Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)
2013-07-13 / 161. szám
MÉLYINTERJÚK Auth Csilla: „Hihetetlen élmény volt kapcsolatba kerülni a szellemvilággal” Nem akartam hinni a fülemnek, amikor egy zenészbarátom, Popper Péter mesélte, hogy Auth Csilla is a spiritualitás felé fordult. Azt mondta, az énekesnő a Spirituális Választerápia (SVT) tanácsadó lett, és - egyebek közt - náluk, a Rökk Szilárd utcai „Van egy hely” nevű életenergia központban praktizál. Bár nem ismertem Csillát személyesen, de a szakmában gyakran hallottam, hogy eléggé racionális gondolkodású. Pont ő oldaná meg mások életét a Spirituális Választerápia (SVT) segítségével, ingával a kezében? Aztán kiderült, hogy szó sincs tréfáról. Csilla valóban „tisztít”. Egyebek közt a múltból beivódott negatív beidegződéseket. És igen, ingával a kezében... miben sem hittél. Fel is tettem magamnak a kérdést: ezek szerint akkor erre mindenki képes, nem csak a mágusok, meg a látók? Tudod, olyan ez, mint a zene. Azért csinálnak annyi tehetségkutatót, mert valamennyire mindenki tud énekelni. Mindenkinek van hangja, csak foglalkozni kell vele. A spirituális képesség is ott van mindenkiben, abszolút fejleszthető.- Mit szólnak a zenésztársaid a nagy pálforduláshoz? tőséget adunk magunknak erre az életre. Jót, rosszat egyaránt. A mi felelősségünk, hogy a jó elképzelések valósuljanak meg. És ezt azzal tudjuk megteremteni, hogy törekszünk arra, hogy jobb emberré váljunk. Mert a jó jót érdemel. Én legalábbis ebben hiszek. Az SVT egy nagy újrakezdés az életemben. Az út pontosan olyan sárgatéglás, mint az éneklés. Folyamatosan rakják ki előttem a téglákat. Annak idején az éneklésért semmit sem kellett tennem, hogy sikerüljön. Nem kellett Sándor András- Mindent gondoltam volna rólad, csak ezt nem.- Sokáig én sem gondoltam volna magamról. Roppant materialista ember voltam, egyáltalán nem hittem az ilyen dolgokban. Aztán, ahogyan teltek-múltak az évek, rájöttem, hogy lennie kell valamilyen megmagyarázhatatlan erőnek, vagy inkább háttérnek, hiszen rengeteg olyan dolog történik az életben, amire nincs magyarázat.- Az SVT egyfajta kapaszkodó a számodra?- Nem. Inkább válasz a kérdéseimre.- Milyen kérdéseid voltak?- Nem értettem, miért kapok időnként bizonyos próbatételeket, miért kell küzdenem folyton ismétlődő, visszatérő problémákkal. Ezek olyan dilemmákat jelentettek, amelyeket nem lehetett hétköznapi válaszokkal letudni. Aztán ez a hit volt a bizonyíték. Egy új életszemlélet.- Miért pont ezt a technikát választottad az ezer közül?- Fogalmam sincs. Jött. Amikor elindultam, azt se tudtam, hová megyek. Egy barátnőm szólt, hogy ismer egy nagyon érdekes módszert, nézzem meg. Mint később kiderült, egy SVT-tanácsadóhoz érkeztem. Egy óra elteltével azt éreztem, hogy megváltozott az életem. Nincs ebben semmiféle hókuszpókusz, ez nem varázslat, hanem egy módszer, ami többek között azokat a negatív energiákat tisztítja, amelyek nap mint nap körülvesznek minket, és ránk ragadnak. Egy érzés, ami könnyebbé teszi az életet. Látom a vendégeken is a „tanácsadások” után, hogy sokkal felszabadultabban távoznak. Tulajdonképpen ettől változik meg az életük.