Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-22 / 168. szám

MAGAZIN

Csodás, homokos, néhol aprókavicsos tengerpart, szűk utcácskák, kellemes szolgáltatások, mediterrán hangulat és igazi görög ízek. Ez várja azokat, akik Kréta szigetén nyaralnak. Egy hely, ahol szinte bármerre néz az ember, tengert, hegyeket, pálmafákat lát. Egy hely valahol Európa és Afrika határán. Egy hely, ahol a turista akkor is jól érzi magát, ha csak nyaralni jön, de akkor is, ha a sziget számos látványosságára, természeti képződményére is kíváncsi. Kastélyok, folyóvölgyek, szurdok, kilátók, romok, 2000 méternél is magasabb hegycsúcsok - hogy csak néhányat említsünk a számos látványosság közül. Kréta szigetén azok is megtalálják a számításaikat, akik a nyaralást sportolással is színesítenék. Egyszóval Kréta mindenki számára ideális nyaralóhely.

Kréta Görögország legnagyobb szigete Európa és Afrika között. Hossza 257 km, szélessége átlagosan 20-25 km. Kréta lakossága: fél millió körüli, legmagasabb csúcsa a Psziloritisz (Magas hegy) 2456 m. Kréta a szülőhazája az első európai civilizációnak, a minoszi kultúrának. A szigetet négy hegység tagolja, s így 4 közigazgatási egységre van felosztva Kréta. A sziget legszebb természeti látványossága a Szamaria-szurdokvölgy Nemzeti Park, amely Európa egyik legnagyobb és legmélyebb szurdokvölgye.

Kréta jellegzetes növényei az olajfák, amelyek Kréta egyik fő bevételi forrását is biztosítja, mindenütt láthatjuk a szőlő-, narancs-, mandarin-ligeteket, a déli parton banán ültetvényeket, sziklás hegyoldalain majoránna, kakukkfű, számos fűszer- és gyógynövény terem. Krétán igen népszerű az üvegházas termelés. Termelnek itt banánt, paradicsomot, paprikát, padlizsán és uborkát. Ezek nagy részét importálják Nyu- gat-Európába. Ám e minőségi üvegházas termelés Kréta gyönyörű tájainak látványát rontják el. A déli parton szinte még a tengerparton is találunk ilyen építményeket.

E sziget szépségét nem lehet máshoz hasonlítani. A végtelen tenger látványa, a szinte mindenütt aranyhomokos partok, a magas gyönyörű hegyek és az eldugott igazi görög falvak. Nos, ezek és még sok minden más ami kiemeli Kréta szigetének szépségét.

Tíz legszebb strand Krétán

Kréta Görögország legnagyobb szigete. Mielőtt lefoglaljuk a krétai szállásunkat, érdemes tájékozódni, hol találhatók a legjobb strandok ezen a csodálatos görög szigeten. Mivel a sziget nagy, ezért mindenki megtalálhatja itt a számításait; az eldugott hegyi falvaktól a népszerű üdülőhelyekig.

Nem árt tudni:

A legnépszerűbb üdülőhelyek a főváros, Heraklion környékén találhatók, ilyen például Malia és Hersonnisos, ezek igazi bulizós üdülővárosok, rengeteg klubbal, étteremmel, barrel és természetesen éjszakai élettel. Ha valaki inkább a csendet és a nyugalmasabb üdülést kedveli, annak ajánlom a déli partvidéket, ez a sziget melegebb része is (Afrika felőli oldal). A közlekedés viszont egyszerűbb a sziget északi részén -laposabb vidék - míg Kréta déli területén sokkal több hegy található.

Elaíbnisi. Kréta, távolabbi délnyugati részén húzódik, kicsit tovább tart az út ide, de megéri, mert csodálatos trópusi lagúna szerű part vár minket. Itt lehetőségünk van apró szigetekre, homokpadokra is kiúszni. Néhány frissítőket felszolgáló üzlet van a part mentén.

