Nógrád Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 125-149. szám)
2013-06-15 / 137. szám
KULTÚRA A 3992. rész „Sosem lehet tudni" A közhelyei - amely szerint minden mindennel összefügg - ezúttal is igazolja az élet. Zenthe Ferenc - akinek nevét a salgótarjáni színház viseli - 1963-ban a nógrádi gyökerű Tragédia-költőről elnevezett Madách Színházban (amelynek a Kossuth-díjas művész, a Nemzet színésze élete végéig tagja volt) sikerrel formálta meg Bemard Shaw „Tanner John házassága" című darabjában Henry Straker sofőr szerepét, majd 1968- ban az „Olyan szép, hogy nem is lehet igaz" című másik Shaw-műben is emlékezetes alakítást nyújtott. A minap viszont - évadzáró előadásként - a helyi Zenthe Ferenc Színház mutatott te Shaw-darabot, a „Sosem lehet tudni” című vígjátékot, nem minden magyarországi előzmény nélkül. 1974-ben - mások mellett - Tolnay Klári, Piros Ildikó, Schütz 11a, Huszti Péter, Mensáros liszlóközreműködésével készült tévéjáték formájában ismerhette meg a közvélemény, 2001-ben pedig a Madách Színház tűzte műsorára: Piros Ildikó és Huszti Péter ebben a 2003 má- jusában Salgótarjánban is színpadra került változatban is szerepet kapott. Nos, ezeket a klasszikus modorban előadott produkciókat bizonyára „közeli” ismerősként üdvözölte volna a csaknem egy évszázadig (1856-tól 1950-ig) élt szerző, az angol drámairodalom világszerte ismert és elismert képviselője, de bizony alaposan meglepődne, ha láthatná, hogy milyen előadás született egy számára nyilván ismeretlen magyar város nemrégiben alakult színházában a „Sosem lehet tudnP-ból, amelyet a szakirodalom a „barátságos" színművek közé sorol, Shaw maga pedig annak idején „kellemesének nevezett Ficsodálkozna, mert az általa megálmodott, Madeirán élő írónő, Margaret Clandon három gyermekével nem egy angliai fürdővárosba utazik kikapcsolódni, hanem a szépséges brazil tengerpartra, Rio Grattdéba. S a fiatalabbak, az ikrek mindketten lányok, holott az eredeti szövegkönyv szerint egyikük f|ú. Azzal pedig tépp nem tudna mit kezdeni a Nobel-díjas mester, hogy társasági darabjából úgymond egy végtelen ieíenovella vagy ha úgy tetszik szappanopera készült, amelynek az előadás keretében, nyílt színen forgatják a 3992. részit. Pedig jószerivel ennek a - Horváth Eszter (Salgótarjánból elszármazott dramaturg nevéhez fűződő-remek ötletnek köszönhető, hogy' a helyenként idejétmúltnak tetsző történet napjaink embere számára is érdeAz apjuk szerint az ikerlányok | (Angyal Linda és Németh Anna) neveletlenek kés, élvezhető. Annál is inkább mert Susán Ferenc rendező következetesen él e formai újítás adta lehetőségekkel. Olyannyira, hogy ennek szolgálatába állítja Szálkái Péter látványos mozgóképeit, filmbejátszásait-amelyeken a színészek a médiából ismerős reklámokat, hirdetéseket is beolvasnak - és Zezinho Fernandes valamint Praznovszky Tamás adekvát stílusú, poén kiemelő zenéjét is. A stúdiójelleget akár még erősíteni Is érdemes... A sztori lényege persze nem változott, nem változhatott, más hangsúlyokat azonban kapott Adott egy függetlenségre törekvő, feminista szellemű anya, aki nem fél szakítani maradi felfogású, morózus természetű hajógyáros férjével. Teheti, mert új nevén megjelenő tanulmányai, a XXL század (!) eszméiről, gyermekeiről, szülőiről stb. írott sikerkönyvei anyagi biztonságot jelentenek számára. Legközelebb elsőszülött leánya áll hozzá, bár őt is izgatja a folyamatosan viháncoló ikreket valósággal felcsigázó titok, amivel környezetük vegzálja őket: ki is volt tulajdon- képien az apjuk. A megfejtésre nem kell sokáig várni: a tizennyolc évvel ezelőtt táképnél hagyott úr ugyanebben a