- Ha már az első alkalom után megváltozott az életed, miért mentél még később is vissza?- A mindennapi negatív energiák idővel azért visszatérnek. Vannak dolgok, amelyek örökre kitisztulnak, de vannak, amik nem. Sokszor kérdezik, mikor kell újra jönni. Ilyenkor azt mondom, hogy nem kell. Elvileg, ha egy probléma kitisztult, az úgy is marad.- Az előbb azt mondtad, hogy „a mi szakmánk”. Mikor döntötted el, hogy új szakmád lesz?- Menet közben. Eleinte úgy jártam tanácsadásra, ahogy az ember a masszőréhez megy. 2007 végén kezdtem, és 2008 tavaszán kérdezte a tanácsadó, hogy miért nem tanulom meg, hiszen ezt bárki el tudja sajátítani.- Alkalmazni nehezebb, mint megtanulni?- Igen. Rengeteg gyakorlásra és tapasztalatra van szükség. Legalább négyöt év kell hozzá. Mint egy egyetemhez. Én is úgy három esztendő után kezdtem azt érezni, hogy van már annyi tapasztalatom, amivel el tudok indulni, és segíthetek másokon.- Kin segítettél először?- Egy barátomon. Először szűk körrel kell kezdeni, ugyanis kezdetben magadon sem tudsz segíteni. Aztán egyre-más- ra érnek a sikerélmények. Ez a módszer valójában a tudatalatti világot tárja fel. Amikor elmész egy tanácsadóhoz, nem szükséges neki semmit mondanod. Nem • I * kell őt beavatnod a titkaidba. Ha létrejön a kapcsolat a tanácsadó és a látogató felső vezetése között - azt is elmesélem majd, hogyan - akkor a tudatalattiban lévő blokkok, félelmek elkezdenek tisztulni. Van előttünk egy táblázatrendszer, a kezünkben pedig egy inga. A két személyiség felső vezetésével dolgozunk: a kliensével és a sajátunkkal. Az ő segítségükkel férünk hozzá a tudatalattihoz. Ha a kliensnek úgy tartja kedve, támpontot ad. Ha nem akar, akkor is egy általános tisztítással kezdődik a tanácsadás. Ami rátapadt az elmúlt esztendőkben, azt le kell tisztítani. Aztán jöhet annak a területnek a főbb tisztítása, amelyet a kliens megjelölt.- Említenél egy konkrét példát?- Tegyük fel, eljössz hozzám, és azt mondod, hogy bár mindig van munkád, állandóan kirúgnak a munkahelyeidről. Választ keresel arra, vajon miért történik folyton ugyanaz az életedben. És nyilvánvaló, hogy mindez azért van, mert vannak bizonyos hiedelmeid, félelmeid, feladataid, amiket meg kell oldanod.- Mit jelent számodra az SVT, és vele együtt a tanácsadói titulusod?- Egy új életszemléletet. Mindenre és mindenkire másként tekintek, mint gd- dig. Annak idején az éneklést sem tartottam munkának. Ha kérdezték, hogy mikor dolgozom, nem tudtam válaszolni, mert a fellépést sem úgy éltem meg, mint aki dolgozik. Az SVT persze teljesen más, mint a zene, hiszen felmész a színpadra, és minden rólad szól. A Spirituális Választerápia során pedig leül veled szemben a kliens, és ott már ő a főszereplő.- Mennyi idő kellett ahhoz, hogy átálljon az agyad erre a gondolkodásmódra?- Nem kevés. Türelmesen ki kellett várni. De semmihez sem hasonlítható az az élmény, amikor először megtapasztalod, milyen érzés a szellemvilággal kapcsolatba kerülni neked, a materialista embernek, aki korábban sem»- Nem tudom, mert nem találkozom velük. Azelőtt se jártam társasági eseményekre, most meg pláne nem. Fellépéseken, amikor váltjuk egymást, nincs idő mélyebb dolgokról beszélni, ezért szerintem sokan nem is tudják, hogy ezzel foglalkozom.