Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-18 / 165. szám

NOGRADMTäU^ 2013. JULIUS 18., CSÜTÖRTÖK Ipoly Erdő Zit: Vonatozzunk Kemencére és a Nagybörzsönybe völgyet (Kemence-patak völ­gye), a Csarnavölgyet (Fekete­patak völgye) és a Bernecei Nagyvölgyet. Az első sínpárat a királyházi vonalon Kemence- Wirterház-Királyháza- Királykút között fektették le 1910-ben. A vasúti hálózatot kő­eszközök és bútorzat, a kohó, a hűtővizes fakád, a satupad, a ló­patkó elkészítéséhez szükséges patkolóbak és más, a kovácsmes­tert kiszolgáló kézi szerszám. Csoportok részére előzetes egyeztetés útján kovácsbemuta­tó és a vasút történetét feldolgo­napját. (Erről az oldalon találha­tó plakáton találnak bővebb in­formációt - a szerk.) * * * Nagy­börzsönyi Erdei Vasút Ez Magyarország egyetlen megmaradt csúcsfordítós üze­mű vasútvonala. Az egyvágá­nyú, nem villamosított, 760 mm Az Ipoly Erdő Zrt. tevé­kenységével, kínálatával foglalkozó rovatunk egy újabb állomáshoz érke­zett. Ezúttal a Kemencei Erdei Múzeumvasút és a Nagybörzsönyi Erdei Vas­út kerül „terítékre”. Kemencei Erdei Múzeumvas­út Az Észak-Börzsöny területén kiépített kisvasutak többségé­nek történetét sokáig a fakiter­melés írta. A napjainkban már kizárólag személyszállításban érdekelt kisvasút az évszázados csarnavölgyi nyomvonal 3,8 ki­lométeres szakaszán, Kemence és Feketevölgy állomások között, menetrend szerint közlekedik. A Kemencei Erdei Múzeumvas­út az Ipoly Erdő Zrt. és a Kisvas­utak Baráti Köre Egyesület együttműködésének köszönhe­tően működik. A kisvasúti hálózat építése ezen a területen három nagy völgyet érintett: a Királyházi rábban fővonalak, mellékvona­lak és közelítő vonalak alkották. Utóbbiak időszakos jelleggel működtek, sokszor nem is csat­lakoztak a fővonalhoz és a faki­termelés végeztével felszedték, majd ínáshol lerakták őket. A vasúti pályaszakaszok vissza­bontása az erdészeti feltáró utak kiépítésével, a nagyobb tel­jesítményű tehergépjárművek használatával 1969-ben kezdő­dött meg. A több mint 50 kilo­méternyi észak-börzsönyi kis­vasúti hálózatból ma csupán a Csarnavölgyi szakaszon 3,9 ki­lométer szolgálja a vasúti közle­kedést, kizárólag idegenforgal­mi, személyszállítási céllal. A kisvasút történetéről bővebben a www.kisvasut.hu oldalon ol­vashat. A vasút történetét a végállo­máson található, archív fényké­pekkel, térképekkel és korabeli eszközökkel színesített vasúttör- téneti kiállítás ismerteti. A mú­zeumhoz tartozó kovácsműhely­ben megtekinthetők a korabeli rült. A kőszállító vasút 1953-ban a MÁV kezelésébe került Szobi Gazdasági Vasút néven. Sze­mélyszállítással is próbálkoztak az 1950-es évek elején Szob és Márianosztra között, de kihasz­nálatlansága miatt ezt néhány év után beszüntették. 1969-ben a faszállítás is visz- szaesett, ezért a kiágazó vonala­kat felszedték. A Szobi GV-ból is csak a Szob-Márianosztra vonal maradt. 1975-ben egy balesetre hivatkozva megszüntették a for­galmat Szob és Nagyirtás között, a két vasutat elszakítva egymás­tól. A '80-as években a kisvasút teherszállítási forgalma fellen­dült, ekkor a nagymarosi duz­Rt.-től. A felújítás 2002 tavaszán kezdődött, felújították a hidakat, a pálya egy részét, a járműállo­mányt. A kisvonat menetrend­szerűen közlekedik április 15-től november 5-ig, hétvégén és munkaszüneti napokon. 2006 októberében megkezdő­dött a Szob-Márianosztra sza­kasz teljes rekonstrukciója. A felújítás első részében új pályát építettek Márianosztra és Szob között; a vonalat a „GV telep”-től a szobi vasútállomásig meghosz- szabbították. A szobi szakaszon a menetrend szerinti forgalom 2009. július 18-án indult meg a Börzsöny Kisvasút Nonprofit Kft. üzemeltetésében. zó interaktív program igényel­hető. A peron szomszédságában található közel harmincféle kis­vasúti szerelvény, mozdony, csil­le mind-mind kalandos életutat jártak be. Ezek használati helyé­ről és módjáról információs táb­lák segítségével tájékozódhat az érdeklődő. A Kemencei Erdei Múzeumvasút április 1. és októ­ber 27. között hétvégi napokon il­letve ünnepnapokon közlekedik. Egyéb időpontokban különvonat megrendelése szükséges. A Kemencei Vasút Csarna­völgyi szakasza idén 100 éves. Július 27-én, szombaton pedig megtartják a Kemencei kisvasút Szeretettel meghívjuk Ont és kedves családját a 1013. július 17-én tartandó Kemencei Erdei Múzeumvasút Napjára. 