Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)

2013-08-12 / 186. szám

r CV4 & !> 2013. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ NOGRADMI A Szent Anna ün­nepi Palóc búcsú immár nagykorú­vá lett, idén ren­dezték meg tizen­nyolcadszor. Balassagyarmat, a so­kezres tömegeket vonzó, népi hagyományokat őrző rendezvényt minden évben, így idén is július végén, a népi folklór Szent Anna kultuszához kötődően tar­tották meg. Az Ipoly mentén megrendezésre kerü­lő Palóc búcsú az elmúlt másfél évtizedben az észak­magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé, folklór eseményévé vált. Rimóci dominancia a Palóc búcsún A „Palócország szépei” viseletes szépségversenyt min­den évben a búcsú keretében tartják meg. Utóbb rimóci dominancia alakult ki, hiszen tavaly a rimóci Vincze Szandra, idén szintén ebből a faluból Nagy Petra lett Palócország szépe. Ez egyaránt köszönhető a helyi vise­let ma is élő, attraktív voltának, és a lányok viseletben való harmonikus megjelenésének, a hagyományos ün­nepi női karakter szépséges visszatükrözésének. Ezek a fiatalok lelkesen gazdálkodnak-Többre mennének a fiatalok, ha szeretnék a földet, a művelését és a haszonállattartásra adnák a fejüket. Amíg mi itt vagyunk, élünk, átadjuk, át­adnánk nekik mindazt, amit tudunk. Eljön az idő, amikor erre már nem lesz lehetőségük... - Főleg az idősebbek sóhajtják ezt gyakran és joggal. S mint­ha kitalálta volna a gondolatukat vagy ahhoz iga­zodott volna az a pályázat, amelyet fiatal gazdák­nak hirdettek meg az elmúlt években és tavaly is. Szűkebb pátriánkbeliek is kiaknázták a támogatás­szerzési alkalmakat, hogy kellő tőkéhez jussanak terveik, álmaik valóra váltásához, vállalkozásuk elindításához, fejlesztéséhez. A Mezősoft Kft volt segítségükre a pályázatok el­készítésében és az utómunkákban sem hagyják magukra a fiatal gazdákat: számukra előnyös for­mában, támogatott szaktanácsadóként is mellet­tük állnak. Az ifjú mezőgazdák céljai túlmutatnak önmagukon, hiszen egy kisebb-nagyobb mezőgaz­dálkodó egység fejlesztése munkaerő-igényt hoz magával, ezáltal növelheti a vidék népességmegtar­tó képességét, elsősorban a mezőgazdasági tevé­kenység hosszú távú fenntartásának kismotorja le­het. És ezek után következzenek a fentiekkel szo­rosan kapcsolódó, igaz történetek. Volt egyszer egy szép, nagylóci faluünnep, ahol az egyik vendégnek a látványos, szüreti menetben feltűnt egy fiatal lovas. Nem a küllemével, hanem azzal, ahogy a lova fülébe súg valamit, amivel meg­nyugtatja a rakoncátlankodó állatot. Egy helyi gaz­dálkodó család sarja volt a fiatalember. Annus Koméit is erős szálak kötik Nagylóchoz, itt él a húsz éve gazdálkodó családjuk, ahol az indítta­tást gyerekként megkapta. Mondhatjuk: beleszületett a mezőgazdaságba, a szakiskolát és a felsőfokú tanul­mányaimat is agrárterületen végezte. 2002-től a pá­lyázat elnyeréséig a családi gazdaságban - amelynek fő profilja a juhtenyésztés - dolgozott. Okleveles Élel­mi szermémöki diplomával rendelkezik. Belgium­ban a Centi Egyetemen kereskedelem és marketing, * valamint a vidékfejlesztés szakokat is elvégezte. Gazdálkodásának fő tevékenysége és célja a juh­tenyésztés, ehhez kaszálók és szántók vásárlásával teremtette meg az alapokat. A két éve vásárolt 160 darabos anyajuh állományának, fokozatos bővítése mellett, vágójuhokat és pecsenyebárányt hizlal ér­tékesítésre. A fiatal gazda pályázaton nyert összeg többi részét mezőgazdasági munkagépekbe fektet­te. Célja, hogy a képződő eredményt visszaforgatva, s az ökológiai szempontokat figyelembe véve, meg­felelő üzemméretet érjen el, és egy hosszú távon élet­képes vállalkozást működtessen. Keresztes Szilvia szintén családi körben Szécsényfelfaluban él és gazdálkodik. így vall az út­ról, amely az irányt mutatta számára: - A termé­szet és a vidék szeretete