Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)
2013-08-16 / 190. szám
5 BELPOLITIKA Legyen átlátható a pénzek elosztása! Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője (jobbra). Archív felvétel. Bajnai Gordon szerint a kormány alkalmatlansá- f gát jelzi, hogy az Európai f Unió tizenötből tizenhá- g rom magyar operatív programot nem finanszíroz. Az Együtt-PM szövetség vezetője felszólította a kabinetet, hogy állítsa vissza a fejlesztési pénzek elosztásának átláthatóságát. Budapest. A volt kormányfő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: csak rendkívül súlyos szabálytalanságok, hozzá nem értés és korrupció miatt fordulhat elő, hogy Magyarország öt-hatszázmilliárd forint támogatást veszíthet el, és akár száz- milliárd forint büntetésre is számíthat. Hozzátette: az ország a 2010-es kormányváltásig az első ötben volt az EU-tagállamok között a támogatások lehívásában, ma viszont nincs az első húszban. Ennek oka szerinte, hogy az Orbán-kormány 2010-től egy éven át nem írt ki pályázatokat, szétverte az intézmény- rendszert, szakemberek helyébe pártkatonákat ültetett, és korrupttá tette a döntéshozatalt. Arra szólította fel a kormányt, hogy szüntesse meg a korrupciót, tegye ismét átláthatóvá a pályázati rendszert, és nevezze meg, kik a felelősök azért, hogy több száz milliárd forint támogatás lehívása van veszélyben. Ez utóbbival kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlan, hogy Lázár János - aki augusztus elsejétől kormánybiztosként vezeti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget - a minisztériumok költségvetését csökkentené annyival, amennyi uniós forrást nem hívnak le, ez ugyanis nem a tárcákat, hanem az embereket büntetné. Ehelyett Bajnai Gordon azt szorgalmazta, hogy minden esetben nevezzék meg, büntessék meg, bocsássák el a szabálytalanságok, a korrupció vagy a késlekedés felelőseit. Azt mondta, Lázár János múlt heti sajtótájékoztatóján elismerte, hogy kormányzati lustaság, bénaság és impotencia miatt kerültek veszélybe uniós támogatások. Az Együtt-PM vezetője szerint ami az elmúlt három évben történt, az Magyarország jövőjének elpazarlása, felélése. Beszélt arról is, hogy az előző kormány idején központosították a végrehajtást, de a támogatási döntésekbe bevonták a civileket, az önkormányzatokat, kistérségeket, minden bírálóbizottság névsora nyilvános volt, a vesztesek megnézhették a bírálatokat és fellebbezhettek.- A kormány ezt megszüntette, és épp a fordítottját vezette be, a döntéseket centralizálták, a végrehajtást azonban szétszórták a minisztériumok között - mondta Bajnai Gordon. A volt kormányfő kitért arra is, hogy Magyarország az EU következő hétéves költségvetési ciklusában ezerötszázmilli- árd forinttal kevesebb támogatást kap, mint eddig, és ezt szintén a kormány kudarcaként értékelte. Nem változtak az erőviszonyok Nőtt a választói aktivitás: az egy hónappal korábbi 38 helyett 44 százalék ígéri biztosra választási részvételét, a pártpreferenciák viszont nem igazán változtak a nyári hónapokban és az elmúlt hetekben sem az Ipsos közvélemény-kutatása szerint. Budapest A Fidesz támogatottsága lényegében fél éve változatlan, a rezsicsökkentés bejelentése óta a teljes népességben nem volt 24 százaléknál kevesebb, most 26 százalékos - derül ki a felmérés MTI-nek csütörtökön elküldött eredményéből. Az Ipsos adatai szerint a szocialisták tá- bora is stabil, az utóbbi fél évben 14-16 szá- zalek között alakult, jelenleg 15 százalékos. A Jobbiknál tavasszal kisebb visszaesés volt tapasztalható, de az elmúlt hónapokban „visszatornázta” magát 8 százalékra. Az LMP március óta folyamatosan 2 százalékon áll, míg az Együtt-PM az elmúlt fél évben a választásra jogosultak 3-5 százalékát