Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)
2013-07-15 / 162. szám
FOTÓK: GYURKÓJPÉTER Városliget: a változatosság gyönyörködtet innen indult a középkori magyar állam „temetőjéhez”, Mohácsra. A török uralom alatt elhagyott zsombékra Pest városa és a domonkos apácák utódai, a klarisszák is igényt tartottak, kisebb pereskedés után I. Lipót magyar király Pest városának adta. Az akkoriban Ökrös-dűlőnek nevezett mocsárból, rétből, homokból és legelőből álló területet Mária Terézia erdőrendelete nyomán 1755-ben kezdte fásítani a város, de nem sok eredménnyel. Fásítással Boráros János városbíró próbálkozott újra, de elképzeléseit nem kísérte támogatás. Később Batthyány József hercegprímás ingyen kapta meg a területet, amelynek fejében vállalta, hogy a területet rendezi, fásítja. Witsch Rudolf irányításával a mocsárban két szigetet létesített, az egyiket Mocsár, a másikat Drót-szigetnek nevezte el, és sétányokat alakított ki. A Mocsár-sziget helyén ma a Széchenyi fürdő, a Drót sziget helyén a Vajdahunyad vára áll. Batthyány József halála után öccsére, Batthyány Tódorra szállt a birtok, de mivel a mSSte , A világ első közparkját, a kétszáz éves jubileumát ünneplő budapesti Városligetet ma már töf)b mint négymillió látogató keresi fel évente. A Liget, a Lizsé ahogy sokan mondják generációk meghatározó élményeit kínálta és kínálja, számtalan látnivaló, a kulturális és a sport- tevékenységek ilyen koncentrációja, a szórakozás és a látványosságok ilyen száma mind-mind vonzóvá teszi. Itt találunk olyan helyet, ahol nyugodtan üldögélhetünk vagy sétálhatunk, de olyat is, ahol harsány szórakozásokat próbálhatunk ki. Budapest. A Városligetet először Rogerius nagyváradi kanonok említi Carmen Miserabile (Siralmas Ének) című művében, amely a tatárjárás pusztításait írja le. E szerint IV. Béla a Rákoson, valamint a mai Városliget területén állomásozott a tatárok ellen összehívott seregével. Az erdőben, vadban gazdag fás legelő egykor Újbécshez tartozott, amelyet IV. Béla magyar király a Margit-szigeti apácáknak adományozott. A következő két században az itt tartott országgyűlésekre érkező urak szolgaserege folyamatosan lelakta a vidéket és a ligetes erdők helyét homoktenger és mocsár váltotta fel. 1526-ban II. Lajos vállalt feltételeknek nem tett eleget így az akkor Batthyány-erdőnek nevezett területet visszakerült Pest birtokába. A városnak továbbra sem álltak rendelkezésére a szükséges anyagi források a komplex rendezésre, de a Városligeti fasorban és annak ligeti folytatásában például lóversenypálya működött. A terület rendezése csak akkor folytatódott, mikor a József nádor által 1808-ban alapított Szépítő Bizottság kezelésébe került az. A rendezési tervek közül Nebbien Henrik elképzelései lettek elfogadva. József nádor segítségével rendelkezésre állt a munkák folytatásának anyagi háttere és a telepítendő növények. A munkák még évekig eltartottak, mert a homokos talaj megkötése nem volt egyszerű feladat 1811-ben Kraskovits és kísérletező kedvű fizikus barátai léggömbbel emelkedtek innen a levegőbe. A budapesti Városliget lett a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja. A millennium idején, az ezredéves ünnepségekre épült meg rajta a Hősök tere, a Vajdahunyad vára, majd folyamatosan a ma látható épületegyüttes, a mesterséges tó, a Műjégpálya, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi fürdő, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. Itt van a Közlekedési Múzeum és a Petőfi Csarnok is. A liget szélén áll az Időkerék és tucatnyi múzeum is található ezen a környéken. Budapest egyik legszebb és legkönnyebben megközelíthető parkja a Városliget, amely számtalan szépséggel és érdekességgel várja a látogatókat. Érdemes egyik délután idelátogatni, változatos és felejthetetlen élmény lesz kicsinek és nagyoknak egyaránt < i 4 t 4 4 ) r 4