tartott itt akkor is, amikor barátaim közül sokan a nagyvárosokban kerestek munkát. Férjemmel mindig is extenzív szarvas- marhatartással szerettünk volna foglalkozni, s el is kezdtük ennek kiépítését. A pályázati támogatás­ból állatokat, földterületet, traktort és bálázógépet vettem. Jelenlegi húsmarha-állományomat a har­minc anyatehén, húsz üsző és tizenöt borjú adja, de szeretném fejleszteni az állományt száz anyatehén­re. Idén mintegy 70 hektáron gazdálkodom, a jövő­ben további gépek, területek vásárlását tervezem, hogy az állatok téli takarmányszükségletét is saját előállításból tudjam fedezni.- Már gyerekkorom óta vonzódom a természet­hez, az állatokhoz, növényekhez - érzékelteti beál­lítottságát az alsótoldi Sándor Szandra, aki tudato­san választotta meg, mivel akart foglalkozni és mi­ért. - A munkanélküliség miatt, kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe kerülnek a faluban élő fiata­lok, s közülük nem sokan maradtak a község lakói. Én mégis ezt a helyet választottam. A mátrafüredi erdészeti szakközépiskola után a gödöllői Szent Ist­ván Egyetemen környezetgazdálkodási agrármér­nök diplomát szereztem, ahol ökológiai gazdálko­dás szakirányon végeztem. Ebből adódóan egyér­telmű volt számomra, hogy a környéken, a telepü­lésen fogok majd elhelyezkedni, dolgozni, megél­ni. A falusi élet megszeretette velem a háziállatokat, köztük a lovakat, kilenc éves korom óta lovagolok, és gondozom saját lovaimat. Férjem már évek óta foglalkozik mezőgazdálkodással, így volt alkalmam belelátni ebbe a tevékenységbe. Arra törekedtem, hogy ezen a területen tudjak fejlődni, előrelépni.- Nagy lehetőséget kapott azzal, hogy a Fiatal Gazdálkodók Induló Támogatása című pályázat ked­vezményezettje lett. Idén januártól vállalkozóként, gondolom, alkalmam lesz majd idénymunkát biz­tosítani pár falubeli ember számára. S mert a lótartás is része vegyes gazdálkodásának, további elképzeléseket is kovácsol: - A későbbiekben tereplovagoltatást, lovasoktatást szeretnék vállalni. Célom egy családi gazdálkodás létrehozása, közös saját kis gazdaságát vezeti, s igaz, még nagyon az elején jár, de nagy lelkesedéssel dolgozik. Elkezdte a gyümölcstermesztést, ahol nem a tömegterme­lésre, hanem a kiváló minőségre törekszik. Pár hek­táron szántóföldi növényeket termeszt, a következő évtől burgonyaültetéssel a kertészeti ágazatot kí­vánja erősíteni. Ezzel kapcsolatban jelezte: - Úgy munka a férjemmel és a gyerekeimmel, együtt a fa­lu és a saját érdekünkben. Hozzájárulva ezzel a vi­dék színvonalának emeléséhez, és a hasonló kis gaz­daságok fennmaradásához. A Karancsalján élő fiatal nőt is a szóban forgó pá­lyázat, a forráshoz jutás lehetősége indította el az önállósodás irányába./u/iószfeséfetef szülei gazdál­kodása kapcsolta össze még gyerekként a mezőgaz­dasággal. Ezért a tanulmányait is ennek megfelelő­en alakította: 2005 ben mint mezőgazdasági techni­kus végzett a szécsényi középiskolában. Azóta a csa­ládi gazdaságban mint alkalmazott kamatoztatta a tanultakat, s gyarapította tudását a gyakorlat tapasz­talataival. 2010-től főállású vállalkozóként végzi a te­vékenységét, amelynek technikai bázisát a pályáza­ti sikernek köszönhetően egy bálázógéppel és egy MTZ 90-s erőgéppel szélesíthette.- A már meglévő, 40 ha földemen az állataim számára termelem a tömegtakarmányt, célom hogy a képződött hasznot visszaforgatva egy meg­felelő méretű, életképes gazdaságot hozzak létre - avatott be terveibe Juhász Erzsébet. A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. UNOKwJA JBf$f ........ .. • . ® öq©öuq©G^ ßs<® d>© (?©0cá©sca) QOöftcgieb « *Ö © 9®0ööQ<tl© Cs}9QQ@EaX3@ SOÖD©C?(äQ£yQ^®Q MEGjYíEBENi?, estem a a säm&tr sauoKtdsie&K Atm m&mm mm, (Stau, ms. mkuszius uw®« a ßQpGGBs? b©s®QkD®gö A 8ä9DajönnxD aSÄ pfoe 0$% 0 V

Next

/
Thumbnails
Contents