Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-06 / 155. szám

MÉLYINTERJÚK 2013. JÚLIUS 6., SZOMBAT Szűcs Zoltán: „Salgótarján főterén nem gondoltam volna, hogy egyszer eddig jutok...” „A műsor fináléját követően felhívtuk a feleségemmel a kis­fiúnkat, aki 11 éves. Marci azt mondta a telefonba, hogy „Apa, tudod, hogy Marci soha nem sír, de most Marci mégis bőgött. És a múlt héten én voltam a gólki­rály a focicsapatban, a héten pedig te lettél király...,, Sándor András Szűcs Zoltánt - vagy ahogyan minden ismerőse nevezi, Szűcsit - gyerekkorom óta ismerem. Gyakorlatilag végig asz- szisztáltam mellette az egész Hip Hop Boyz Időszakot. Különös játéka a sors­nak, hogy nem közös szülővárosunkban, fen egyedül te voltál az - sőt utána még sokáig-, aki igazán hitt abban, hogy egy­szer sikerülhet egy ilyen áttörés. Es a fe­leséged. Ketten mindig nagy hittel mesél­tetek a tervekről.- Bizony, a feleségem, Évi nélkül ez nem sikerülhetett volna. Az Attraction Látványszínház tulajdonképpen egy csa­ládi vállalkozás.- Amikor jöttetek haza a repülőn, eszedbe jutott a múlt? A kilenc eszten­dő minden kínja?- Dehogy jutott. Kit érdekel már a múlt? Csak a jelen számít! Igen, voltak nehézsé­gek a múltban, de ezek mind kellettek ah­hoz, hogy ide eljussunk. Azok nélkül ta­lán magam is más ember lennék.- Honnan ez az alázat? Még a salgótar­jáni időkből? mi. Nem győzzük kapkodni a fejünket. Történelmi pillanat volt, ami odakint tör­tént Ez a győzelem válasz volt arra a 9 évi munkára, amit belefektettünk a produk­cióba. Tudod minek örülök a legjobban?- Csak sejtem. Szerintem annak, hogy a nehezebb pillanatokban sem adtátok feL- Pontosan. Valami mindig tovább lö­kött a kritikus pontokról.- Pedig jól tudom, hogy érzékeny ember vagy. Egy interjúban azt mondtad magad­ról: „A zord külső érző szívet takar”.- Tudok sírni - ha erre vagy kíváncsi. És egyáltalán nem szégyellem a köny- nyeimet.- Mikor sírtál utoljára?- A műsor fináléját követően felhív­tuk a feleségemmel a kisfiúnkat, aki 11 éves. Marci azt mondta a telefonba, hogy „Apa, tudod, hogy Marci soha nem sír, de most Marci mégis bőgött. És a múlt hé­ten én voltam a gólkirály a focicsapat­ban, a héten pedig te lettél király.” Ekkor én sem tudtam türtőztetni magam. Egy családapának ez a legfontosabb, hogy a gyereke büszke legyen rá. Kívánom min­den szülőnek, hogy legalább egyszer az életben átéljen ilyet, amikor a gyereke büszkeségből sír.- A feleséged is ennyire érzékeny?- Ő is. De nőként ez a természetes. Évi tulajdonképpen életem első szerelme. Klasszikus diákszerelem volt a miénk, hiszen osztálytársak voltunk. Kézen fog­va sétálgattunk Salgótarjánban. Akkori­ban nem fordult komolyra a kapcsolat, miután elballagtunk, mindketten men­tünk a magunk útján, és tíz évig nem is találkoztunk.- Aztán jött egy véletlen találkozás Bu­dapest belvárosában...- Méghozzá parkolás közben... Épp próbáltam beállni a kocsival egy szűk helyre. Valaki integetett, hogy beszélni « 4 Salgótarjánban találkoztunk, hanem már Budapesten, amikor egy közvetítőn keresztül "véletlenül" betévedtem a csa­pat próbatermébe, a legendás Damjanich utcai Dávid Fitnessbe, amit később meg is énekeltek az egyik slágerben. A nagy sikerek csak később jöttek, de a jó kap­csolat végig megmaradt. így arról is el­sőként értesültem, amikor Szűcsi csalá­dot alapított, vagy amikor a Fekete szín­házat létrehozta. Igen, azt a Fekete Szín­házat, amely az Attraction Látványszín­ház elődje volt. Néhány cikket írtam is róluk akkoriban. Aztán teltek-múltak az évek, és jött a hír az angol tehetségkuta­tóban való menetelés sikereiről. A Britain's Got Talent a világ legrangosabb televíziós versenye, egy ilyen műsor győ­zelme felér egy lottóötössel. Sőt, annál jó­val nagyobb rang és elismerés. Azt a bizonyos szombat éjjeli diadalt magam is élőben követtem a világháló segítségével. És rettentően büszke vol­tam rá, rájuk. Pontosan tudtam, mennyi munka volt ebben, hány és hány meg­szenvedett óra, elszenvedett kudarc a ko­rábbi érdektelenség miatt. Fene sem gon­dolta volna, hogy néhány órával később Szűcsi magától fog jelentkezni a Facebookon. Immáron nemzetközi ünne­pelt sztárként. Ezt írta: "soha nem felej­tem el, hogy te voltál az egyetlen, aki an­nak idején a magyar médiában segíteni próbált, ezért szeretném, ha együtt dol­goznánk". És azóta együtt dolgozunk... Előtte azonban várt még ránk egy nagy beszélgetés...- Ezt megcsináltad.- Meg. De ez nem az én érdemem egyedül, hiszen nyolcán vagyunk a csa­patban.-Pontosan tudom, mennyien vagytok, de jól emlékszem, hogy a kezdetek kezde­r f *- Is. Te tudod a legjobban, hogy min­dig alázatos voltam, soha nem szédített meg a siker. Mindig kitűztem egy-egy célt, és azért kitartóan dolgoztam.