Nógrád Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 125-149. szám)

2013-06-13 / 135. szám

Pénteken kerül a ház elé Pénteken terjeszti be a kormány a parlamentnek az alaptörvény ötödik, há­rom pontot érintő módosí­tását, amelyről várhatóan ősszel szavaz majd a Ház - közölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő szerdai buda­pesti sajtótájékoztatóján. Budapest A politikus elmondta: az Európai Bizottság három téma­körben fogalmazott meg úgyne­vezett adminisztratív leveleket a magyar kormánynak, kérve az alaptörvény módosítását. Ezek egyike azt a passzust érintette, amely szerint ha az ál­lamnak váratlan fizetési kötele­zettsége támad bírósági - példá­ul európai bírósági - döntés mi­att, adót vethet ki ennek finan­szírozására. Ez azt jelenti, hogy ha a központi költségvetésben nincs elegendő tartalék egy ilyen kiadásra, akkor a kor­mánynak nincs más lehetősége, mint az adókivetés. Ez akkor is így van,.ha nincs az alkotmányban, de eleget tesznek az Európai Bizottság ezzel kap­csolatos kérésének, így törlik a bírósági döntések miatti adókive­tés lehetőségét az alaptörvényből - mondta Gulyás Gergely. A kormánypártok lemonda­nak a bíróságok közötti ügyát­helyezés átmenetinek szánt le­hetőségéről is - folytatta a kor­mánypárti képviselő. Egyeztetet­tek az Országos Bírósági Hiva­tallal, és megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az ügyhát­ralék az áthelyezések nélkül is a lehető leggyorsabban feldolgoz­ható legyen. Ehhez új bírói státu­sokra és valószínűleg új bírósá­gi épületekre is szükség lesz. A módosítás harmadik pontját a kormányfő és az Ab-elnök kö­zötti egyeztetés eredményeként javasolja a kabinet: a bírói kezde­ményezésre történő soron kívü­li alkotmánybírósági törvény-fe­lülvizsgálat határideje harminc­ról kilencven napra változhat. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, Orbán Viktor vállalta a Paczolay Péterrel folytatott megbeszélésen, hogy az Ab-törvény módosításá­nak elfogadása előtt kiké­rik az Alkotmánybíróság álláspontját. Ezt az ígére­tet a Fidesz-frakció „való­ra is fogja váltam”. Az Európai Bizottság még egy pontban kér­te az alaptör- v é n y módosítását, mégpedig a kam­pányszabályozással kapcsolat­ban - idézte fel a kormánypárti politikus, megerősítve ugyanak­kor, hogy a kor­mányoldal úgy döntött: nem veszik ki a po­litikai hirde­téseket érintő korlátozások alól az euró­pai parlamen­ti választási kampányokat. Gulyás Ger- gely úgy fogalmazott: „a létező viták ellenére a kormány továbbra is kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal”. Hangsú­lyozta, tekintettel arra is, hogy a kritikák nem a negyedik alkot­mánymódosítás legfontosabb pontjait érintik, a nemzeti érde­ket a bizottsággal való megegye­zés szolgálja. Hozzátette ugyan­akkor, hogy a Fidesz örülne, ha a baloldali ellenzék nem az EU-t képviselné Magyarországon, ha­nem Magyarországot az Európai Unióban. Giró-Szász András kormány- szóvivő szerdai tájékoztatóján közölte, hogy a kormány döntött: kezdeményezi az alkotmány ötö­dik módosítását. Az ebben fog­lalt kormányzati javaslatokat múlt pénteken ismertette Martonyi János külügymi­niszter. Brüsszelben hétfőn azt közölték, hogy még elemzik a magyar választ és bejelentést. Tovább mállik a „gránitszilárdságú...” Az MSZP szerint az alaptörvény ötödik mó­dosításának elkészítésével a kormány elis­meri, hogy „tovább mállik a gránitszilárdsá­gú Fidesz-alaptörvény” - fogalmazott Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő szerdán. Budapest. Az MSZP ugyanakkor üdvözli - folytatta az ellenzéki politikus -, hogy a kormány, miután „elment a falig és azon nagyot koppant, visszavonta két súlyosan antidemokratikus rendelkezését”. Bárándy Gergely szerint az egyik ilyen szabály, hogy „politikai érintettségű ügyeket tetszőleges he­lyekre helyezhet át a miniszterelnök családi barátja, az Országos Bírósági Hivatal elnöke". A másik pedig az, hogy ha a kormány hibái miatt elmarasztalják az országot, akkor az emberektől szedjék be