Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)
2013-07-17 / 164. szám
Kevesen is jó munkát végeznek A Rétsági kistérség számos településén zajló közmunkaprogramról számoltunk már be, a következő ebben a sorban Tolmács községe.- Most az önkormányzat mindösszesen csak három főt alkalmaz hat órás munkaidőben. A munkásoknak a feladata, hogy rendben és tisztán tartsák a közterületeket és virágágyásokat. A nyári munkák általában csak a fű nyírására és elhordására korlátozódnak. Bár kevesen vannak, de a munkájukkal elégedett vagyok, mivel ilyen kevesen is elvégzik mindig a feladatukat. A júliusi hónapban van további két segítségük is, ugyanis volt lehetőségünk diákmunkát igényelni és engedélyeztek is számunkra két főt. Ezzel tovább segítve a munkások dolgát és nem utolsó sorban a diákoknak is segítünk némi zsebpénzre szert tenni - fejezte be Hajnis /erenqiolgármester. Freestyle bemutató Ismét megnyitja kapuit az Állati Jó Vasárnap című rendezvénysorozat július 21-én, vasárnap, amelynek az eddigi alkalmakhoz hasonlóan ismételten a Vásárcsarnok mögötti piacrész ad otthont. A júliusi programokon ismét a sporté, azaz a sport egy speciális ágáé lesz a főszerep, ugyanis délelőtt tíz órától lesz látható a nagy tehetséggel és ügyességgel megáldott freestyle focisták bemutatója. A májusi rendezvényen erősember-versenyt lehetett végig izgulni, most azonban a labdazsonglőrök káprázatos labdakezelési ügyességeit és technikáit figyelhetik meg az ide látogatók. Természetes a hagyományt nem szakítják meg a rendezők, ugyanis reggel 7 órától egészen délután 13 óráig kisállat-kiállításon és vásáron lehet részt venni, továbbá megtekinthetik az érdeklődők a bolhapiac kínálatát is. Akik a lovak fülébe suttognak Palóc lovasnap Balassagyarmaton Családoknak, vakációzó gyerekeknek, kalandot kereső fiataloknak és a lovakat szerető gazdáknak kínál programot szombaton a BFC Lovasegyesület. Balassagyarmat határában, a Patvarci úti lovasfarmon július 20- án, délelőtt 10 órától kezdődnek a programok. T. L. . Balassagyarmat. - a Kincsem Nemzeti Lovasprogram, valamint a város vezetése támogatásával és az iskolaigazgatók közreműködésével a nonprofit szervezet az Ipoly-parti városban, illetve környékén élő gyerekek lovasoktatását és lovaglási lehetőségének biztosítását célozta meg - mondta Bárány Ferenc, az egyesület elnöke. Hozzátette: miként a „suttogok”, ők is a „természetes módszerrel és eszközökkel” idomítanak és tanítanak, a lósport szellemiségét az talmas időtöltést nyújtó egyesület számára. A július 20-i rendezvénynek a „palóc lovaskultúra napja” címet adták, a programmal a lovak és a lovaglás vidéki népszerűsítését szeretnék elérni. Ehhez lovas íjászati bemutató, csikós-, betyár-, díjugrató- és fogathajtás bemutató, sőt western-lovas produkció csinál majd kedvet. Szombaton a város területén lovastoborzót is tartanak, a BFC Lovas Egyesület rendezvényére a belépés ingyenes lesz, a lovasfarm életébe interneten a www.bgyinfo.hu/crossfarm címen nyerhetnek betekintést. erőszakmentesség jegyében vezetik be. Nem csupán a lovaglást szeretnék megtanítani, de remélik, hogy minél több gyerekkel ismertethetik meg az ősi lovaskultúrát. A vasúttal szomszédos pályájuk első alkalommal ad helyszínt ilyen rendezvénynek. A varsányi származású, a lóval való foglalkozást Nógrádgár- donyban tanult fogathajtó bírónak, Bárány Ferencnek így érthető az izgalma. Segítői azonban vannak, még a varsányi plébános, Szeráf atya is melléjük állt. Az amatőr lovas egyházfi egyházmegyei támogatást is szerzett a palóc lovaséletet színesítő, a gyer-mekenek tarA föld mélyéből ébredő város Ságújfeíii, A királyok is emberek voltak, a Szegény ember királysága és más művek után, egy földrajzi helyhez köthető eredet fellelhető nyomait térképezte fel, s rímekbe szedett sorokkal adta közre Nagy Lajosné, Bereczki Mária, a községben élő nyugdíjas pedagógus. Megismerve a szerző eddigi, az olvasót nem, vagy kevésbé ismert történelmi dimenziókkal megajándékozó munkáit, dr. SzirácsikÉva múzeumigazgató fordult hozzá ajánlásával: írja meg Salgótarján történetét. Nagy