Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)
2013-08-03 / 179. szám
4 KULTÚRA 2013. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Magyar néphagyomány Amerikában Akár ennek a cikknek is lehetett volna a címe „Amerikából jöttem” , utalva arra, hogy nemcsak a korábban már bemutatott Kubinyi Júlia népdalénekes érkezett haza a közelmúltban a tengeren túlról, hanem (a lapunk 2. oldalán bemutatott kazári Fontos zenekar mellett - a szerk.) egy másik salgótarjáni, a folklorista Szabó János is. Ráadásul a Nógrád Táncegyüttes művészeti vezetője 2008 után immár másodszor utazott az amerikai magyarok közé, hogy a felnövekvő új nemzedékekkel megismertesse a magyar népzene, néptánc alapelemeit s ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy - mint a szervezők szándéka, célja is tükrözi - felmenőik (ó)hazájától távol élő gyermekek, fiatalok őrizhessék, erősíthessék nemzeti hovatartozásukat, identitástudatukat. A kapcsolatról Szabó János elmondta, hogy mintegy másfél évtizedes múltra tekint vissza és szorosan kötődik a kisterenyei gyökerekkel rendelkező Pigniczki EszSzabó Jánosra (középen) két jól megtermett cserkésztestőr „vigyázott” terhez. Ö ugyan egy 1956-ban emigrált apa leányaként már Amerikában született, de minden vágya az volt, hogy palóc viseletben menjen férjhez Szentkirályi Endréhez, aki - nem mellesleg Balra Torma Judit, jobbra Tábor Mátyás, a Regős csoport vezetői, középen Szabó János. A háttérben a kazári Kapcsos Panni néni, a washingtoni folklórfesztivál egyik magyar „rekiámarca”. éppen az elmúlt napokban szerzett doktori címet a Debreceni Egyetemen. A clevelandi hölgy ebbéli igyekezetében jutott el Kazárra, Bodor Pálnéhoz, a helyi művelődési ház akkori igazgatójához, aztán találkozott Szabó Jánossal is, aki a községben néptáncot tanított gyerekeknek. Olyannyira ösz- szebarátkoztak, hogy Clevelandi Regős Csoport 2001-ben már Kazáron tartotta tánctáborát. Szabó János ezúttal - június 11- étől július 15-éig - öt hetet töltött Amerikában. Ez az időszak jól elkülönülő részekre tagolódott. Az első hét a Pennsylvania állambeli Pittsburghban, egy parkból kialakult erdő mélyén az úgynevezett „kiscserkésztanyázással” telt el 6-9 éves gyermekek között. A következő héten mintegy húsz kilométerrel odébb már 10-14 éves gyermekekkel - külön leány- és fiúcsoportban - kellett foglalkoznia, nekik kellett napi két órában néptáncokat, népdalokat, népi játékokat tanítani, a folklorisztikus hagyományokról beszélni. Ezután, a harmadik héten következett a washingtoni „kirándulás”, ahol éppen akkor zajlott a rendkívül nagyszabású nemzetközi folklórfesztivál - angolul a „Smithsonian Folklife Festival” - ahol Szabó János a magyarországi fellépők műsorát is láthatta. Az egyik legnagyobb élményt, mondhatni örömet az okozta számára, hogy az amerikai fővárosban többször is találkozhatott a szintén salgótarjáni Kubinyi Júliával, aki a „Fölszállott a páva” című 2012-es tehetségkutató népzenei verseny döntőjében második helyezett volt az énekes szólista kategóriában. Mi sem természetesebb, hogy az ő produkciói voltak a legtorokszorítóbbak Szabó János számára s egy kicsit magáénak is érezte az a tetszésnyilvánítást, mondhatni ovációt, ahogyan a soknemzetiségű hatalmas tömeg fogadta a magyarok műsorait. Persze a washingtoni napok sem teltek munka nélkül, hiszen a programban szintén szerepelt észak-amerikai magyar cserkészcsoportok blokkját kellett instruálnia, sőt még színpadot is szerelt. Azt a kedvességet is szép, elraktározandó élményként élte meg, ahogyan az egyik Erdélyből elszármazott szállásadó házaspár fogadta Washingtonban. Az utolsó két hetet a New York állambeli Filmore-ban töltötte az úgynevezett nyári magyar iskolatáborban. Itt négy csoportban több generáció hetven gyermekével - a négyéves korúaktól a tizennyolc évesekig - plusz húsz felnőttel foglalkozott. Velük ismertette meg a különböző mozgásvariációkban megnyilvánuló néphagyományokat. Tanítványainak különösen az ugróiskola, a pányvázás, a kötélugrás tetszett, de az adott korosztály szerette a somogyi eszközös (bottal, üveggel végzett) és a szatmári táncot is. Nem véletlen, hogy a táborzáró egyórás műsor egyértelműen sikeresnek bizonyult, nem is beszélve a táncházról, ahol a moldvai volt a „sláger”. Néhányan olyan ügyesnek bizonyultak, hogy érdemes lenne folytatniuk is a táncot Bár a zászlófelvonással kezdődő szigorú táborrend szerinti