Nógrád Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 125-149. szám)
2013-06-12 / 134. szám
7 2013. JÚNIUS 12., SZERDA MAGAZIN! TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZAS ■ GARAZS ■ TUDOMÁNYA Hét i éve hódít a magyar golyóstoll Annyira hétköznapi eszköz a golyóstoll, hogy észre sem vesszük, hogyan változtatta meg az életünket. A sikertörténet mögött egy magyar újságíró, Bíró László áll, aki hetven éve szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, és hetvenöt éve kapott szabadalmat Magyar- országon. A nagyszerű találmányt a világ sok országában bírónak nevezik, évente sok száz millió darabot adnak el belőle, a legnagyobb gyártó, a BIC 2005-ben adta el az százmilliárdodik BIC Cristal tollat. New York. Egy októberi reggelen 1945-ben ezrek rohamozták meg a New York-i Gimbels Department Store-t, mert előző nap az áruház hirdetésben egy olyan tollat kínált, amely akár két évig is kibírja újratöltés nélkül. A Gimbels az első napon eladta a teljes tízezer darabos készletet, pedig a tollak darabja 12,5 dollárba került. Ez volt a golyóstoll dia- dalútjának első fontos állomása. Pedig a forradalmian újnak kikiáltott toll nem is volt új, elsőként egy amerikai tímár, John Loud szabadalmaztatott olyan technológiát, amelynek segítségével bőrön is tudott írni. Ez volt az első golyóstoll, amely még messze volt attól, hogy tökéletesnek nevezzük. Loud kis acélgolyós csapágyat tett a tollba, de ez még csak durva felületeken tudott megfelelő nyomot hagyni. Nem is terjedt el. A következő évtizedekben számos próbálkozás történt, többen készítettek golyóstollat, de a tinta vagy kifolyt vagy elapadt, nem tudták megoldani az egyenletes adagolást. Az áttöréshez három találmány kellett: a golyófészek állandó tintaellátását biztosító tintajáratok, a hajszálcsövességelvén működő kapillárisrendszer (a gravitáció ellensúlyozására) és a megfelelő tinta. Az első két találmány Goy Andor nevéhez fűződik, de a harmadikkal készítette el a ma is ismert golyóstoll ősét Bíró László József. Bíró László újságíró volt, és rettenetesen frusztrálták a töltőtollak - állandóan mártogatni kellett-ezeket és nehezen száradt a papíron a tinta. Bíró észrevette, hogy a nyomtatáshoz használt tinta sokkal gyorsabban szárad meg, ezért ezt a viszkózusabb tintát használta, hogy a toll ne kenje össze a papírt. A gond az volt, hogy ez a ragadósabb tinta nem folyt ki a töltőtollból, így golyós végű tollat tervezett. Kémikus végzettségű bátyja és barátja, Gellért Imre segített neki megalkotni a prototípust, amelyben egy rugó nyomta ki a tintát. Bíró egy tengerparti nyaralása alatt ismerkedett meg egy idős argentin úrral, Augustine Pedro Justóval, aki találmányáról hallva azt javasolta neki, költözzön Argentínába és alapítson ott gyárat. Bíró megfogadta a tanácsot, csak a nagykövetségen tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök volt. Az országban önállóan kísérletezett, majd pontosan hetven éve, 1943. június 10-én kapott szabadalmat a golyóstoll. Ez volt az a toll, amely nagyon gyorsan elterjedt az egész világon. Óriások vállán nyugszik a szélenergia jövője Budapest A hazánkban működő 172 szélerőmű összesen 329 megawatt energiát tudna előállítani, de a széljárás változékonysága miatt a leadott energiamennyiségben nagy ingadozások vannak. Most például 50 megawattnál is kevesebbet termelnek a rotorok. Jelentősen növelni lehetne a szélerőművek hatékonyságát, ha a mostaniaknál sokkal magasabb tornyokat és nagyobb rotorokat használnánk. Most a legnagyobb turbináink csak 3 megawattosak, de már készülnek azok a monstrumok, amelyekkel ennek a sokszorosa is