Lajosné elfogadta ezt, s így a „királyi” történeteket félretéve, de a történelem időfolyosóján maradva, beiktatott egy más jellegű feladatot, és hamarosan kutakodásba, gyűjtésbe kezdett, hogy megírja „A föld mélyéből ébredő város” átfogó históriáját. Egészen addig forgatta vissza az idő kerekét, amíg el nem jutott szinte az anyafóld bölcsőjéig, azaz a helyi földtani történésekig, mert hisz' maga a hely is meghatározza, hogy később mintegy világra dajkálhassa az életet. A geológiai történésekről startolt a feltérképezésben, és elmondható, hogy geológusszemmel is teljes tökéletességgel mutatja be a földtani jellegzetességeket, a vulkáni tevékenységet, a Cserhát kialakulását. Majd az őskor helyi jellemzőinek felkutatása, összegzése, rögzítése következett. A szerző arra is választ keresett: éltek-e, élhettek-e itt barlanglaké ősemberek? Ezután leírja az előembertől egészen az értelmes emberig tartó folyamatot, a honfoglalás helyi szálait, majd a Karancs és a Medves tájékán a falvak kialakulását „tapogatja le.” A várak, a várélet, illetve a török hódoltság korába is ellátogathat sorai segítségével az olvasó, aki a vallásháborúk vetületeit is megismerheti a kötetből. A nagy, történelmi állomások sorában az 1800-as éveknek, a '48-as forradalom és szabadságharcnak, az abszolutizmusnak is egy-egy külön fejezetet szentelt Nagy Lajosné. A szénmezőkről, a bányászat elindulásáról, a világháborúk borzalmáról, dr. Förster Kálmán, Salgótarján első polgár- mesterének tevékenységéről szintén képet adnak a gondosan megalapozott sorok, amelyek aztán a közelebbi múltba torkollnak. Nyelvészeket idézve taglalta a szerző a palóc név eredetét is, s próbálta meghatározni az általa is szeretve tisztelt palóc nép helyét. A történelem vonatán az 1945 utáni évtizedekig vagyis napjainkig utazhat a kíváncsi a hamarosan megjelenő könyv segítségével, kiadásának költségeit a város vállalta. Nagy Lajosné mintegy háromnegyed évet dolgozott azon, hogy elkészüljön a történeti tények verses, olvasmányos bemutatása, mindez erőteljes tempót, napi hat-hét órás munkát jelentett számára. Tíz-tizenhat könyv és az érzelmi vezérfonalak - a lakóhelye, az itt élők iránti mély kötődése, szeretete, az adni akarás vágya - voltak ebben a segítségére. A verses kifejezésmódhoz ezúttal is ragaszkodott, hiszen, mint mondja, ezáltal annyi szépséget, érzést is lehet közvetíteni, nem szólva arról, hogy így olvasmányosabb, könnyebben befogadható a mondanivaló. Ősszel lesz az ünnepélyes bemutatása a könyvnek, s pár hét múlva a Dornyai Béla Múzeumban, a Tarjáni Műcsarnokban, illetve a szerzőnél már be lehet szerezni. Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő a könyv előszavában írja: „a versekben olyan hiteles, történelmi, geológiai, természeti és kulturális hagyatékok, emlékek elevenednek meg, amelyek több száz vagy több ezer évre is visszanyúlnak s amelyeket nem lehet pusztán saját emlékeinkre építeni és megfogalmazni. A lektorálását dr. Szirácsik Éva végezte, amely szintén hozzájárul ahhoz, hogy Salgótarján várossá fejlődésének egyik hiteles dokumentumaként értékeljük a kötetet.” Véradások Július 17-én szerdán 10-től 13 óráig a pásztói Kézmű Kft-nél lesz véradás a Vöröskereszt szervezésében, ugyanezen a napon 14-től 18 óráig a tari művelődési házban is várják a véradókat a szervezők. Július 18-án csütörtökön Dejtár lakosai adhatnak vért 15 és 18.30 óra között az iskola épületében. Irány a Börzsöny patikája! Még lehet jelentkezni a július 20-i szombati, gyógynövényismereti-és gyűjtő túrára, amit az Ipoly Erdő Zrt. helyi erdei szabadidőparkja szervez. A résztvevők a Börzsöny gyógyhatású növényeinek felhasználásáról, szedésük megfelelő idejéről is kaphatnak információkat a kiránduláson, amely teakóstolással zárul. További tudnivalókért a szabadidőparkot, illetve a szervezőket kell keresni. HIRDETÉS HIRDETÉS GYíERMEKESUN0KwJmmUEGS'ZEBB Á MEGjYíEBEN?, 37 A BÉtoJI IIA ÉVM «UDOIMiONK ÄM i§m®©w lysiAOfL d«gff mm jém ii« a Büdöse? GmvacaawsJSM) cfösMDcsO S y -y y,',. a; /-v- > VAliátékiidótar>tamal20jlKi!liüliusi8f=fől^2Qjll3^auaüsztúsi30^jaitarit!i