cserkészélet meglehetősen kemény ritmust diktált Szabó János számára is, a gyermekek tanulni vágyása, csülogó szeme kárpótolta minden fáradtságért. S úgy vált el vendéglátóitól, hogy hamarosan újra találkoznak. Novemberben lesz ugyanis negyvenéves a Regős együttes, s meghívták, hogy csi- szolgassa egy kicsit a jubileumi műsorban közreműködőket... CsongádyBéla Bizony nem volt könnyű elsajátítani a somogyi üveges táncot. ff lőttem az utódom" Zenés hívogató Kenésén, a „Balatoni kapunyitó” rendezvénysorozat egyik kiállításához Akárcsak az elmúlt évben, az idén is az „Előttem az utódom” mottóval rendezte meg a salgótarjáni székhelyű Akkord Fúvós Együttes balatonkenesi zenei táborát. E gondolat egyértelműen utal arra törekvésre, hogy az idén immár harminckét esztendős zenekarban ilyenkor az alapítók második, sőt harmadik nemzedéke is belefúj a hangszerekbe. A július közepi „összetartáson ” a tíz muzsikusból négyen voltak fiatalok, ketten Németországból jöttek haza erre az alkalomra. Az 1981-ben alakult együttes 1995 óta rendez nyári zenei táborokat. Ezek helyszíne néhány esztendeig Sárospatak volt, jó ideje azonban már a magyar tenger partján táboroznak. Szakmai programjuk - tekintve, hogy évek óta jó kapcsolatokat ápolnak a kenesei kultúra házával, az egykori faluházzal, a művészeteket kedvelő és támogató helyi közösségekkel - mintegy belesimul a „Balatoni kapunyitó” elnevezésű rendezvénysorozatba. Ennek megfelelően az akkor- dosok térzenét adtak, hívogatót játszottak egy kiállítás-megnyitó előtt. A másik úgymond komolyabb programjuk a Makovecz Imre által tervezett siófoki evangélikus templom istentiszteletén való fellépés, zenés áhitat volt. Ezt követően szerepeltek az evangélikus közösségi ház előtt, illetve a gyülekezet agape-jén, „szeretetlakomáján” köszöntötték muzsikájukkal a híveket. Természetesen ebben az évben sem maradhatott ki a fellépési színhelyek közül a strand, ahol úgynevezett promenádkoncertet adtak az üdülőknek, fürdőzőknek. A szabadidőt sem töltötték tétlenül. Siófokon meghallgatták a Salgótarjánban (is) jól ismert szegedi Molnár Dixieland Band szabadtéri színpadi koncertjét, kirándultak Szigligetre, ahol a bányász-kohász dalkörös idegenvezetőjük alkalmi uzsonnával várta őket. Jártak a veszprémi állatkertben, a szentbékkállai kőtengernél, a búcsúesti vacsora előtt pedig a csopaki vízimalom-múzeumot és a balatonalmádi Szabadság kilátót látogatták meg. Az ismételten megszervezett zenei tábor - azontúl, hogy a többgenerációs közösség összekovácsolásában sem lehetett lebecsülendő a szerepe - kétségkívül eredményesen járult hozzá ahhoz is, hogy az Akkord jól felkészüljön a következő évad kihívásaira, feladataira. Cs. B. A strandolok is szívesen hallgatták az Akkord muzsikáját Tudor-Vidor a legkisebbeknek Salgótarjánban, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ gyakorlatában sokéves hagyomány, hogy a legfiatalabbak - az óvodás és kisiskolás korú gyermekek - számára is hirdetnek színházi bérletsorozatot. A cél egyértelmű: azontúl, hogy kellemesen szórakoznak, szép élményekben van részük, valamelyest már a színházhoz is hozzászoknak az apróságok. Az ősszel induló 2013/2014-es Tudor, Vi- dor-bérlet- sorozat- ban a Salgótarjáni Köz- művelődési Nonprofit Kft. szervezésében hét előadás szerepel. A Szabad Ötletek Színháza „A nagy ho-ho-horgász” címmel mutat be mesemusicalt. Az Újszínház Pozsgai Zsolt „Pöttöm Panná” -ját hozza el a salgótarjáni gyerekekhez. A szerző Andersen nyomán írta a mesejátékot. Európa idei egyik kulturális fővárosából, Kassáról érkező Thália Színház társulata zenés mesejátékkal, „A keszekusza varázsló” - val vendégszerepei. Fodor Zoltán társulata, az Inversedance együttes Kormos István egyik legkedveltebb meséjét, a „Vackor kalandjai”- dolgozta fel táncjáték formájában. A Magyar Nemzeti Gyermek-és Ifjúsági Színház viSALGÓTARJÁN MŰKÖDTETI A SALGÓTARJÁNI KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. szont prózában meséli el „A hattyúk tava” varázslatos történetét. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház Sz. Sz. ProkoJJev „Péter és a farkas” című zenei produkcióját mutatja be. A kínálatból természetesen nem maradhat ki a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház sem. A helyi társulat Badacsonyi Angéla „A beszélő fa” című zenés mesejátékával kíván a kisgyermekek - és kísérőik, pedagógusok, szülők - kedvében járni.- csébé \ f 4 I I