- Néhány napja magam is ott lehettem Veletek a Sándor-palotában, ahová Ma­gyarország köztársasági elnöke invitált benneteket vacsorára. Amíg az elnököt vártuk, elcsendesedett a terem, a mindig hangos és fegyelmezetlen sajtómunkatár­sak is lélegzet visszafojtva várakoztak. Ak­kor szívem szerint megkérdeztem volna ott mindenki előtt, hogy annak idején, Sal­gótarján főterén a kis táncos fiú gondolta volna, hogy egyszer eddig eljut?- Furcsa, hogy ezt mondod, mert ott, abban a pillanatban mindez nekem is eszembe jutott. A régi nógrádi időszak, amikor csak álmodoztam arról, hogy egy­általán nagy színpadokon felléphetek. Most pedig az államfő azt mondja, igen­is nagy dolog, hogy odakint megríkattuk a közönséget, és szurkolóvá tettük nem­csak a magyarokat, hanem a briteket is.- Holott korábban...- Ne foglalkozzunk azzal, mi volt ko­rábban. Előre nézzünk, ne a múltba! Le­het, hogy itthon nem foglalkoztak velünk úgy, ahogy elvártuk volna, de mindig ke­restünk új lehetőségeket. Németország­ban Is elindultunk egy ottani tehetségku­tatón, de nem hozott áttörést. A London­ba való kiutazást a társulat afféle utolsó próbálkozásaként fogtuk fel, most vagy soha-alapon. Csak egy kis ismertséget akartunk, ami magával hozott volna egy­két fellépés. A fene sem számított erre...-Eltelt már néhány hét a győzelem óta. Elhiszed már, ami történt?- Nem. Még most sem. Próbáltam, de nem lehet. Elképesztő érdeklődés vesz körül minket, amióta megnyertük a mű­sort, mind idehaza, mind Angliában, szinte minden pillanatban történik vala­* szeretne velem. Amikor megláttam, szin­te földbe gyökerezett a lábam. Már akkor, abban a pillanatban sejtem lehetett, hogy ebből valami egészen komoly dolog lesz.- Az esküvő sem volt mindennapi.- Március 15-én házasodtunk össze. Fontosnak tartottuk, hogy hangsúlyoz­zuk, 15 évvel az iskolai szerelem után kötjük össze az életünket. Ezért bár ün­nepnapon elvileg nem lenne szabad há­zasodni, mégis elintéztük, hogy a nem­zeti ünnepen keljünk egybe. így tizen­öt esztendővel az iskolai évek után, már­cius 15-én, 15 órakor mondtuk ki egy­másnak az igent.- Kevesen tudják, hogy ez már a máso­dik tehetségkutató volt, amit megnyerte­tek. 1993-ban a Ki Mit Tud-on is a képze­letbeli dobogón álltái akkori csapatoddal.- A Ki mit tud? volt az első impulzus, ami óriási visszaaigazolás volt - pláne abban az időben, a rendszerváltás után. Az is egy fontos lépcső volt az életemben.-És a Dzsungel könyve?- Ott a koreográfia egy bizonyos ré­szét dolgoztam ki a musicalben.- Azt is sokan elfelejtették már, hogy a Nox együttesnek alapító tagja voltál.- Ez volt a Nox legelső formációja. Az első lemezt együtt készítettük. Szerettem azt a korszakot, mert egy roppant prog­resszív, előremutató dolog volt Eredetileg külföldre készült, így vállaltam el, de az­tán Magyarországra került ez a történet. Aztán jött újabb kihívás, és léptem.- Könnyen engedsz el dolgokat?- Igen. A Hip Hop Boyzt is elengedtem.- Úgy érkeztetek haza a verseny után, mint a világsztárok. A sajtó a reptéren várt, a szakértők szerint az olimpiko­nok hazaérkezése óta nem volt akkora érdeklődés, mint az Attraction-nél, az­óta pedig egymást érik a hazai közméí tóságok gratulációi. Ez elégtétel neked az elmúlt évekért?- (Maga elé néz, hosszan gondolkodik). Nehezet kérdezel. Esküszöm, még arra sem volt időm, hogy mélyebben elgon­dolkodjak ezen. De akárhogy is nézzük, igen, azt hiszem, ezt nevezik elégtétel­nek. Ha nincs ez a győzelem, nyilvánva­lóan akkor sem lettem volna elkesere­dett ember. Van két gyönyörű gyerekem, a feleségem igazi szövetséges és társ, aki nélkül már létezni sem tudnék. Miattuk soha nem adtam volna fel. De lám, a mi példánk a legjobb bizonyíték arra, hogy van igazság a Földön. Az élet előbb, vagy utóbb mindent helyre tesz, a legyőzendő akadályok csak erősítenek.- Mi a jövő?- Utazás utazás hátán. Júliusban me­gyünk a Best Of British rendezvényre, ami az Olimpiai Parkban kerül megren­dezésre. London főpolgármestere hívott meg minket és ötvenezer ember előtt fo­gunk szerepelni. Aztán ott a királynő előtti fellépés, és a Las Vegas-i sorozat.- Kiköltöztök, vagy ingajárat lesz?- Valószínűleg az utóbbi. Ezt a produk­ciót Magyarországról szeretnénk működ­tetni magyar táncosokkal. A kinti me­nedzsment felajánlotta, hogy két perc alatt megszerzik a legjobb táncosokat a vi­lág minden országából, de hallani sem akartunk róluk. Szeretnék minden tehet­séges fiatalnak lehetőséget biztosítani. Ha nekem összejött, jöjjön össze nekik is...

Next

/
Thumbnails
Contents