10:00 ürmepéjyts megnyitó a kisvasút ioo éves jubileuma Alkalmiból 10:15 A ^Rajzolj too éves kisvasutak c. rajzpáfyázat eredményhirdetése 10:30 A felújított kisvasúti járművek bemutatása 11:00 Kobzos gyermektáncház I40') 11:00 Ipoly-menti népdalok, (is* 1) 11:40 Nőtmosi Néptánccsoport műsora (10') 13:30 Fakitermelő bemutató (í^) Napközben folyamatos vonatközlekedés Kemence és Ftketevölgy között, kovácsbemutató a múzeumban, erdészeti gépbemutató, helyi termék kóstoló és vásár, játszóház és kézműves foglalkozások, arcfestés, szakvezetés a kisvasót egykori nyomvonalán, magyar veterán járművek bemutatója. 10:00-tól modellvasút kiállítás a Kőrózsa Panzióban 11:30-tól a Fekete-kútnál «SZÓRÓS DÍZEL" flóré} közlekedik 11:00 Éjszakai különvonat Részvételi szándékát kérjük, jelezze az alábbi celefonszámon: 17/365 r6i Meghívott vendégeink számára regisztráció 930-tól a Múzeumvasút fogadóépületében. Ipoly Erdő Zrt. Kemencei Erdészet Kisvasutak Baráti Köre Egyesület leg az Esztergomi érsekség erdő­birtokait tárták fel. 1908-ban kezdték a 8 km-es Ipolypásztó- Nagybörzsöny vonal lefektetését, 600 mm nyomtávolsággal. Nagy- börzsönyben rendezték be a fate­lepet, Ipolypásztón rakodtak át nagyvasútra. A Nagybörzsöny- Kisirtás, a Kisirtás-Ökörész-kert, a Kisirtás-Templom-rét és a Kisirtás-Kollár-völgy vonalak megépítése után Kisirtás lett a vasút központi állomása, itt volt a kovácsműhely, itt javították a vas alkatrészeket és a lovakat is Ipolypásztó Csehszlovákia terü­letére került. Az Érsekség nem nyugodott bele ebbe az állapot­ba. A Nagybörzsöny és a határ közötti szakaszt felszedték és a vasutat átépítették 760 mm-esre. A nagyvasúti kapcsolathoz új vo­nalat építettek Kisirtástól Márianosztráig. Ez a vonal két szakaszban készült el; a két kü­lönálló vonalszakasz közé egy völgy ékelődött. A két vonalat fa­csúszdával kötötték össze, amíg el nem készült az összekötő sza­kasz. Márianosztra és Szob közé 1912-ben már épült egy kőszál­lító kisvasút, ezen tudták a szo­bi MÁV-állomásig szállítani a fát. További vonalszakaszok és szárnyvonalak épültek Kisirtás központtal. 1945-ben a kőszállító kisvas- úttal együtt államosították, a két vasút közös üzemeltetés alá ke­zasztómű építéséhez nagy tö­megben szállított követ a vasút. 1992-ben a szobi kőbánya át­tért a teherautós szállításra, a vas­útüzem megszűnt, az utolsó üzemnap december 22-én volt. Az elvileg csak időszakos üzem­szünet valójában a vasút megszű­nését jelentette. A mozdonyokat és a kocsikat elszállították, a pá­lyát nem szedték fel, de több he­lyen fémtolvajok rongálták meg. Ugyanebben az évben a Nagy- börzsöny-Nagyirtáspuszta szaka­szon is megszűnt a* forgalom; csak személyszállításból nem tudta eltartani magát a vasút. A '90-es években többször is felröppent a hír, hogy újraindul a vasút. A fordulópontot 1998. március 14-e jelentette, amikor Nagybörzsöny önkormányzata egy forintért megvásárolta a vas­út tulajdonjogát az Ipoly Erdő itt patkolták. 1920-ban trianoni békeszerző­dés miatt megszűnt a nagyvas­úti összeköttetés, mert nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny-Nagyirtás szaka­sza 8 km hosszú. Menetrend szerrm március 15. és november 1. hétvégéje között, szabad- és munkaszüneti napokon közleke­dik. A vonal Kisirtás-Nagyirtás szakasza ipartörténeti műem­lék. A kisvasút végig erdőben gyertyánosokon, bükkösökön keresztül vezet. Kisvasúti nap: október első szombatja. A hálózattal eredeti-

Next

/
Thumbnails
Contents