Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-17 / 164. szám

MTI FOTÓ: BUGÁNY JÁNOS 7 20 13. JULIUS 17., SZERDA MAGAZIN! UTAZAS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Magyarország legkisebb hala Poroszló. Kaukázusi törpegébek (Knipowitschia caucasica) más­fél centiméteres példányai úsznak egy akváriumban a Tisza-tavi ökocentrumban, Poroszlón. A Fekete-tengerben és a Duna torkola­ti szakaszán honos halfaj tömeges magyarországi előfordulásáról 2012 nyarán számolt be először a Magyar Haltani Társaság. A szer­vezet nemrégiben genetikai vizsgálatokkal tudományosan is igazol­ta: valóban a mindössze másfél évig élő és legfeljebb 3 centiméte­res testhosszt elérő kaukázusi törpegéb példányait találták meg a Tiszán és a Tisza-tó vízrendszerében. Szellemi leépülési szenvedőket segítenek London. Szellemi leépülésben szenvedőknek segí­tenek kutyák hétköznapi életükben Skóciában: a demencia korai szakaszában lévő betegeket egye­bek közt emlékeztetik gyógyszereik bevételére. Az ötlet, hogy a vakvezetéshez hasonlóan ebek se­gíthetnének a szellemi leépülés kezdeti szakaszától sújtottakat, a Glasgow-i Művészeti Iskola egy diákcso­portjáé. Próbaként két kutya kapott másfél éves „szakképzést” és már négy hónapja segítik két demenciában szenvedő ember életét. Az ebek példá­ul adott hangjelzésre odaviszik a betegekhez azok gyógyszeres zsákocskáit, orrukkal bökdösve emlé­keztetik őket arra, hogy elolvassanak emlékeztető, fi­gyelmeztető üzeneteket, és reggelente felkelésre no­szogatják őket. A két kutya nem egyedül, hanem párkapcsolatban élő betegeknél szolgál, akiknek hozzátartozóik az ebek felügyeletének köszönhetően otthon merik hagyni egyedül párjukat, míg házon kívüli dolgaikat intézik. A próba olyan jól sikerült, hogy elkezdődött két újabb kutya betanítása - adta hírül a BBC. Száz megapixeles fényképezőgép Száz megapixel felbontásra ké­pes fényképezőgépet fejlesztet­tek ki kínai kutatók - jelentette be a Kínai Tudományos Akadé­mia (CAS). Sanghaj. Az IOE3-Kanban nevű fényké­pezőgép 10 240 x 10 240 pixeles felbontá­sú képek készítését teszi lehetővé, ami re­kordnak számít a kelet-ázsiai országban. A korábbi 81 megapixeles készülékről való továbblépés kétéves kutatómunka és fej­lesztés eredménye, azon is az akadémia alá tartozó optikai és elektronikai intézet szakértői dolgoztak - közölte az akadémia. Az IOE3-Kanban nemcsak okos, de meg­lepően könnyű és kicsi is, legvastagabb ré­sze mindössze 19,3 centimétert tesz ki. A fényképezőgépet mínusz 20 és plusz 55 Cel- sius-fokos hőmérséklet között lehet hasz­nálni. A fényképezőgép fejlett optikai, irá­nyító és adatgyűjtő rendszerrel van felsze­relve - áll a tudományos társaság általi le­írásban. Érzékenysége és fejlettsége nyo­mán a készülék a légi térképészetben, vá­rostervezésben, katasztrófa-figyelésben és intelligens közlekedési rendszerek kialakí­tásában is hasznos segítséget nyújthat. Azt korábban sikerrel tesztelték a nemzeti légi távérzékelési rendszer részeként. A megapixel a digitális fényképezőgé­pek, webkamerák és képdigitalizáló eszkö­zök felbontóképességének mutatószáma, amely azt jelzi meg, hogy az adott eszköz­ben hány darab fényérzékelő elem találha­tó, vagyis milyen maximális felbontásban tud digitális képet alkotni. 1 megapixel = 1 000 000, azaz egymillió képpont. A ma használatban lévő profi fényképezőgépek átlagosan 16-36 megapixelesek. A fizikai után a matematikai diákolimpiára készül Pécs. Könnyebbnek érezte a tavalyinál a Nemzetközi Fi­zikai Diákolimpia (IPho) idei feladatait Szabó Attila, a ver­seny történetének egyetlen kétszeres abszolút győztese, aki hazaérkezését követően az MTI megkeresésére hétfőn el­mondta: elindul a jövő héten kezdődő matematikai diákolim­pián is, bár érzése szerint, matekból „nem teljesít olyan jól”.- A tavalyi verseny kiugróan nehéz, a mostani köny- nyebb, ám hosszabb volt, többet kellett számolnunk - mondta a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 12. osztályos ta­nulója, hozzátéve: nagyon örül az újabb győzelemnek, már csak azért is, mert előtte még senkinek sem sikerült két­szer abszolút elsőséget szereznie. Az idei, 44. