Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)
2013-08-26 / 196. szám
NOGRADMTäMP 2013. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ Főcél: egészségmegőrzés Rláiraverebély. a településen hamarosan új pályázatok megvalósítása kezdődik meg.- Most két olyan tenderünk van, ahol még nem indultak el a megvalósítási folyamatok, de reméljük, hogy minél előbb el fognak indulni ezek a kivitelezések. Az egyik célja a községben romák által lakott településrész szociális fejlesztése. A projektnek három szakasza van: az első az előkészítés, ahol 50 fős célcsoportokat vonunk be és megszólítjuk a lakosokat; a másik a szociális élet élénkítését és a helyiek részvételének megszilárdítását foglalja magába; végül a foglalkoztatás, itt az emberek tréningeken vesznek részt. A program várhatóan szeptember fog elindulni. A másik pályázat keretében az alábbi tevékenységeket tervezzük megvalósítani: csoport- foglalkozások az egészséges táplálkozás, a dohányzásról való leszokás témakörében; egészségnapok, előadások, fórumok, munkacsoport megbeszélések; egészségügyi állapotfelmérés, egészségterv készítés; interaktív kiállítás, önálló weblap kialakítása; tábor, foci-, pingpong- és ügyességi versenyek - zárta szavait Seres Mária. Nagyboldogasszony ünnepén Mátraverebéty-Szentiaít A legnagyobb Mária-ünnepen, Nagyboldog-asszony ünnepén Bábel Balázs kalocsa- kecskeméti érsek mutatott be szentmisét és vezette a szentségi körmenetet nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély- Szentkúton. Az érseket, valamint az ideérkező zarándokokat Kálmán Peregrin, a kegyhely ferences szerzetes atyája köszöntötte. A szerte az országból érkezett hívek megtöltötték a kegyhely padjait Mária ünnepén, amikor mennybevételére emlékezett a katolikus egyház. Felvételeink a főbúcsún és a vasárnapi nagymisén készültek. Csütörtökön Keresztes Szilárd nyugalmazott görög katolikus püspök mondta a szentbeszédet. Veszelovszki Balázs Díszpolgári cím a püspöknek, elismerések kiválóságoknak A városhoz személyes példamutatásukkal is kötődő helybeliekhez, kiválóságokhoz, megbecsülése kifejezéseként elismerésekkel fordult az augusztus 20- i ünnepen az önkormányzat. Az érintettek érdemeiről, pályájáról olvashatnak az alábbiakban. Pásztó. Pedagógiai munkássága elismeréseként az önkormányzat Ágasváry Lajós Díjat adományozott Bózsár Erzsébetnek, aki az esztergomi tanítóképző főiskolán szerzett diplomát 1969-ben. Kezdetben a Gárdonyi Géza Általános Iskola tagiskolájában, majd 1973-tól az anyaiskolában tanított. Évekig igazgató- helyettesként is tevékenykedett, munkáját nagy hozzáértéssel végezte. Ismereteit bővítette, melyet vezetői gyakorlatában is hasznosított. Munkáját mindig becsülettel, lelkiismeretesen látta el. Tanítványaival és a munkatársaival kapcsolata példaértékű volt Alsó tagozatos pedagógusként nagy gondot fordított az alapkészségek minél alaposabb elsajátítására. Tanítványait a logikus gondolkodásra késztette, következetes és szép beszédre szoktatta. Diákjai rendszeresen részt vettek rajpályázatokon és kiváló eredményeket értek el. Nagy szakmai tudása mellett mindig megértéssel csöpögtette az anyagot a kisgyerekek fejébe. A szülők is szerették, tisztelték. Türelme, módszertani felkészültsége az iskola minden pedagógusának példaértékű. Dr. Beer Miklós váci megyéspüspöknek díszpolgári címet adományozott a városvezetés, kifejezésre juttatva a főpásztor élete, papi hivatása iránti nagyrabecsülését. A Váci Egyházmegye vezetőjét 1966. június 19-én Esztergomban szentelték pappá. Tanulmányait a budapesti Központi Szemináriumban folytatta, s a Hittudományi Akadémián avatták teológia doktorrá. Lelkipásztor volt Kőbányán, Szobon, Márianosztrán, majd 21 éven át Pilismaróton. Közben teológiai tanárként teljesített szolgálatot az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. Vezette a dömösi plébániát, az Esztergom-Belvárosit, rektorként átvette a szeminárium vezetését, jelentősen hozzájárult ennek megújulásához. 