előállítható. Az amerikai Blade Dynamics olyan szénszálas lapátokat gyárt, amelyeket több darabból állnak, és ennek köszönhetően hagyományos kamionokkal is az építkezés helyszínére szállíthatók. Ezek a 48 méteres lapátok pedig csak az első lépésnek számítanak a 90-100 méteresek felé, amelyek már képesek akár 10-12 megawattot is termelni. Ennél is komolyabb szélenergiái projektre készül a szintén Egyesült Államokbeli Solar Wind Energy. Betonból építene fel egy 685 méteres kéményt, amely beszívja a forró sivatagi levegőt, és a hozzákevert párától süvítő szél kerekedik. Előzetes becslések szerint ezzel a módszerrel nagyjából 1,25 gigawatt energia állítható elő, ami több, mint amire egy atomerőmű képes. Az erőmű megépítésének 900 millió dolláros költsége elsőre soknak tűnhet, de az USA-ban éppen most építenek egy atomreaktort 14 milliárd dollárból, amihez képest ez aprópénz. Intergalaktikus GPS-t fejleszt a NASA Houston. A NASA olyan navigációs rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely bárhol működne a Naprendszerben és akár azon túl is. Az űrhajók ma leginkább a Földről érkező rádiójelektől függenek navigáláskor. Minél messzebb kerülnek a Földtől, a módszer annál pontatlanabb. Emiatt az amerikai űrügynökség a neuroncsillagokból jövő jeleket használná fel ahhoz, hogy tudják, merre járnak az űrjárművek. A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó csillagok. A gyorsan forgó neutroncsillagok a pulzárok, ezek erős mágneses mezővel rendelkeznek, amelyeknél a mágnese tengely nem esik egybe a forgási tengellyel. Ezeket a csillagokat a távolból pulzálónak látjuk. A NASA világítótoronyhoz hasonlította a pulzárokat, a pul- zálások pontosabbak, mint egy atomóra. Ráadásul a pulzárokat mindenhonnan észlelni, ahová az ember a közeljövőben repülni szeretne. Ken Gendreau, a kutatás vezetője a Nemzetközi Űrállomáson tesztelné elméletét 2017-ben. Második fázisba ért a 61 milliárd forintból megvalósuló, régóta húzódó szegedi szuperlézer, amely ezer új munkahelyet is teremthet. A tervek szerint a tudományos kutatás 2016- ban kezdődik el. Agyagos, iszapos a talaj a kutatóközpont tervezett helye alatt, ezért 14 kilométernyi speciális cölöpön áll majd az épület. Az Exreme Light Inftrastructure (ELI) lézerközpont megvalósítását előkészítő projekt második fázisáról tartottak pénteken sajtótájékoztatót Szegeden, az egyetem Rektori Hivatalában. Ez a fázis csaknem kétmilliárd forintba kerül. 4 A beruházás Szeged külvárosában, az egykori szovjet laktanya területén zajlik, itt már lőszermentesítettek, eltávolították a cserjéket, valamint elvégezték az infrastruktúra előkészítését is. A közbeszerzések nyáron indulhatnak el a lézerberendezések komponenseire, illetve teljes lézerberendezésekre. 14 kilométer cölöpalapon összesen 823 cölöpön áll majd az épület - ismertette Hegedűs Tamás, az ELI-HU Nonprofit Kft. magasépítési mérnöke. A termikus stabilitás eléréséhez fontos a rezgésmentesítés, hiszen a szuperlézer kutató központ alatt semmilyen rezgés nem lehet A szegedi talaj egyéb> ként nem kedvez ennek, hiszen egyes mélységekben agyagos, homokos, iszapos a föld, ezért van, ahol 45 méter mélységbe kell le- fümi. Az előkészítő szakasz kilenc hónapig tart majd. A teljes kutatóközpont 24 ezer négyzetméteres lesz, ebből a Fekete Doboz névre keresztelt főépület 6200 négyzetmétert tesz ki. Az egész komplexum energiaigénye 50 megawatt, ebből legalább 50 kilowattot megúj uló energiaforrásból fedeznek majd, használnának például termálvizet és napkollektorokat Az ELI-ben lesz majd könyvtár, valamint parkok és kerti tó is. (Oldal fonása: index.hu) t V t k.
