Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)
2013-08-14 / 188. szám
H ÍRD El A távolléti díjra vonatkozó rendelkezések változásai Work Way Club ÚT A MUNKÁHOZ . rész Múlt heti cikkünkben a távolléti díj számításával kapcsolatos jogszabályi módosításokat vettük sorra: a bérelemekkel és az osztószámmal foglalkoztunk részletesen. Tekintettel a jogszabály széles körű változtatására, jelen írásunkban is ezzel a témával foglalkozunk. A Munka Törvénykönyvének (2012. évi I. törvény, továbbiakban Mt.) 2013. augusztus elsejétől hatályba lépett további változásairól beszélgetett Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingával, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával. Alapvetően miért tartja fontosnak, hogy mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló tisztában legyen a távolléti díj számításának szabályaival? A munkáltatóknak egyértelműen azért, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járjanak-gj-a bérszámfejtéskor; a munkavállalóknak pedig _azgrt, hogy tisztában legyenek azzal, mnyenesetekbert jár a távolléti díj és annak mennyi az összege. A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetében munkabér a munkavégzés ellentételezéseként jár, azaz ha a munkavállaló munkát végez, akkor illeti meg a munkabér. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy a dolgozónak munkavégzés hiányában is jár díjazás. Ennek egyik fajtája a távolléti díj (Mt. 146.§ (3) bekezdés), amelyre a munkatárs például akkor jogosult, ha kötelező orvosi vizsgálaton vagy véradáson vesz részt, hozzátartozója halála esetén, ha bíróságon vagy hatóság előtt tanúként kell megjelennie, de távolléti díjat kell fizetni a szabadság idejére is. Milyen további módosításokra hívná még fel a figyelmet a távolléti díjjal kapcsolatban? 2013. augusztus elsejétől a távolléti díj számításánál már nem játszik szerepet az, hogy a munka- vállaló rendelkezik-e munkaidő-beosztással vagy sem. Egységes lett a szabályozás, így ugyanakkora összegű távolléti díj illeti meg a szabadsága idejére a dolgozót, mint ami alapján a végkielégítését vagy a kártérítési felelősségének mértékét számítják. Ezzel összefüggésben megszűnt az a szabály is (Mt. 147.§), hogy munkavégzés hiányában (pl. szabadság idejére) járó távolléti díjon felül bérpótlék is megillesse a dolgozót, ha a munkavégzés alóli mentesülés időtartamára irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Nem változott viszont ugyanezen szakasz azon rendelkezése, hogy a dolgozó részére az állásidőre járó alapbéren felül a bérpótlékot is ki kell fizetni, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Találhatunk-e valamilyen új elemet a jog: szabályban? s-.t4n-. Új rendelkezésként került megfogalmazásra az Mt. 148.§ (3) bekezdése, amelynek értelmében amennyiben a távoliét esedékességének időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány ösz- szege a távoliét tartama során módosul, akkor a távoliét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni. A távolléti díj számításának leegyszerűsítését teszi lehetővé az az új rendelkezés, amely szerint a távolléti díj alapbér és pótlékátalány része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távoliét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható (Mt. 149.§ (2) bekezdés). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltató teljesítheti úgy is a távolléti díj kifizetését, hogy a távoliét idejére is ugyanakkora összegű alapbér és pótlékátalányt fizet, mintha a dolgozó egész hónapban dolgozott volna. Sokan teljesítménybérben dolgoznak, ők mire számíthatnak? Teljesítménybérezés esetén, a munkavállalókra vonatkozó korábban hatályos rendelkezések egy része maradt, a többi módosításra került, vagy új szabály lépett a helyébe. Változás, hogy most már nemcsak a kizárólag teljesítménybéres dolgozókra vonatkozik az a szabály, hogy teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 150.§ (3) bekezdés). Továbbá a távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt az Mt. 148.§ (1) bekezdés a) pont - a távoliét esedékességének időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány - megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni. Az új rendelkezések mennyiben érintik a pótlékokat? 2013. július 31. napjáig a távolléti díj kiszámításánál a bérpótlékok közül csak a törvényben felsorolt bérpótlékokat kellett figyelembe venni, azaz a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot abban az esetben, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a munkaidő-beosztás szerinti munkaideje 30%-ában olyan időszakokban dolgozott, amikor jogosult volt műszakpótlékra vagy éjszakai bérpótlékra. Ez a rendelkezés annyiban módosult, hogy kiegészült a vasárnapi pótlék be- számítási kötelezettségével. A vasárnapi pótlékot az Mt. 151 .§ (2) bekezdése szerint akkor kell fi- gyelembe venni a távolléti díj kiszámításánál, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. A fenti pótlékokon kívül az ügyeleti és készenléti pótlékra vonatkozó rendelkezések egyébként nem változtak, ezeket továbbra is akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállalónak az irányadó időszakban (hat hónap) havi átlagban legalább 96 óra ügyeleti vagy készenléti időt rendeltek el. MUNKAERŐKÖZVETÍTÉS Elérhetőség: korom.kinga@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176