2000. áprilisában az Eszter- gom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke lett. Boldog II. lános Pál pápa 2003. májusában nevezte ki a Váci Egyházmegye megyés püspökévé. Egész életére az alázat és a szolgáló szeretet jellemző. Kinevezésével egy igazi, szív-lélek ember került a püspökség élére. Legfontosabb feladatának az egyházmegye és az egyházközségek közösségi életének fellendítését tekinti, de ugyanilyen fontos számára az ifjúság szellemi, erkölcsi, testi, lelki nevelése. Megyénk és a nógrádi hívek iránti szeretetét mi sem bizonyítja jobban, hogy a nyolc egyházmegyei találkozóból négyet szűkebb pátriánkban rendeztek meg. Dr. Beer Miklós felkarolja az ideiglenesen szülők nélkül élő gyermekeket, részükre nevelőszülői hálózatot tart fenn, napközi otthonokat működtet, gondoskodik az idős, beteg, egyedülálló testvérekről. Igen mély lelkiségre valló, arra ösztönző felhívást tett közzé 2011-ben „Karolj fel egy családot” címmel. Szívügye a kert, a mezőgazdálkodás, cselekvő szeretettel mindent meg is mozgat ezért. Vidéki, kis településeknek, falvaknak vetőmagot juttatott, létrehozta a vidékfejlesztési irodát, hogy tanácsaikkal segítsék a gazdálkodni vágyókat. Termelői piacot létesített a megtermelt termék helyben való értékésíté- se, óvodák, iskolák friss zöld áruval való ellátása érdekében. Iránymutatásával Nógrád megyében számos óvodát és alapfokú oktatási intézményt tart fenn '"'>^£5 a Váci Egyházmegye. Két közel- ' ® múltbeli példa a bátonyterenyei katolikus óvoda és általános iskola, a másik a tavaly szeptemberben indított Magyar Szentek Katolikus Óvoda, idén szeptember 1-jén pedig a Magyar Szentek Általános Iskola is megnyitja kapuit Pásztón a város önkormányzatával együttműködve tett azért, több mint 100 millió forintos beruházás eredményeként megújuljon a Szent Lőrinc Plébániatemplom, napjainkban pedig a Szentlélek Templom felújításán dolgozik. Dr. Beer Miklós „rendületlenül a hitben,” mindig mosolygós, derűlátása reményt önt az emberekbe. v Dr. Fekete József, Kresák Jenő és Tart Ottó a Pásztóért Emlékplakett Díjat vehette át az ünnepen. Dr. Fekete József, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora kitüntetéssel szerzett diplomát 1960-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, két év múlva pedig mezőgazdasági szakmérnök lett. 1961-től az egyetem talajtani tanszékén oktat nyugdíjasként. 1969 és 1973 között tanácsadó szakértőként tevékenykedett Kubában. Többek között ezekről az évekről is ír felesége, Bencsik Julianna „ A XX.század gyermeke voltam” című igen érdekes és értékes könyvében. Harminc éven átvezette a Mezőgazdasági Környezetvédelmi Szakmérnöki Szakot, jelenleg a Magyar Agrár Egyesület Központi Környezetvédelmi Szakosztály elnöke, a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Doktori Iskola Tanácsának tagja, a Nemzetközi Talajtani Unió tagja. Dr. Fekete József több külföldi egyetemen: Kubában, Mexikóban, Spanyolországban tartott előadásokat. Nemcsak kiváló tanár, professzor és a tudomány művelője, hanem igazi művész ember, hiszen - kubai indíttatás után - festészetpezte is magát ezen a téren. Művészete egységes egészet alkot. Dr. Fekete József professzor Pásztó szülötteként sosem feledkezett el szeretett városáról, mindig visz- szatért a szülői házba a rokonokhoz, barátokhoz. Kresák Jenő műszaki területen folytatta tanulmányait, villamosmérnöki diplomát, majd energetikai üzemmérnöki képesítést szerzett. Budapesten műszerészként kezdett, aztán a jobbágyi postán volt technikus. Később a pásztói kórházba került műszaki vezetőnek. Az orvosi műszerek speciális tudást igénylő területén professzionális módon oldotta meg a folyamatos gépüzemet Hosszú közszolgálata alatt korszakváltó fejlődés valósult meg a gyógyintézményben. v Szakmai irányítója volt az új kórház felépítésének és a régi megújításának is, hozzáértését az új szakrendelő megépítésében is kamatoztatta.. A kezdetekben 20 nagyértékű eszközből álló műszerpark jelenleg 400 egységgel segíti a gyógyítást, beszerzésük, üzembe helyezésük mind Kresák Jenő - aki miniszteri dicséretben is részesült - munkáját fémjelzi. Művészi tevékenysége is egyedülálló a városban: a fafaragásban ért el kimagasló eredményeket, Rendkívül igényes formakincseket jelenít meg, de csontfaragóként is elismert. Tari Ottó alap- és középfokú