Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)
2013-07-24 / 170. szám
FOTÓ: TARNÓCZI LÁSZLÓ Ta rnóczi László (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. Meglehet, a kalandtúrázóknak a geoparkunkba tervezett útjai során a jövőben kitüntetett jelentősége lesz a vízválasztói alagútnak, amelyek cseppkő-függönyei és szalmacseppkö- vei alaposan rácáfolnak arra az eddigi vélekedésre, miszerint a legfiatalabb vulkánok földjén olyat nem is találni. Az tény, hogy mészkő, mint alapkőzet a megye távolabbi területem jellemző, de a glaukonitos homokkőben is keletkezhetnek cseppkövek, s lám, a megyeszékhely peremkerületében keletkeztek is. Hogy hogyan, azt Prakfalvi Péter úgy magyarázza, hogy a vízadó kőzet, a glaukonitos homokkő kötőanyagát, a kalcium-karbonátot a beszivárgó, széndioxiddal dúsult víz kioldotta, majd az alagútban a szédioxid elillant, a mészkő pedig cseppkövekként rakódott le, s a szokásosnál jóval nagyobb töménységben, így a cseppkőképződés is intenzívebb itt. Hogy létezik ez az alagút, arról sokan tudhattak, de a fél kilométernyi hosszúságú földalatti séta már keveseket vonzott főleg azért, mert közel felén már alaposan le kell hajolni, mert a meder alját hordalék töltötte fel. Odabenn róka vagy kutyanyomot mutat a geológus, láthatóan egy-egy állat azért betéved alkalmanként ide is. Hogy egyáltalán létezik az alagút, arra a geológus figyelmét a helytörténész Fries Gyula hívta fel évtizedekkel ezelőtt. Csakhogy a barlangfelfedezőként is jegyzett Prakfavit inkább a természetes képződmények érdekelték, s ha akkor nem is ereszkedett le, „a bogarat berakta a fülébe” ezzel. Ezen a hétvégén pedig a nógrádi szénbányák szállítási vonalának alagútjait kutató Kriston Péterrel megkereste a bozótosban a lejáratot és döbbenten látta, milyen gyönyörű cseppkövek lógGyorsan nőnek a salgótarjáni cseppkövek nak a vízválasztói tó mentén lévő alagútban. A nálunk ugyancsak ritka természeti képződmények jelentőségét növeli, hogy ezek a cseppkövek nem mészkőben, homokkőben keletkeztek, amelyek a geopark új kalandtúráinak célpontjai lehetnek. Prakfalvi Péter hozzátette: ahhoz, hogy túrákat szervezzenek ide, még alaposan meg kell vizsgálni, hogy eléggé biztonságos-e az alagút. Az építéséről - mint mondja - egyelőre vajmi keveset tudunk. Az biztos, hogy azért építették, hogy az előbb villanyáramot majd később hőenergiát előállító erőmű hűtésére használt vizet eresztették ezen át a nagy esőzések idején, hogy a hordalék ne kerüljön a vízválasztói tavakba. Az építés óta eltelt 70-90 év azt igazolta, kiállta az idő próbáját, s azokon a helyeken sem sérül, ahol boltozatát nem betonozták ki. Aki kíváncsi ezekre a cseppkövekre, annak ajánlatos a barlangászat szabályait követni: vagyis az öltözetben a vízálló bakancs (itt most a gumicsizma is megteszi), és védősisak legyen, s intelem, hogy a cseppköveket ne törjük le, de még csak ne is érjünk hozzájuk, mert a bőrünkről rákerülő fagygyúréteg a növekedését megállíthatja. A kalandtúrázóknak ezekkel kívánt a geológus jó szerencsét... Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra” szombaton 2010-ben nagyon szellemesen Európa legkisebb művészeti fesztiváljá- nak titulált rónafalui rendezvény, a „Rónai anziksz” az idén is megtartatott. Lényegét az összejövetel jellege és tartalma alapján az „Add tovább!” mottóban vélték legtalálóbban megfogalmazható- nak a résztvevők. A program keretében elsőként Juhász Anna mutatta be „Tervezett város, tervezett kultúrával” című; „Városépítészet és kultúrpolitika kölcsönhatásai a Kádár-kori Salgótarjánban” alcímű egyetemi szakdolgozatát, majd egy másik, Szirmai Anna által készített szakdolgozat alapján mondta el gondolatait Nag\’ Pál, salgótarjáni'szár- mazású író, szerkesztő, Nóg- rád megye díszpolgára az áltata is alapított párizsi Magyar Műhelyről. Kőrössi P. József felolvasta erre az alkalomra írt novelláját, Kovács Bodor Sándor videofilmes pedig bemutatta az „Arcus temporum” című pannonhalmi művészeti fesztiválokon készített filmjeinek összefoglalóját. A „Rónai anziksz”-ről - csakúgy mint a