városban lakik, sőt egy véletlen tudatossággal előkészített közös eleden találkozik is volt feleségével és korábban alig ismert lányaival. Ez az alkalom azonban értelemszerűen nem konfliktusmentes, a csaknem két évtizednyi távoliét, a férfi és a hölgyek eleve más logika szerinti életszemlélete nehezen áthidalható. A görcsoldásban, az egymásra találásban egy okos, tapintatos, nagy élettapasztalattal rendelkező pincér segít a családtagoknak. A cselekményből nem hiányozhat persze a szerelmi szál sem. A gyengéd érzelmek a legidősebb Clandon- leány és egy, pályája kezdetén álló, üres zsebű, eleddig könnyű kalandjairól híres fogorvos között bontakoznak és - mint rendesen, buktatókon át - teljesednek ki. Az Ottlik Géza fordította darab Horváth Eszter már említett ötletes és egyszersmind gondos „hangszerelése” révén nemcsak rövidebb, pörgősebb, de életközelibb, modernebb szellemiségű is lett, bár még mindig vannak üresjáratai. Az, hogy nincsenek benne hangsúlyosan kiemelt szerepek, eleve a csapatmunkára, az összhangra, az egységes - helyenként Idézőjele«, kicsit ironikus, önironikus - stílusra kell, hogy essék a hangsúly. S ez meg is valósul Susán Ferenc fentebb jelzett friss szemléletű rendezésében. A szereposztásban helyi erőkre és Salgótarjánhoz valamilyen módon kapcsolódó fővárosi színészekre támaszkodhatott Margaret Clandon alakjaién Falati Hédi immár a negyedik - különböző sorsú és jellemű - anyaszerepet játszotta a vertiches illetve zenthés színészként. SzüJőként most is „helytállt", de az ünnepelt feminista írónőhöz kevésbé tudott közel kerülni. Legidősebb leányát, Glóriát Müller Zsófia alakítja, jól érzékeltetve, hogy a hűvös szépségből miként lesz szerelmes hölgy. A cser- fes, helyenként szemtelen ikerlányokat Angyal Linda és Németh Anna játssza jó kedvv el, élvezettel. Az előbbi, azaz Dolly esetében valóságos védjeggyé vált a rikoltozó ka- carászás. A Németh Annára jellemző gyors beszéd ezúttal előnyére vált Philippa szeleburdiságának, elkényeztetett naivitásának ábrázolásában. A hosszú nevű hajógyáros, az előkerült apa alakjában Erdélyi Gábor hitelesen láttatja a nemzedéki különbségeket s igazolja, hogy milyen nehéz megváltoztatni a lányaihoz való viszonyát. Dr. Valentin, a sármos fogorvos szerepében Máté Krisztián is alapos változáson megy át a hirtelen fellobbant szenvedélyes szerelem hatására: maga sem érti, hogy miként tud így egy nő hatása alá kerülni. William pincér az előadás kulcsszereplője: általa mondatik ki, hogy „Sosem lehet tudni”. Altiért Péter ennek tudatában mozog, beszél a színpadon. Nagy „találmánya”, hogy a braSALGÓTARJÁN I KÖZMŰVELŐDÉSI NONPROFIT KFT. zilként palóc ételeket kínál a vendégeknek. Fiát, Brasco jogtanácsost erősen karikírozott módon, meggyőzően alakítja Farkas Zoltán, annak ellenére, hogy civil alkata messze áll ettől a szamurájosditól. Ugyanez mondható el a nem éppen férfias ügyvédet, Comassot megformáló Demus Péter igencsak megmosolyogtató beszéd- és gesztusrendszeréről. Kovács Anna fogorvosi asszisztensként együtt él a történésekkel. A díszlet- és jelmeztervező Alapi Katalin Ildikó és a műszaki stáb is nagymértékben járult hozzá, hogy a kellemesen szórakoztató darab nagy közön ségsikert aratott A tetszésnyilvánítás azt is kifejezte, hogy a salgótarjániak magukénak érzik az éppen egyéves múlttal rendelkező színházukat. Csongrády Béla Az előkerült apa, Crespo hajógyaros (Erdélyi Gábor) nehezen kerül egy hullámhosszra Brasco jogásszal (Farkas Zoltán) A szerelemnek nem lehet ellenállni: Gloria (Müller Zsófia) és dr. Valentin (Máté Krisztián) 4 Ü ll-ll Z-I lT« 1 frTi »T-TiV/'-l i Tj 2013. JÚNIUS 15., SZOMBAT