tudhatta maga mögött, e hónapban 4 százalékon áll. A Demokratikus Koalíciót változatlanul a népesség 1 százaléka támogatja. A biztos pártválasztók között a Fidesznek 49, az MSZP-nek 26 százaléka van. Az aktív szavazói kör 12 százaléka jobbikos, 6 százaléka az Együtt-PM támogatója, az LMP 3, a DK pedig 2 százalékot kapna. Az Ipsos adatai szerint míg a múlt hónapban a választópolgárok 38 százaléka ígérte biztosra részvételét, augusztusra ez 44 százalékra nőtt. A részvételi hajlandóság különösen a húszas-harmincas korosztályokban és vidéken emelkedett: 10-10 százalékponttal, de ők így is kevésbé aktívak másoknál. A pártoktól távolságot tartók csoportja fél éve 45-47 százalékot tett ki, jelenleg 43 százaléknyian vannak. A mostani felmérésből kiderül, hogy a választópolgárok 7 százaléka a hétköznapokban rendszeresen eltitkolja politikai nézeteit, és további 24 százalék is kijelentette: jobb, ha elhallgatják párthovatartozásukat, ezért alkalmanként ők is rejtőzködnek. Az Ipsos elemzése szerint ugy anakkor a pártkötődésüket nyilvánosán - rendre vagy időnként - eltitkolok többségének van preferenciája és azt a felmérés során el is mondja. Az említett, 31 százaléknyi rejtőzködőn belül 8 százalék Fidesz-sza- vazó, 7 százalék MSZP-s, 3 százalék a lobbikkal, 1-1 az Együtt-PM-mel, az LMP-vel és a DK-val szimpatizál. Ugyanakkor amíg a lakosság egészének a fele szeretne a választások után másik kormányt látni, 30 százalék viszont a jelenlegi kabinet további működését óhajtja, az „abszolút rejtőzködők” 61 százaléka leváltaná a Fidesz-kormányt. „Vagyontárgyként kezelték a termőföldet” A Fidesz szerint a termőföld a vidéken való megélhetés alapja, és súlyos hiba volt, hogy azt az előző kabinetek egyszerű vagyontárgyként kezelték - jelentette ki csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Font Sándor. Budapest A korábbi kabinet a termőföldet egyszerű vagyontárgyként kezelte, ennek során megszüntette a Nemzeti Földalapot és az igazgatást átvitte a Magyar Nemzeti VagyonkezelőZrt- hez. Ez élesen eltér a jelenlegi kabinet szemléletétől, amelyik látja, hogy a termőföld a vidéken való megélhetés alapja - mondta Font Sándor. Hangsúlyozta: a termőföld nem szaporítható és annak összessége kijelöli az ország határait is, ezért azt rendkívüli szabályokkal kellett volna védeni, amit az előző kabinetek nem tettek meg. Véleménye szerint szinte tudatosan hagyták, hogy létrejöjjön a zsebszerződések rendszere, miközben egy tsz-alapú nagybirtokrendszert építettek ki. Ennek következtében Magyarországon - az uniós gazdálkodási rendszerben ismeretlen módon - ezer, tízezer hektáros birtoktestek kerültek egy vállalkozás művelése alá. Leszögezte, hogy a Fidesz és az Európai Unió az egyéni, családi gazdaságokat favorizálja, ezért a középbirtoktesteken minél több szereplőt szeretnének látni. Az előző kormány súlyos felelősségének nevezte az állami földeken való gazdálkodás rendszerét Kiemelte, hogy a korábbi kormányok 0-100 forint per éves hektáronkénti ösz- szegekért is szerződéseket kötöttek a tőkés nagyüzemi rendszerekkel, ráadásul ezek között vannak 99 éves kontraktusok is.- A Fidesz viszont ebben az esetben egy új földfoglalást hirdetett meg - jelentette ki Font Sándor. Elmondta, hogy az állami tulajdonú termőföldek kezelése visszakerült a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, a lejárt szerződésű területeket pedig nyílt pályázaton hirdették meg. Hangsúlyozta: azt is előre jelezték, hogy azokat a magyar gazdák, az őstermelők kezébe akarják adni. Korábban nem egészen 600 tőkés társaság bérelt 6-700 ezer hektárnyi állami tulajdonban lévő termőföldet, most viszont a földhaszonbérleti pályázatok következtében a területeket több mint hatezer magángazdálkodó műveli. Arra