Falasaim Falasarna Kréta északnyugati részén fekszik, itt kevesebb a turista is. Hosszú homokos part és kristály- tiszta víz várja az idelátogatókat.

Frangokastello. Itt nemcsak a strandot csodálhatjuk meg, hanem a parton húzódó erődítményt is. Mivel nagyon tiszta itt a víz, kitűnően lehet snorkellingezni is. Frangokastello Kréta deli részén található.

Georgioupoli. Az északi parton, Chania és Rethymno között fekszik félúton. Aki nemcsak a strandon szeretne eltölteni a nyaralását, akkor ez a partszakasz kiváló, mert itt a strandolást összeköthetjük egy kis városlátogatással is - közelben fekszik Chania és Rethymno. A helyiek is előszeretettel látogatják ezt a strandot.

Makriyialos. Kréta délnyugati részének leghosszabb, homokos strandja, távol a turistahadaktól. Igazi családbarát part, a víz nagyon lassan mélyül.

Plakias. Közel a Perveli strandhoz, egyre több turistát fogad, sokat fejlődött az elmúlt években. Plakias közelében található Damnoni, ami nyugalmasabb, ide egy könnyű sétával eljuthatunk, de hajózhatunk is.

PrevelL A déli parton, Rethymnotól délre található. A Móni PrevelL kolostor

SäS

is itt fekszik, a strandolást összeköthetjük a kolsotor meglátogatásával. Nyaranta nagyon forgalmas hely, mert sok kirándulóhajó indul innen, nyugalmasabb itt utószezonban.

hegyekben ma is rengetegen élnek, akik életükben soha sem vagy alig fogyasztottak tartósítószerekkel, mesterséges adalékanyagokkal, színezőkkel teli feldolgozott élelmiszert.

Stavros. Chania-hoz közel, az Akrotiri félszigeten; híres strand, mert itt forgatták a Zorba, a görög című filmet itt. Nagyon szép finomhomokos part és nem is annyira zsúfolt.

Glyka Nera. Chora Sfakionhoz közel, édesvizű strandnak is nevezik a források miatt, amelyek nagyon szépen „tisztán tartják” itt a tengervizet. A nudisták is kedvelik ezt a partszakaszt.

VaL Talán ez a legszebb és leghíre- selb strand az összes közül, Kréta és? akkeléti sarkában fekszik. Csodála tos pálmákkal szegélyezett tengerpartja ' an, ezért sokan Palm Beach-nek is ne’ ezik. Inkább Afrikát idézi, mint a Gö ög szigeteket.

Ga iztronómia

(ivilizáció ide vagy oda, azért még vai nak olyan helyek a Földön, ahol az ök< lógiai gazdálkodás az élet természetes rendje. Kréta szigetén, különösen a

A nénik, bácsik, de sokszor a fiatalok is maguk termelik meg a mindennapi betevőt. Saját olívaolaj, saját kenyér, saját vágásból származó hús, friss zöldség-gyümölcs: ezek tulajdonképpen teljesen megszokott dolgok errefelé. Persze van, akinek ez van, van, akinek az. A baráti, családi és egyéb informális kapcsolatok rendszerén keresztül folytatott csere pótolja az egyes háztartásokban fellépő hiányt.

„Ha ma sok halat fogtam, adok egyet a szomszédomnak, cserébe egy fél üveg hidegen sajtolt extra szűz olívaolajért vagy egy kis olajbogyóért” - mondják az itteniek.

így nem csak mind a ketten jól járnak, de ráadásul emberi kapcsolataikat is szorosabbra fűzik: a névtelenségbe burkolózás és elszigetelődés errefelé nem túl gyakori jelenség. Itt mindig van ki-, hez szólni, és soha senki sincs egyedül E kohézió egyik legkifejezőbb szimbóluma az, hogy a görögök szigorúan „egy tálból salátáznak”: a szinte minden főétkezésnél asztalra kerülő görög salátába mindenki a saját villájával nyúl bele, és sohasem szed a saját tányérjára. Ez ugyanis, udvariatlanságnak számít.

