Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-31 / 176. szám

HIRDETÉS Mt. változások 2013. augusztus elsejétől Szabadságra vonatkozó rendelkezések Work Way Club ÚT A MUNKÁHOZ Múlt heti cikkünkben a táppénz megállapítására vonatkozó változásokat vettük sorra. ■■ Most a Munka Törvénykönyvének (2012. évi I. törvény, továbbiakban Mt.) a szabadság témakörét érintő módosításairól beszélgetett Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingával, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával. Milyen rendelkezések változnak? A 2013. június 22-én a Magyar Közlöny 103. szá­mában kihirdetett az egyes törvényeknek a távol­léti díj számításával és a közpénzek szabályozásá­val összefüggő módosításáról szóló törvény (2013. évi Cili. tv.) nemcsak a szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseket módosította, hanem még számos témakört is. Érdemi módosításokat találhatunk a munkáltató személyében bekövetkező változá­sokat illetően, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban is, valamint a munka- és pihenőidő­re, illetve a munka díjazására, a távolléti díj számí­tására vonatkozó rendelkezésekben is. Javaslom minden munkaügyi szakembernek, hogy alapo­san tanulmányozza át ismét a jogszabályt. Már az év elején is jelentős változások lép­tek hatályba a szabadságot illetően. Most ezek a szabályok is módosulnak? Igen, számos ponton változnak a szabadság ki­adására vonatkozó rendelkezések. Az év elején megjelent új pótszabadságok - legalább 50%-os mértékben megváltozott munkaképességű mun­kavállalók pótszabadsága, valamint a fogyatékos gyermek után járó pótszabadság - köre ismét bővül. 5 nap pótszabadság jár, amennyiben a dolgozó fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult. Meg kell nézni, hogy a jelenlegi munkavállalói állományt tekintve ki ré­szesül az előbbi ellátások valamelyikében, be kell szerezni az erre vonatkozó igazolásokat, és újból meg kell állapítani az érintett dolgozók szabad­ságát! Ha például egy munkavállalóról kiderül, hogy ő fogyatékossági támogatásban részesül és a munkaviszonya 2013. január elsejétől vagy azt megelőző időponttól áll fenn a jelenlegi munkál­tatójánál, akkor 2013. augusztus elsejétől a teljes 5 nap pótszabadságot meg kell adni részére, füg­getlenül attól, hogy ez a pótszabadság típus most kerül bevezetésre. Ebben az esetben nem jöhet szóba a szabadság arányosítása, mivel azt csak ak­kor lehet alkalmazni, ha a munkaviszony az év köz­ben kezdődött vagy szűnt meg. Az arányosításnál egy kivétel van - a gyermek(ek) születése esetén járó apákat megillető pótszabadság -, amire külön kitér az Mt. 121 .§ (1) bekezdésének pontosítása. 2012. december 31-ig az „apaszabi" arányosítása fel sem merült, hiszen csak a hétköznapi szóhasz­nálat alapján minősült szabadságnak, valójában még a régi Mt. (1992. évi XXII. tv.) rendelkezései szerint ez az időtartam munkaidő-kedvezménynek minősült. Ez is azt mutatja, hogy a jogalkalmazás során jönnek elő az „új Mt." gyermekbetegségei. Az ezzel kapcsolatos változások nyomon követé­se viszont egyre nagyobb energiákat emészt fel a munkáltatók részéről. Egyre több a munkaügyi adminisztráció, és egyre bonyolultabb. A szabadság kiadása tekintetében van vál­tozás? A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, ezmem változik. A ma még hatályos rendelkezés (Mt. 124.