Nógrád Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 125-149. szám)
2013-06-06 / 129. szám
Miskolciak jártak Karancsságon Karancsság. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai és a Miskolci Egyetem néhány hallgatója látogatott el tanárok és szülők kíséretében Karancsságra, hogy az ott élők szokásaival, életével, tájszólásával ismerkedjenek. A polgármesteri hivatal adott otthont a mintegy ötvenfős miskolci csoport és a helybeli szép- korúak találkozójának. A község polgármestere, Tóth Tihamér köszöntőjében bemutatta Karancsság látnivalóit, beszélt a kistelepüléseken élők nehézségeiről, a község életéről. A köszöntőt követően a szakmai program vezetője, a faluhoz kötődő dr. Gréczi-Zsoldos Enikő, a Miskolci Egyetem adjunktusa tartott előadást a palócság eredetéről, táji megoszlásáról, a középpalóc nyelvjáráscsoport jellemzőiről. A nyelvhasználati sajátosságok bemutatására hat helybeli nénit kértek meg, akik - a miskolciaknak igen tetsző - dialektusukban meséltek a helyi népszokásokról, a korabeli falusi életről, az egykori munkafolyamatokról, sőt egy karancssági népdal eléneklésé- vel is megörvendeztették a jelenlévőket. Tóth Tihamér polgármester a látogatás emlékére a község látnivalóit ábrázoló képeslapokkal és a nógrádi tájat bemutató asztali naptárral ajándékozta meg a szakmai program résztvevőit. Élményekben gazdag napot tölthettek megyénkben a miskolciak: a salgótarjáni bányamúzeumi látogatás után érkeztek Karancsságra, ahonnan a szakmai programot és a faluban tett rövid sétát követően indultak nógrádi kirándulásuk utolsó állomására, Csesztvére, ahol a Madách- emlékmúzeum látogatásával zárták programjukat. „Ma is érezhetőek Trianon kataklizmái"- Trianon nem múlt el, hanem egy nagyon is élő folyamat, amelynek kataklizmái érezhetők ma is- hangsúlyozta Gubík László, a szlovák állam- polgárságától megfosztott felvidéki politikus Bátonyterenyén, az összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen. Bátonyterenye. Rendhagyó történelem órával indult a bátonyterenyei megemlékezés, amelyet TőkéczkiLászló történész tartott a Váci Mihály Gimnázium és a Fáy András szakközépiskola diákjainak. Ezt követően a kisterenyei Nemzeti összetartozás emlékparkjában Nagy-Majdon József, polgármester felavatta a bronzból készült turulszobrot, a város díszpolgára, ifjabb Szabó István munkáját.- Nemzetünkre büszkének kell lennünk. Egysége pedig nem múlhat külső hatalmakon, országokon, politikai és gazdasági érdeken - hangsúlyozta NagyMajdon lózsef. Köszöntője után a megjelentek elhelyezték az emlékműnél a kegyelet virágait. A rossz idő miatt a közeli fogadóban folytatódott a rendezvény, ahol Barják Gyula, a Trianon Társaság bátony-terenyei szervezetének elnöke mondott beszédet, kiemelve: Kárpát hazánk ősi földje magyar , volt és az is marad örökre. Ezután Gubík László, szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki politikus következett.- Trianon nem múlt el, hanem egy nagyon is élő folyamat, amelynek kataklizmái érezhetők ma is. Érezzük őket mi is, szomszédaink is. Tudatosítani kell a jövő nemzedékében: csak közösen rendezhetők a viszónyok a Kárpát-medencében - hangsúlyozta Gubík László. Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke azt emelte ki: azért emlékezünk meg az igazságtalan diktátumról, mert jogunk van hozzá. Trianon ugyanolyan gyásznapunk, mint a muhi vagy a mohácsi vereség napja. Memento számunkra, mint Világos. Kereszt a vállunkon, mint Doberdó. Nemzeti zarándokhely, mint p Don-kanyar... A beszédeket követően Tőkéczki László történész tartott előadást. Nyertes kömyezetvedelmi pályázatok Pásztó. A város önkormányzata mindig elkötelezett volt a környezet-, a természetvédelem és az ettől elválaszthatatlan hulladékkezelés iránt. Jelzi ezt az is, hogy a városvezetés, élve a lehetőséggel, csatlakozott a Kelet-Nógrád Hulladékgazdálkodási Társulás pályázatához. Hogy ez milyen feladatsort foglal magában, arról Volek György, Pásztó alpolgármestere mondta el a lényegi információkat azon a sajtótájékoztatón, ahol nagyléptékű, már elindult, illetve tervezett fejlesztésekről, valamint az uniós forrásszerzés előkészületeiről is szó volt. Mint Volek György közölte, az említett pályázati program a legújabb információk szerint 2,9 milliárd forint nettó értékben fog megvalósulni, Pásztó mintegy 250 millió forinttal érintett ebben, a pénz felhasználásával hulladékudvarr, komposztáló telepet alakítanak ki, és ami nagyon fontos, olyan különböző, speciális gépeket szereznek be, amelyek elengedhetetlenek a kor szellemének megfelelő hulladékkezeléshez. Szintén nagyon lényeges ennek kapcsán az is, hogy fejlődjön az emberek környezettudatos magatartása, hiszen az új környezetvédelmi törvény értelmében a lerakott hulladékért tonnánként háromezer forinttal többet kell fizetni. Az a cél tehát, hogy gazdaságossá tegyék ezt a feladatot, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a lerakókba, s minél többet tudjanak különféle célokra hasznosítani. További jelentős része a pályázati programnak a szelektálás, vagyis a szétválogatás, valamint az elektronikus hulladék megfelelő gyűjtése. A másik pályázat bruttó 2,8 milliárd forintos támogatásával tizenöt település tizenhat lerakóhelyének területét kell rekultiválni azaz az eredeti környezeti állapotokat visszaállítani. Pásztón 519 millióból végzik el ezt a feladatot. Az alpolgármester megjegyezte, remélhetően minél előbb lefolytatják a közbeszerzést, s helyi alvállalkozók is be tudnak majd kapcsolódni ebbe a munkába. Mátraszele. Hatalmas pöfetegre lett figyelmes egy helyi férfi a mátraszelei erdőben a napokban. Nádasdi Péter „trófeáit" fényképpel is megörökítették. Óriás gombárajwkkantak