a bünteté­seket. A politikus sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy ezeket a lépéseket nem az ellenzéki pártok, a ma­gyar szakemberek, a civil szervezetek, vagy az Alkot­mánybíróság véleményére alapozva tette meg a kor­mány két évvel ezelőtt, hanem megvárták azt, amíg nemzetközi szervezetek marasztalják el Magyarorszá­got. A kormány „makacssága miatt ismét lejáratták Magyarországot Nyugat-Európában”. A szocialista képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a kormány „körömszakadtáig ragaszkodik” ahhoz, hogy kitiltsa a kampányt azokból a médiumokból, ame­lyeket nem ő ural. Az MSZP szerint ez azt bizonyítja, hogy a Fidesz párt­szempontok alapján kívánja szabályozni a választási el­járást - mondta Bárándy Gergely. Helyreállítási megbízott Györújfaiu. - Árvízi helyre- állítási megbízottnak nevez­te ki a kormány Bakondi György országos katasztrófa- védelmi főigazgatót - közöl­te Orbán Viktor miniszterel­nök szerdán Győrújfaluban. A kormányfő arról is beszá­molt értesítették az önkor­mányzatokat, hogy várják a helyreállítási igényeiket, a gátrendszer állapotának fel­mérése is megkezdődött. Még két hónap Budapest Június 30. helyett szeptember 1-ig kell végre­hajtani a kisvállalatok által üzemeltetett pénztárgépek­nek a Nemzeti Adó- és Vám­hivatalhoz való online beköté­sét - közölte Giró-Szász And­rás kormányszóvivő szerdán. Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter múlt pénteken közölte, hogy javasolja a kor­mánynak: fontolja meg a ha­táridő két hónapos kitolását. Indokolatlan prémiumok Budapest A Jobbik indoko­latlannak tartja, hogy a főváro­si cégek vezetői jutalmat kap­janak. Volner János, az ellenzé­ki párt alelnöke szerdán úgy fogalmazott: valóságos pénz­esővette kezdetét Elmondta: a miniszterelnök és a köztársa­sági elnök illetménye havi 1 millió 507 ezer forint, miköz­ben a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója 1 millió 600 ezer forintot keres. Elégtelent kapott az oktatási kormányzat Az Együtt 2014-Parbeszed Magyarországért (Együtt- PM) elégtelen bizonyít­ványt állított ki az oktatási kormányzat tevékenységé­ről. A választási szövetség öt területet értékelt, és úgy látja, hogy a kabinet mind­egyiken megbukott. Budapest. A szervezet oktatási szakpolitikusainak szerdai, az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma mellett tartott sajtótájékoz­tatóján Szelényi Zsuzsanna úgy fogalmazott, hogy a kormányza­ti lépések a kisgyerekektől az egyetemistákig minden korosz­tálynak károkat okoztak.- A centralizáció szembe megy a gyerekek érdekeivel, és arra is alkalmatlan, hogy megfe­lelően szolgálja az iskolairányí­tást - tette hozzá. Erese Krisztina azt mondta, hogy a Klebelsberg Intézmény­fenntartó Központ „nevű vízfej” százezernyi pedagógust hozott bizonytalan helyzetbe. A tanáro­kat emellett szerinte belekény- szerítik a Magyar Pedagógus Karba, ahol központilag ellenőr­zik és büntetik őket. Úgy vélte, a korai fejlesztés biztosításából is megbukott a kormány. Ezt azzal indokolta, hogy nem teremtették meg a szükséges feltételeket, így hely hiányában túlzsúfolt óvodai csoportok és általános iskolai osztályok alakultak ki. Daróczi Gábor a hátrányos hely­zetű gyerekekről beszélve azt mondta, hogy megszüntettek egy sor kiváló tanodát, miközben az egyházak és az Országos Roma Önkormányzat intézményeinek esetében szabad utat és pluszforrá­sokat biztosítanak - mint fogalma­zott - „a felzárkóztatásba burkolt szeretetteljes szegregációnak".- A szakképzésben lecsökken­tették a szakiskolák oktatási ide­jét és a közismereti tárgyakra for­dítandó órák számát - közölte. Szelényi Zsuzsanna szerint „tu­dás és jövőellenes” politikát foly­tat a kabinet a felsőoktatásban is, az elmúlt években ugyanis meg­vonták a területre szánt források 35-40 százalékát, pedig a tudás és a felsőfokú képzettség pedig sok­kal nagyobb esélyt kínál az elhe­lyezkedésre. A kormány súlyosan veszélyezteti a felsőoktatási in­tézmények autonómiáját is.

Next

/
Thumbnails
Contents