iskoláit is Pásztón végezte. A társadalmi közösségekhez való kötődése és elhivatottsága már ebben az időszakban is kitűnt. Rendszeres résztvevője és szervezője volt az iskolai rendezvényeknek. Munkája mellett szinte folyamatosan tanult, főiskolai szakoktatói és EU-szákértői diplomát szerzett. A civilekhez fűződő szoros kapcsolata eredményeként a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége, egy évvel később pedig az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei elnökévé választották meg. Pásztói lakosként, helyi kötődése mindig arra inspirálta, hogy segítse a település fejlődését, gyarapodását. Az önkormányzat külsős bizottsági tagjaként és önkormányzati képviselőként bizonyította, hogy céljait a városlakók érdekei motiválják. Önzetlenül fáradozott azon, hogy egy- egy körzetben legyen járda vagy aszfaltozott közút, kiépüljön a gázvezeték. Nagyfokú empátiával kezelte az elesettek és rászorulók segítését Mihalovics Józsefné munkáját Közszolgálatért Díjjal honorálta a városvezetés. Könyvelő, vállalati tervező és statisztikus képesítéssel a pásztói ÁFÉSZ- nál, majd a szurdokpüspöki postahivatalnál alkaltel is foglalkozik és a rá jellemző igényességgel, ké- mázták. Később pénzügyi vezető volt Szurdokpüspökiben, a közigazgatásban 1986-tól dolgozott Pénzügyi előadó, majd főelőadó lett az akkori városi tanácson, a városi polgármesteri hivatalban 1991. márciusától pénzügyi főelőadói feladatkört látott el, pénzügyi-gazdasági-, aztán pénzügyi ügyintézőként végezte tevékenységét. Kiérdemelte a címzetes főmunkatársi címet, munkáját mindig megbízható pontossággal, kiemelkedő szakmai felkészültséggel és példás hivatástudattal végezte. Pásztó Város Sportjáért elismerésben részesült a 45 éves Pásztói Szabadidő Sportegyesület, és a Pásztói Sport Klub. A sportegyesület a fiatalok testi és szellemi nevelésében kimagasló tevékenységet végez ma is. 1990-ig a birkózó sportban, ezt követően több sportág megmentésével, felkarolásával tett eleget a vállalt kötelezettségeinek. Az általános sportpedagógiai feladatok mellett a versenysport, szabadidősport, környezetvédelem területén dolgozott az ifjúságpolitikai, ifjúságvédelmi mozgalmakért, a túrizmus megszerettetéséért. Eredményeit számon tartják szak- szövetségek, ellenfelek a határainkon túl is. A sport klub kitüntetésével a pásztói futball 100 éve alatt elért eredményeit, s mindazt az erőfeszítést ismerték el„ amelyet a sportág fennmaradásához az abban tevékenykedők megtettek. Talán a leghíresebb pásztói labdarúgó, Vágó Antal példáján felbuzdulva, 1913. augusztus 7-én helyi fiatalok, köztiszteletnek örvendő helybéli polgárok részvételével és támogatásával alakították meg a klubot. Bárány János, és a munkáját segítő Balás Róbert és Balogh Tibor (lapunk munkatársa - a szerk.) munkája nyomán könyv jelent meg a pásztói futball 100 évéről. Tari Ottó alap- és középfokú iskoláit is Pásztón végezte. A társadalmi közösségekhez való kötődése és elhivatottsága már ebben az időszakban is kitűnt. Rendszeres résztvevője és szervezője volt az iskolai rendezvényeknek. Munkája mellett szinte folyamatosan tanult 1986-ban a GATE Tanárképző Intézetében főiskolai szakoktatói, 2005-ben a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán EU-szakértői diplomát szerzett A civilekhez való szoros kapcsolata eredményeként 1996-ban a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége, egy évvel később pedig az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei elnökévé választották meg. Civil szervezeti munkájának eredményességét jelzi, hogy mindkét országos hatókörű szervezet alelnöki tisztségét is ellátja. Pásztói lakosként, helyi kötődése mindig arra inspirálta, hogy segítse a település fejlődését, gyarapodását. 1994. és 98. között az Önkormányzat Településfejlesztési Bizottságának külsős tagjaként, 1998 és 2010. között három cikluson keresztül önkormányzati képviselőként bizonyította, hogy céljait a városlakók érdekei motiválják. Önzetlenül fáradozott azon, hogy egy-egy körzetben legyen járda vagy aszfaltozott közút, kiépüljön a gázvezeték. Nagyfokú empátiával kezelte az elesettek és rászorulók segítését.
