Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)
2013-07-08 / 156. szám
A szent hegy a tűzisten- nőről kapta a nevét, s a japánok számára évezredek óta a tökéletes szépséget testesíti meg. „Egyszer fölmenni a Fudzsi csúcsára bölcs dolog, másodszor bolondság” - szól w Í»z ősrégjUftpnftóSe, Az ősi tradíciókhoz hűséges ^’^helybélieknek életük során legalább egyszer megmászni a Fu- dzsit több mint kötelező. Az idei nyári mászószezon kezdete azonban a szokásosnál is nagyobb tömegeket vonzott Japán legmagasabb hegyére, amelyet nemrég a világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. A Fudzsi Tokiótól északnyugatra magasodik a felhők fölé: vulkántölcsére tökéletes kúpforma, magassága 3776 méter - ez Japán legmagasabb pontja. Környékén számos melegvízforrás található, s ma már jelentős része természetvédelmi terület. Legutóbb 1707-ben tört ki, amikor is Tokió utcáit vastagon belepte a vulkanikus hamu. Maga a hegy tulajdonképpen több vulkánréteg egymásra épülése révén jött létre. Ezek közül a legidősebb - nagyjából félmillió éves - egy eltemetett sztratovul- kán, a Komitake. Erre „épült rá” a Ko, azaz az Ó-Fudzsi, amely az i. e. 80 000-100 000 között pár száz éves szünetekkel folyamatosan működött. Végül erre rakódott fel a mai Shin, az Új-Fudzsi, amely bő ötezer esztendeje hasonlóképpen hosszú nyugalmi periódusokkal, de lényégében folyamatosan aktív. A tűzhányó központi krátere mintegy 700 méter átmérőjű és 200 méter mély. Oldalain ötvennél is több, úgynevezett parazitakráter nyílik, az északiakból kifolyt láva gátolta el azt az öt gyönyörű tavat, amelyek a Fudzsit fél- körívben körülölelik. A legnagyobb mellékkráter délkeleten található, ez a „háromfejű” Ashita- ka-jama (1187 méter), s anyaga teljes egészében megkövesedett láva. Japán legősibb szimbólumát a legenda szerint először egy névtelen szerzetes mászta meg, 663- ban. A mitológia szerint a szent hegy a Konohanaszakuja-hime, Virágnyitó Hercegnő nevű sintó istennő lakhelye, amit egyszer nem kíván különösebb technikai felkészültséget - a Fudzsira gyakorlatilag fel lehet gyalogolni -, a megfelelő erőnlét hiánya és az energia rossz beosztása miatt a próbálkozók közül minden évben sokan kénytelenek visszafordulni. Ezt nekünk, Kékestetőn edzett „titánoknak” sem árt az eszünkbe vésni... A Fudzsit évente hozzávetőleg háromszázezer ember mássza meg, de a hatóságok az idei - augusztus végéig tartó - mászószezon során ennél jóval több turistára számítanak. A megnövekedett érdeklődés miatt - amint arról már beszámoltunk - arról döntött a Fudzsi állapotának megőrzésével megbízott bizottság, hogy július 25. és augusztus 3. között próbajelleggel ezer jenes - kétezerháromszáz forintos - belépőt vezetnek be a hegyen. A környezet megóvása és a hegyen működő közszolgáltatások biztosítása ugyanis egyre komolyabb anyagi terhet ró a környékbeli önkormányzatokra. A má- szók által okozott talajerózió helyreállítása, a szemétszedés, a nyilvános illemhelyek fenntartása és más közfeladatok ellátása jelentős terhet jelent számukra. Az említett összeget tehát egyelőre csak tíz napig, a Japán nemzeti jelképének számító, szakrális tisztelet övezte 3776 méter magas hegyre vezető útvonalak felénél fogják beszedni a turistáktól, a fizetés önkéntes lesz. A hegy hivatalosan csak július első hetétől augusztus utolsó hetéig látogatható, egyébként le van zárva. Nem hivatalosan persze fel lehet menni, de ekkor mindenki csak magára számíthat: nincs szállás és ellátás, de még mentőszolgálat se. Elég gyakoriak a halálesetek főleg a lezárt időszakban a pillanatok alatt megváltozó időjárás és a hideg miatt. Vagyis ha valaki elzarándokolna a „Tűzhegyre”, annak lassan ideje indulni! csúcs megmászásának július elsején - jelentette az MTI -, hogy a szigetországban szakrális tisztelet által övezett hegy tetejéről nézhessék meg a naplementét. A tömött sorokban haladó, az utat fáklyával megvilágító mászók peché- re azonban a ködös időjárás miatt a kilátás akkor korántsem volt káprázatos... A helyi hatóságok megduplázták a hegyi vezetők számát a Fu- dzsin a világörökséggé nyilvánítást övező érdeklődés okozta forgalomnövekedés miatt. Egyúttal arra figyelmeztették a turistákat, hogy tartózkodjanak a csúcs egy éjszaka alatt, pihenés nélkül való megmászásától, mivel az komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Habár a hegy megmászása mindenkinek meg kell másznia, ám aki kétszer megy fel a magaslatokba, az bolond. Napjainkban évente milliók hódítják meg az alvó vulkán csúcsát. A japánok felfordított legyezőhöz hasonlítják és a néphit szerint a hamu, amit a zarándokok nappal lehordanak a cipőjük talpán, az éjjel magától visszamegy. A Fudzsi no jama - Tűzhegy - elnevezés egyébként állítólag az ainuktól, Hokkaido és Honsu japán szigetek őslakóitól származik, akik Hucsinak nevezték tűz- istenüket. A hegymászószezon hónapjai július és augusztus, a hegytetőre érni pedig hajnaltájt a legcsodálatosabb, ugyanis ilyenkor kevesebb a felhő, s a napfelkelte látványa egészen egyszerűen csodálatos. Több százan még az éj leple alatt vágtak neki a 3776 méteres I 1 * 4 ¥ 4 t