- És hogyan viszonyult a család az új szemlélethez?- Furcsállták, de elfogadták. Azt hitték, ez megint egy újabb „heppem”, mint a tánciskola. Évekkel ezelőtt ugyanis volt egy tanodám, amit túlsúlyos gyerekek számára nyitottam. 12 és 18 éves kor között jártak oda gyerekek.- Miért lett vége?- Egyelőre csak szünetel. Nagyon szeretném újraindítani, mert hasonló élményt adott, mint az SVT. Sajnos a gyerekeknek nincs kitartásuk. Fontosabb számukra a játék, a számítógép, semhogy el lehessen őket csábítani a Kálvin térre egy órára táncolni.- Ha márszóba.kerülta család: hogyan telt a gyerekkorod?- Sok-sok egyedülléttel. A szüleim állandóan dolgoztak. Mivel nincs testvérem, nagyon korán felnőttként kezeltek. Talán éppen ezért a félelmeim is befolyásolták az életemet, mivel azokat nem tudtam senkivel megosztani.- Gyakran visszagondolsz erre az időszakra?- Mást se csinálok... Elindultam az úton, tisztítom magam, de rengeteg tennivaló van még. Több ezer életről van szó. A problémák ugyanis nem csak a mostani életünkben keletkeznek. Aki spiritua- litással foglalkozik, tudja, hogy a gondolatokkal teremtünk. Pozitív és negatív elképzelésekkel egyaránL Egy nem spirituális embernek az a legnehezebb, hogy el- híggye: mindennek oka van. Hogy nem vagyunk áldozatok, minden rajtunk múlik, és semmi nem történik a tudtunkon, a beleegyezésünkön kívül. Rengeteg lehet 1 küzdenem, nem volt erőlködés. Az első lemezem 26 évesen jelent meg, nem pedig 16 évesen, ahogyan manapság sokaknak. Belül mindig tudtam, hogy lesz lemezem, de olyan elérhetetlennek tűnt. Aztán megnyűtak a kapuk, és jött az ismeretség, megjelent az első albumom, a második, aztán a harmadik. Ez az út is ilyen: elkerültem egy tanácsadóhoz, mert vele volt dolgom. Aztán megtanultam, mert ez volt a feladatom.- Milyen problémákkal fordulnak hozzád a leggyakrabban?- Gondolom, nem árulok el titkot azzal, hogy mostanában két fő terület a legproblémásabb: az anyagi és a párkapcsolati, de sokan fordulnak hozzánk egészségügyi kihívásokkal is. Megmondom őszintén, a kedvenc területem a tünetek enyhítése, a betegségek rejtett okainak feltárása. Sajnos a félelmek, a generációs minták, amiket a szüléinktől hozunk, vagy éppen más életek tapasztalatai úgy irányítanak, hogy nem is tudunk róluk. Ezek nagyon mélyek, nem könnyű őket megtalálni és a tudatalatti ráadásul néha borzasztó nehezen engedi el őket.- Kipróbáltál egyéb spirituális módszert is?- Páciensként többet is. Pár éve pedig végeztem reiki tanfolyamot. A reiki olyan energia, ami jelen van az egész univerzumban. Mindenki hozzáférhet, de egyfajta beavatásokon kell keresztülmenni, hogy használni tudd.- Használod?- Nagyon ritkán, mert az SVT mindent felülír. A reiki nagyon a hatékony fizikai tünetek megszüntetésére, egy gyógymód, de az okot nem szünteti meg. Az SVT viszont igen. Lehet, hogy csak holnap múlik el a fájdalom, de én inkább az okot szüntetem meg, mert fontosabb, hogy a probléma már ne jöjjön vissza.