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát Koppenhágában rendezték meg a múlt héten 82 ország 381 indulójának részvételével. Magyaror­szágot versenyzőként öten képviselték, Szabó Attilát taná­ra, Simon Péter is elkísérte Dániába. Szabó Attila beszámolt arról, hogy maga a verseny két napig tartott. A résztvevők­nek az első, elméleti fordulóban öt óra alatt három komoly elméleti feladatot kellett megoldaniuk. Egy nap szünet után következett a mérési forduló, amikor szintén öt óra állt ren­delkezésükre két mérési feladat elvégzéséhez. A fiatalem­ber ezen feladatok összesített eredményei alapján győzött, ugyanakkor nem sokat pihenhet, a Nemzetközi Matemati­kai Diákolimpián is megméretteti magát - A jövő héten utazom Kolumbiába, ahonnan éremmel szeretnék hazatérni - fogalmazott. Hangsúlyozta: abszo­lút első helyet nem vár magától, mert matekból nem olyan „kimagaslóan jó”, mint fizikából, ráadásul ez lesz az első nemzetközi matematikai diákolimpiája. Bár azon koráb­ban is szeretett volna indulni, nem volt lehetősége rá, mi­vel azt rendszerint a fizikaival egy időben rendezik. Sza­bó Attila elmondta, fizikus szeretne lenni: - A középisko­lai fizikán belül a mechanikát és az elektromosságtant kedvelem inkább. Előbbit a szép és tiszta matematikai le­írásmód miatt, az utóbbit pedig azért, mert az az érdekes jelenségek halmaza - fogalmazott. Hozzáfűzte, mivel a fizikai kutatások vonalában a mo­dern fizika különböző ágai vannak, egyelőre nem tud­ja, mi lesz a kutatási területe, mert ezek az egyetemi, így számára még részben ismeretlen tananyagok részei. El­mondta: ősztől a cambridge-i egyetem természettudo­mányok szakán folytatja tanulmányait, ahol fizika szak­irányt választ majd. Elképzelhető, hogy egy olyan okta­tója is lesz, aki a két-három fős csoportfoglalkozásokon kívül a tananyagban nem szereplő ismeretek megszer­zésében segíti. Szabó Attila arra a kérdésre, hogy Ma­gyarországon, vagy külföldön képzeli-e el tudományos karrierjét, azt mondta: erre még korai válaszolni. Holdnaptár lehetett... London. Holdnaptár lehe­tett az a tízezer évesre tehető veremegyüttes, amelyre még 2004-ben bukkantak Skóciá­ban egy ásatáson. Ha a kuta­tók legújabb feltételezése helytálló, akkor messze ez az eddigi legősibb kalendárium az emberiség történetében. A naptárat Aberdeenshire- ben fedezték fel. Tizenkét ve­remből áll, amelyek a Hold fá­zisait tűnnek jelképezni, és a holdhónapokat követik. A fel­tárást a Birminghami Egye­tem kutatói vezetik. Szerintük 10 ezer éve élt, vadászó-gyűj- tögető életmódú emberek al­kothatták a kalendáriumot, amely ötezer esztendővel ko­rábbi, mint az eddig legkoro- sabbnak tartott, mezopotámi­ai időmérő alkotás. A skóciai veremkalendárium a holdhó­napokon kívül a téli napfordu­lót, azaz a leghosszabb éj utá­ni napkelte irányát is jelöli - ismertette a BBC az Internet Archeology című honlapon megjelent tanulmányt. Egységes európai régészeti adatbázist terveznek Bécs. Valamennyi európai régészeti adatot hozzáférhe­tővé akar tenni a kutatók szá­mára egy európai uniós tá­mogatással zajló program. Miközben a kutatók mun­kájának köszönhetően egyre növekszik a régészeti adatok - elsősorban a digitális formá­ban tárolt információk - mennyisége, ezek az adatok sokszor nem vagy csak nehe­zen hozzáférhetőek más intéz­mények számára. Az ARIAD­NE program (Advanced Research Infrastructure for Archeological Dataset Net­working in Europe - Tovább­fejlesztett Kutatási Infrastruk­túra Európai Régészeti Adat­bázisok Összekapcsolására) célja, hogy a kutatási intézmé­nyek Európán belül akadály­talanul elérhessék egymás kutatási eredményeit és kicse­rélhessék egymással az infor­mációkat - mondta el az APA osztrák hírügynökségnek Edeltraud Aspöck, az Osztrák Tudományos Akadémia mun­katársa. Ehhez első lépésben a már rendelkezésre álló ar­cheológiái adatok egységesí­tésére van szükség.- Jelenleg azon dolgozunk, hogy a kifejezéseket és mód­szereket összehasonlítsuk és egymással kapcsolatba hoz­zuk - mondta Aspöck. Mint rá­mutatott, sokszor az alapvető megnevezésekben is lehet kü­lönbség. így például a bronz­kor elnevezés alatt más törté­nelmi időszakot értenek Auszt­riában és mást Spanyolország­ban. A megjelölések egységesí­tésével - magyarázta - a jövőben egyetlen kattintásra le­hívható lehet például vala­mennyi dél-olaszországi római kori ásatási lelet. így nem kell minden kutatónak újból és új­ból ugyanazt a munkát elvé­geznie, hanem támaszkodhat­nak egy folyamatosan bővülő adatbázisra. A kezdeményezés mögött meghúzódó egyik meg­fontolás az, hogy a közpénzek­ből finanszírozott kutatások eredménye hozzáférhető le­gyen a nyilvánosság számára. 1 1 ♦ t * % i

Next

/
Thumbnails
Contents