A hagyományos görög vendégszeretet nem valamikbe üres bázis, hanem nagyon is létező valóság. És ez a tömegturizmus szinte törvényszerű demoralizáló hatásai ellenére is lépten-nyomton megnyilvánul. Itt főleg a tengerparttól egy kicsit távolabb, fónnt a hegyekben például nem gondolják, hogy a buszos csoportok elé bármit oda lehet rakni, és hogy majd egy kis paradicsomszószos spagetti vagy egy kis rántott hús megteszi. Ezzel szemben van itt is kemencében sütött házikenyér és malac, ropogós zöld olajbogyó és testes vörösbor is. A menüsort egy fenséges krémes sütemény koronázza meg. A hozzávalók mindehhez vagy a házigazda saját terméséből vagy a vendégház alatt 800 méteres magasságban elterülő Lasithi- fennsík valamelyik gazdaságából valók.

A Lasithi-fennsík bukolikus nyugalma általában magával ragadja a ricsajos parti üdülőövezetekben például Herszonésszoszban „pihenő" nyaralókat. Ha hozzáértő kíséretünk van, leginkább egy krétai vagy olyasvalaki aki évtizedek óta Krétán él, akkor olyan apró részletek is megnyílnak előttünk, amelyek egyébként sohasem. A krétai konyhában rengeteg friss „zöldséget” használnak, a szó legszorosabb értelmében vett zöldet. A szokásos kerti salátafélék mellett, nem restellnek a természetbe sem kimenni egy kis C-vitaminért. Számos a vadonban szabadon növő növény levelét megeszik nyersen vagy párolva, és az ízek palettáját is bővítik a természet forrásait felhasználva: vadánizs, vadkapor, vadoregánó. Csak néhány a sok közül. A fennsíkról lefelé (vagy odafelé) az aprócska Krassiban, csak úgy, mint a többi kis krétai faluban, a stressz valószínűleg ismeretlen jelenség.

A kutatók szerint egész biztos, hogy a rendkívül egészséges étrend mellett, ez a derűs nyugodt életszemlélet is hozzájárul ahhoz, hogy sokáig élnek az itteniek és szépen öregszenek meg. Krétán a rák mellett, a szív és érrendszeri megbetegedések is meglepően ritkán fordulnak elő még Görögország más vidékeihez képest is. Itt érdemes bekukkantani a helyi kafenionba, azaz a kávéházba, ami fontos közösségi tér. Itt a tulajdonos családja fotóival és egyéb ereklyékkel díszítette a belsőt. Aztán térjenek be a szomszédos kocsmába is, ahol csodás házi törkölypálinkát, rákit vehetnek, akár tisztát, akár halványvöröses árnyalatú: kávészemekkel, kakukkfűvel és fahéjjal ízesítettet. Vásárlás előtt az ingyenkóstoló természetesen jár, és akkor sincs semmi baj, ha történetesen nem vesz az ember semmit.

Egyébként lent a tengerparton sem olyan rossz a helyzet. Még ott sem, ahol a junk food fogyasztásban valahol az élen járó brit turisták tön ott sem a sültkrumpli az úr. A*?! ban itt is lépten-nyomon fellelhetők a görög specialitások: a saláták, a halak, rákok, sültek és a mézédes bakhlava is. És ezek legtöbbször még el sincsenek rontva. Ha az azonban igazán autentikus krétai gasztronómiai élményt keres, a kiváncsi utazó, akkor nem árt %y kicsit eltávolodni az üdülőhelyek konyháinak középszerűségétől.

|B —Ml

Wmmmß. . * ttUks- -•TiWr' ' * . IBS&i&'a . '«kxís