- Énekesnőként is mindig kilógtál a sorból a zenészek közül. i- Zárkózott, visszahúzódó ember voltam és vagy ok. Olyan, aki egyáltalán nem szereti azokat a dolgokat, amilyeneket egy zenésznek szeretnie kellene. De így is lehet énekesnőnek lenni. Igaz, a mai már egy nagyon más korszak. Amikor én kezdtem, az első tíz év nagyon jó volt, akkor még ezzel a mentalitással lehetett érvényesülni. Mára elbulvárosodott minden.- Vannak még fellépéseid?- Kevesebb, mint régen, de azért még igen.- Miért kellett neked minden lemezeden feldolgozásokat énekelni?- Nem kellett. Ez egy tanács volt egy kedves baráttól és én megfogadtam. Ha valaki ennyire ódzkodik attól, hogy a nyilvánosság elé tárja az élete legapróbb részleteit, akkor nem árt, ha valami van a mérleg másik serpenyőjében. Olyasmi, ami segít, hogy egy teljesen új hangot, egy ismeretlen embert befogadjon a közönség. Részemről a feldolgozáséneklés volt a kompromisszumos megoldás. Ezt vállaltam inkább, minthogy a bulvárban szerepeljek.- Bántad?- Nem. Mindegy, hogy feldolgozás, hiszen azzal, hogy újraénekelem, ugyanúgy nulláról indulok, mint egy új szerzeménnyel. Nyilvánvalóan nem szabad ugyanúgy elénekelni, mint az eredeti előadó. Egyébként nem olyan könnyű feldolgozást énekelni. Demjén Ferenc „El kell, hogy engedj” című dala eredetiben például hibátlan. Vagy ott van Katona Klári „Vigyél el”-je... Nem is tudom, hogyan mertem vállalkozni ezekre.- Még most is a feldolgozásokkal azonosít mindenki?- Igen, főleg a Féltelekkel, amit Szolnoki Péterrel együtt énekeltünk. De sokan szeretik a Jól vagyok és pont” című saját dalomat is.- A legutóbbi lemezed 2009-ben jelent meg. Miért nem készítesz új dalt?- Most nem érzek rá késztetést. Nincs mondanivalóm. És ez most nem egy fellengzős, nagyképű duma. Egyszerűen annyira kilógok a mostani zenei világból, és annyira nehéz megtalálni azt a pici szelet tortát, ami az enyém. A másik életem pedig elég szépen működik. Emlékszem, 2003-ban egy fellépés után odajött hozzám egy lány és megkérdezte, mikor jön ki a következő albumom. Már akkor sem voltam biztos abban, hogy lesz következő, ezért azt mondtam neki, nem valószínű, hogy folytatom. Erre visszakérdezett, hogy mi lesz akkor velünk, rajongókkal? Megmaradt bennem ez az eset. Időnként eszembe jut, hogy talán csak 150 ember várja az új lemezt, de értük felelős vagyok. De kizárólag azért, hogy legyen egy dal a honlapomon, amit lptöltenek, meg kiposz- tolhatom a Facebookra, ahol nem is vagyok regisztrálva... na, ennek semmi értelme.- Kész csoda, hogy annak idején egyáltalán sikerült érvényesülnöd...- Ha visszagondolok, én sem értem, hogyan csináltam. Hetente küzdöttem az újságírókkal, akik felhívtak a bulvárlapoktól, és kérdezték, mi történt velem. Egyszerűen nem tudtam ezzel azonosulni. Viszont gyerekcipőben járt még a bulvár, és meg tudtam találni azt a réteget, akiket érdekelt ez a fajta hozzáállás.-Hamáraz SVT kapcsán ültünk le beszélgetni, fejezzük is be ezzel a témával. A módszerrel a jövőbe is látsz?- Nem, ez jóslásra nem alkalmas. Viszont azokat az ajtókat ki tudod nyitni, ami előtt megtorpantál. Kulcsot kapsz hozzá. Állandóan zárt ajtókba ütközni nem jó. Meg kell találnod a kulcsot.- Te adod a kulcsot?- Én csak a saját kulcsomat kereshetem meg. Viszont segíthetek másoknak, hogy meglássák az irányt, és ki-ki meglelje a saját kulcsát... * í I
