölszállott a páva” című 2012-es tehetségkutató népzenei verseny döntőjében második he­lyezett volt az énekes szólista ka­tegóriában. Mi sem természete­sebb, hogy az ő produkciói voltak a legtorokszorítóbbak Szabó Já­nos számára s egy kicsit magáé­nak is érezte az a tetszésnyilvání­tást, mondhatni ovációt, ahogyan a soknemzetiségű hatalmas tö­meg fogadta a magyarok műsora­it. Persze a washingtoni napok sem teltek munka nélkül, hiszen a programban szintén szerepelt észak-amerikai magyar cserkész­csoportok blokkját kellett instru­álnia, sőt még színpadot is szerelt. Azt a kedvességet is szép, elraktá­rozandó élményként élte meg, ahogyan az egyik Erdélyből el­származott szállásadó házaspár fogadta Washingtonban. Az utolsó két hetet a New York ál­lambeli Filmore-ban töltötte az úgy­nevezett nyári magyar iskolatábor­ban. Itt négy csoportban több gene­ráció hetven gyermekével - a négy­éves korúaktól a tizennyolc évese­kig - plusz húsz felnőttel foglalkozott. Velük ismertette meg a különböző mozgásvariációkban megnyilvánuló néphagyományo­kat. Tanítványainak különösen az ugróiskola, a pányvázás, a kötélug­rás tetszett, de az adott korosztály szerette a somogyi eszközös (bottal, üveggel végzett) és a szatmári tán­cot is. Nem véletlen, hogy a tábor­záró egyórás műsor egyértelműen sikeresnek bizonyult, nem is be­szélve a táncházról, ahol a moldvai volt a „sláger”. Néhányan olyan ügyesnek bizonyultak, hogy érde­mes lenne folytatniuk is a táncot Bár a zászlófelvonással kezdődő szigorú táborrend szerinti cser­készélet meglehetősen kemény ritmust diktált Szabó János szá­mára is, a gyermekek tanulni vá­gyása, csülogó szeme kárpótolta minden fáradtságért. S úgy vált el vendéglátóitól, hogy hamarosan újra találkoznak. Novemberben lesz ugyanis negyvenéves a Regős együttes, s meghívták, hogy csi- szolgassa egy kicsit a jubileumi műsorban közreműködőket... CsongádyBéla Bizony nem volt könnyű elsajátítani a somogyi üveges táncot. ff lőttem az utódom" Zenés hívogató Kenésén, a „Balatoni kapunyitó” rendezvénysorozat egyik kiállításához Akárcsak az elmúlt évben, az idén is az „Előttem az utódom” mottóval rendezte meg a salgótarjáni székhelyű Akkord Fú­vós Együttes balatonkenesi zenei táborát. E gondolat egyértelműen utal arra törekvés­re, hogy az idén immár harminckét eszten­dős zenekarban ilyenkor az alapítók máso­dik, sőt harmadik nemzedéke is belefúj a hangszerekbe. A július közepi „összetartá­son ” a tíz muzsikusból négyen voltak fia­talok, ketten Németországból jöttek haza erre az alkalomra. Az 1981-ben alakult együttes 1995 óta ren­dez nyári zenei táborokat. Ezek helyszíne néhány esztendeig Sárospatak volt, jó ideje azonban már a magyar tenger partján tábo­roznak. Szakmai programjuk - tekintve, hogy évek óta jó kapcsolatokat ápolnak a kenesei kultúra házával, az egykori faluház­zal, a művészeteket kedvelő és támogató he­lyi közösségekkel - mintegy belesimul a „Balatoni kapunyitó” elnevezésű rendez­vénysorozatba. Ennek megfelelően az akkor- dosok térzenét adtak, hívogatót játszottak egy kiállítás-megnyitó előtt. A másik úgy­mond komolyabb programjuk a Makovecz Imre által tervezett siófoki evangélikus templom istentiszteletén való fellépés, ze­nés áhitat volt. Ezt követően szerepeltek az evangélikus közösségi ház előtt, illetve a gyülekezet agape-jén, „szeretetlakomáján” köszöntötték muzsikájukkal a híveket. Ter­mészetesen ebben az évben sem maradha­tott ki a fellépési színhelyek közül a strand, ahol úgynevezett promenádkoncertet adtak az üdülőknek, fürdőzőknek. A szabadidőt sem töltötték tétlenül. Siófokon meghallgat­ták a Salgótarjánban (is) jól ismert szegedi Molnár Dixieland Band szabadtéri színpadi koncertjét, kirándultak Szigligetre, ahol a bányász-kohász dalkörös idegenvezetőjük alkalmi uzsonnával várta őket. Jártak a veszprémi állatkertben, a szentbékkállai kő­tengernél, a búcsúesti vacsora előtt pedig a csopaki vízimalom-múzeumot és a balaton­almádi Szabadság kilátót látogatták meg. Az ismételten megszervezett zenei tábor - azontúl, hogy a többgenerációs közösség összekovácsolásában sem lehetett lebecsü­lendő a szerepe - kétségkívül eredménye­sen járult hozzá ahhoz is, hogy az Akkord jól felkészüljön a következő évad kihívása­ira, feladataira. Cs. B. A strandolok is szívesen hallgatták az Akkord muzsikáját Tudor-Vidor a legkisebbeknek Salgótarjánban, a József Attila Művelődési és Konferencia-köz­pont gyakorlatában sokéves ha­gyomány, hogy a legfiatalabbak - az óvodás és kisiskolás korú gyermekek - számára is hirdet­nek színházi bérletsorozatot. A cél egyértelmű: azontúl, hogy kellemesen szórakoznak, szép élményekben van részük, vala­melyest már a színházhoz is hoz­zászoknak az apróságok. Az ősszel induló 2013/2014-es Tudor, Vi- dor-bérlet- sorozat- ban a Salgó­tarjáni Köz- művelődési Nonprofit Kft. szerve­zésében hét előadás szerepel. A Szabad Ötletek Színhá­za „A nagy ho-ho-horgász” cím­mel mutat be mesemusicalt. Az Újszínház Pozsgai Zsolt „Pöttöm Panná” -ját hozza el a salgótarjá­ni gyerekekhez. A szerző Ander­sen nyomán írta a mesejátékot. Európa idei egyik kulturális fő­városából, Kassáról érkező Thália Színház társulata zenés mesejá­tékkal, „A keszekusza varázsló” - val vendégszerepei. Fodor Zoltán társulata, az Inversedance együt­tes Kormos István egyik legked­veltebb meséjét, a „Vackor ka­landjai”- dolgozta fel táncjáték formájában. A Magyar Nemzeti Gyermek-és Ifjúsági Színház vi­SALGÓTARJÁN MŰKÖDTETI A SALGÓTARJÁNI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. szont prózában meséli el „A hattyúk tava” varázslatos törté­netét. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház Sz. Sz. ProkoJJev „Péter és a farkas” című zenei produkcióját mutatja be. A kíná­latból természetesen nem marad­hat ki a salgótarjáni Zenthe Fe­renc Színház sem. A helyi társu­lat Badacsonyi Angéla „A beszélő fa” című zenés mesejátékával kí­ván a kisgyermekek - és kísérő­ik, pedagógusok, szülők - kedvé­ben járni.- csébé ­\ f 4 I I

Next

/
Thumbnails
Contents