július 25-26-i, IX. Tarjáni Folk- és Szlovák Napokról - július 27-i számunkban jelennek meg írások. Ugyancsak szombaton olvashatnak az érdeklődők az ősszel induló új színházi évad ifjúsági és Molnár Ferenc-bér- lete keretében bemutatásra kerülő művekről. rátér Erzsébetre emlékeztek Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet tiszteletére tartottak emléknapot a hétvégén Csesztvén, a Madách Imre Emlékház parkjában. Csesztve. Az emléknapot nem véletlenül július 20-án tartották: 1827-ben ugyanis Fráter Erzsébet ezen a napon született meg Csécsén, és 1845-ben ugyanezen a napon lett Madách Imre felesége. A rendezvény ötletgazdája és szervezője Kramlik Mariann, a csesztvei Madách Imre Emlékház közművelődési szakembere elmondta: az emléknap egyben Csesztve és Csécse községek találkozásának és együttműködésének a napja is volt, amely kiváló alkalmat teremtett arra, hogy Madách Imre és Fráter Erzsébet életének két fontos állomása között egy hagyományteremtő kezdeményezés indulhasson útjára. Köszöntőt mondott Pálmán Imre csesztvei és Váradi Sándor csécsei polgármester, majd Andor Csaba, a Madách Imre Irodalmi Társaság elnöke előadásában eddig ismeretlen adatokat osztott meg az egybegyűltekkel Fráter Erzsébetről. Perjési Zsófia balassagyarmati tanuló egy verssel - Madách Imre: Vadrózsák című költeményével - és csodálatos hegedűjátékával tette emlékezetessé a programot. A rendezvény sikeréből a helyiek is alaposan kivették a részüket: Szabó Klaudia csesztvei diáklány Madách Imre: Otthon című verséből, Boldog Zsófia helyi óvónő pedig Fráter Erzsébet „gyónásából” adott elő egy-egy részletet. A csesztvei hagyományőrzők népdalköre, illetve a csécsei Kéknefelejcs népdalkor nótacsokrokkal tisztelgett Fráter Erzsébet előtt. A rendezvény legemlékezetesebb momentuma a két polgármester közös rózsaültetése volt. A Madách Imre-szobor közelébe ültetett Fráter Erzsébet-rózsafa ezután kétféle földből táplálkozhat majd: a helyi, csesztveiből, illetve a csécsei „szülőföldből,” és a szervezők reményei szerint gyönyörű virágot fog hozni. A program zárása után mindenki ingyen megtekinthette a Madách Imre Emlékház új tárlatát, és a helyiek egy kis „szeretetvendég- ségre” is meginvitálták a résztvevőket. „Téged Isten e szívnek teremte, És e szív azonnal megtalált,Amidőn nálad, mint régi kedves Ismerősénél meglepetve állt ” (Madách Imre: Vadrózsák) A polgármesterek közös rózsaültetése • A V r «■,*.* * * i: a HIRDETÉS Salgótarján APOLLÓ MOZI Július 18-24.13.00 MAGÁNYOS LOVAS (§) Szinkronizált amerikai western-akcio Július 18-24.1530 GRU2 3D (§) Szinkronizált amerikai animációs film Július 18-24.17.45,20.00 TŰZGYŰRŰ 3D (g) Szinkronizált amerikai sci-fi akciófilm JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT Kiállítások: SELMECI ORSOLYA, PRAKFALVI ANNA, MÁTÉ ALEXANDRA, JABLUNKOV1 FOTÓKLUB A József Attila Művelődési és Konferencia Központ nyári nyitva tartása: hétköznapokon, 8.00 -17.00 óra Július 25. és 26.: IX. Salgótarjáni Folk és Szlovák Napok a Fő téren A Bátki József Közösségi Ház és a Siti nyári szünet miatt zárra tart. Nyitva tartás: 9.00-19.00 júl. 29-aug. 2. Érdeklődés: 30/5494239 Július 27. 21.00-tól MR. BUSTA+ESSEM közös koncert és közönség- találkozó a Városi Strandon A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kit. támogatásával készült. rjftáy iuiúl*.: j 11 iTTTH 77TB mm klikk ft*1 ! í\! j 1 ff 111 AKAVEHÁZ OTTHONT AD CEGES- ES MAGANRENOEZVENYEKNEK. ZENE! PROGRAMOKNAK. ESKÜVŐKNEK. MimiAimS: Ili IHM sí ItÍKlÖk: 0.110-21.00 PÉNTEK-SZOMBAT: 0.00-23.00 \ ASÚmi1: 14.00-2(1.00 SALGÓTARJÁN. FO TÉR 5. TELEFON:!32) ”45-448. F-niail: steeekavehaz ti smail.com Hőségriasztás lépett életbe Másodfokú hőségriasztást adott ki az egész ország, így szűkebb hazánk területére vonatkozóan is július 24-től 26-ig, tehát pénteken 24 óráig az országos tisztifőorvos. Amennyiben az időjárás az Országos Meteorológiai Szolgálat által jelzett módon alakul, a riasztást július 25-én, csütörtökön várhatóan meghosszabbítják és harmadfokúra emelik. HIRDETÉS J 4 4 A csesztveiek es a csecseiek csoportja