§ (2) bekez­dés) szerint: a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óra­számban kell elszámolni és nyilvántartani. Holnap­tól viszont főszabályként visszaáll a „régi rend", és az egyenlőtlen-munkaidőbeosztás esetén ismét napban kell nyilvántartani a szabadságot. Bár a törvény lehetőséget ad arra, hogy az eddigi sza­bályok szerint az órában nyilvántartott szabadsá­gokat továbbra is így lehessen adminisztrálni, de ebben az esetben is úgy kell a szabadságot kiadni az adott naptári éven belül, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül­jön a rendelkezésre állási és munkavégzési köte­lezettsége alól. Gyakorlati szempontból nem iga­zán szerencsés e szabály év közbeni módosítása, ezért érdemes a bérszámfejtési feladatok alapján átgondolnia a cégeknek az év hátralévő részére vonatkozó nyilvántartásukat. Miért lehet célszerű a cégeknek továbbra is órában nyilvántartani a szabadságokat? Amennyiben az a döntés születik, hogy „vissza­tér" a munkáltató a szabadságok napban történő nyilvántartására, akkor a július havi bérszámfejtést követően minden dolgozó esetében vissza kell váltani az év végéig a hátralévő időszakra rendel­kezésre álló szabadságos órát napokra. Például ha 100 óra szabadsága van még egy teljes mun­kaidős dolgozónak, akkor 100/8=12,5 nap álhren- delkezésére. Figyelem! Ebben az esetben viszont a munkavállalónak valójában 13 nap szabadsága van még, hiszen az Mt. 121 .§ (2) bekezdése szerint a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Összefoglalva tehát, ebben az évben még érdemes egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén továbbra is órában nyilvántartani a szabadságo­kat, és majd csak 2014. január elsejét követően visszatérni a napban történő nyilvántartásra. Mire hívná még fel a figyelmet? A most elfogadott jogszabály alapján a jövő év első napjától módosul az a rendelkezés is, hogy a felek megállapodása alapján mennyi szabadsáJ got lehet a következő évre átvinni. Míg az idén a felek által megkötött megállapodások értelmében az alapszabadság és az életkor alapján járó pót- szabadságok egyharmadát lehet 2014. év végéig kiadni, addig jövőre a felek ilyen tartalmú megálla­podást csak naptári évre köthetnek és kizárólag az életkor alapján járó pótszabadságra vonatkozóan. Erre a módosításra egyébként azért került sor, mi­vel - a Magyarországra is kötelezően alkalmazan­dó - a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló 2003/88/EK irányelv 7. cikke értelmében a tagál­lamoknak úgy kell a szükséges intézkedéseiket meghozniuk, hogy biztosítsák, azt hogy minden munkavállalót évente legalább négy hét szabad­ság illessen meg. Azaz a nemzeti jogszabályok által garantálni kell a dolgozók számára naptári éven­ként 20 nap szabadságot, ami jelenleg nem min­den esetben valósul meg. Például ha van egy 33 éves dolgozó, akit 20 munkanap alapszabadság és még 4 nap életkor szerinti pótszabadság illet meg, viszont a felek megállapodása alapján a szabadsá­gának egyharmadát a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki, akkor ennek a dol­gozónak 2013-ban a jelenleg hatályos rendelkezé­sek értelmében csak 16 nap szabadságot fognak kiadni, ami viszont ellentétes az irányelvvel. Olyan módosítást tud említeni, amely a munkáltatókra nézve kedvezőbb lehet? Pontosították a 14 napos egybefüggő szabad­ságra vonatkozó szabályt, így ebbe az időszakba a szabadságként kiadott napokon túl, bele kell venni a heti pihenőnapot vagy heti pihenőidőt, a munkaszüneti napot, valamint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén jelentkező szabadna­pokat (ún. üres napokat, amelyeket a dolgozó a teljesített órái miatt már ledolgozott) is. MUNKAERŐ­W KÖLCSÖNZÉS Work Way Club felelősség exportálva szakértelem importálva az egész költségként elszámolva ÚT A MUNKÁHOZ 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 82-84. Telefon: +36 1 888 9200 Fax: +36 1 888 9206 ceginfo@workwayclub.hu www.workwayclub.hu ms Elérhetőség: korom.kinga@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176

Next

/
Thumbnails
Contents