is kitért, hogy az erdő-, a termőföld- és a vízkészlet gazdálkodást, mint nemzeti vagyonter- méket az alaptörvényben nevesítették, majd ennek alapján külön jogszabályokat készítettek. A földforgalmi törvény elfogadásával 2014-től megvédik a magyar termőföldet minden spekuláns szándéktól. Font Sándor úgy folytatta: meghirdettek egy állattenyésztési programot, mert 2004 óta szinte minden tenyészállat létszáma csökkent- Néhány esetben ez a trend azóta megfordult, de ebben az is segít, hogy csak az bérelhet állami földet, aki emellett állattenyésztést is vállal - hangsúlyozta a politikus. A bizottsági elnök leszögezte: az eddigi állami földbérleti programot tovább erősítik és ennek során meghirdettek 240 ezer hektárnyi lejáró bérletű területet. Hangsúlyozta, hogy a földekre nagy, általában öt-hatszoros a túljelentkezés. Ugyanígy sokszoros a túljelentkezés a fiatal gazda programra is. Megjegyezte, hogy a következő, 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban mintegy 500 milliárd forinttal több pénz fog érkezni a gazdákhoz, mint 2007-2013 között. Jöhet a magáncsőd Budapest Ősszel a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről, más néven a magáncsődről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek nyomán 2014 januárjától működhet ez az intézmény - közölte Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese csütörtökön. Pálffy István jelezte, az intézményt összhangba kell hozni a kormányzatnak a devizahitelesek megmentése érdekében hozott intézkedéseivel, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal és az eszközkezelő működtetésével. A magáncsődöt oly módon kell bevezetni, hogy az a devizahitelek tervezett kivezetése, forintosítása esetén alkalmazható legyen.- A tervezet szerint a fizetés- képtelen családokat pénzügyi biztos segíti majd egy pénzügyi terv mentén. Együttműködés, illetve fegyelmezett törlesztés esetén a tartozás jelentős részét engedhetnék el - ismertette Pálffy István. Bútorbeszerzés közpénzekből? Budapest. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Köz- igazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) háttérintézménye 2,1 milliárd forint értékben írt ki pályázatot bútor- beszerzésre - közölte a Jobbik csütörtökön. Szilágyi György ellenzéki országgyűlési képviselő felszólította Navracsics Tibort, a KIM vezetőjét, hogy állítsa lé á „közpénzek elherdálására tett újabb kísérletet”. Ismertette: a bútorbeszerzés fedezetét részben uniós források adnák a tervek szerint, miközben sajtóhírek szerint az Európai Unió felfüggesztette a Magyarországnak szánt források kifizetését. Emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor 2010 június 8-án bejelentett 29 pontos akciótervének 23. pontja a teljes telefon- , bútor- és gépkocsi-vásárlási moratórium volt.- A lobbik azt szeretné, ha megszűnne a herdálás - mondta Szilágyi György. Adjanak jogi garanciákat! Budapest. Az MSZP felszólította a kormányt, hogy az uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében a határidőig adjon jogi garanciákat a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásról. Ezt Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő fogalmazta meg az MTI beszámolója szerint csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus azt mondta: az Európai Unió a magyar kormány szabálytalanságai miatt a tizenöt brüsszeli pénzalapból tizenhárom csatornát elzárt válaszul a „kormány hazug propagandagépezetére". Szanyi Tibor szerint ez részben megmagyarázza azt is, miért „fulladt le” a magyar gazdaság az idei második negyedévben. A szocialista képviselő kiemelte, az MSZP 2014-es kormányra kerülése esetén vizsgálatot folytat majd és nem hagyja büntetlenül az „ország köldökzsinórjának elvágását”.
