Nógrád Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 100-123. szám)
2013-05-04 / 102. szám
5 üHigwMa 2013 MÁJUS 4., SZOMBAT EVANGÉLIKUS ELET Ha tavasz, akkor kirándulás! Ezután a hosszú tél után, amikor olyan sok hóban, hidegben, majd rekordokat megdöntő' esőben volt részünk, úgy gondolom már mindenki várva várta a jó meleg, napsütéses időt. Ez a kívánság bennünk is megfogalmazódott, s már jó előre eldöntöttük, hogy április 20-án, szombaton ki kell mozdulnunk megszokott környezetünkből. így indultunk el a szlovákiai Selmecbánya felé, a régi magyar várost meglátogatni. Selmecbáiiya/Nógrád megye. Baráti közösségünk a bánki és nógrádi evangélikusokból állt. Kapcsolatunk ősrégi, még az 1770- es évekre nyúlik vissza, amikor a nógrádiak mint fflia, azaz leánygyülekezet tartoztak Bánkhoz. Nógrád csak 1958-tól vált önálló gyülekezetté. A mostani kapcsolatunkat a Bánkon lakó kedves lelkészcsalád vigyázza. Bánkon a férj, Zsugyel Kornél, Nógrádon kedves félesége, Katalin ápolja a gyülekezeti tagok hithű lelkét s hirdeti Isten igéjét. Kirándulásunkon a 4 éves Zorka volt a legfiatalabb, aki még este nyolckor sem volt fáradt és vidáman futkározott, nem úgy a már a 78. évét is betöltő legidősebb résztvevőnk, a bánki Súlyán Anémsné. Kirándulásunkat megtisztelte jelenlétével Szórágy Gyuláhé, Nógrád polgármestere és férje is. A Selmeci-érchegységben a IX. század óta keresték és bányászták az érceket. A várost 1217-ben említik először, amikor elkezdődött az ezüst bányászata. IV. Béla király 1245-ben közjogi kiváltsággal ruházta fel. Európa akkori ezüst termelésének 25 százaléka, arany kitermelésének 80 százaléka magyar bányákból származott. Az évszázadok alatt hol hanyatlott, hol fellendült a bányászat, a fellendülés egyik időszaka a 1720-1750-es években volt, amikor gépesítettek és megteremtették a szakemberképzést. A XIX. század elején újra hanyatlani kezdet a bányászat. Selták. Selmecbánya nevezetességei közül a harmadik, ahova ellátogattunk a Kálvária volt, amit három templom és sok apró kápolna alkot. Híressége abban rejlik hogy a 12 stáció helyet csak 7 mutatja Krisztus szenvedését, a másik 7 Mária szenvedését foglalja össze. Itt aztán a magasság miatt jól elfáradt az addig lendületes kis csapatunk, de végül mindenki felért. Említésre méltó még Selmecbányán a Főtéren álló Szentháromság szoboregyüttes, amit az 1710. évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állítottak. Sajnos a városban magyarul nem beszélt senki, de gyülekezeti tagjaink közül többen is beszélnek szlovákul, így szlovákul kezdeményeztünk beszélgetéseket. A parkolóba lévő buszok mind magyar rendszámúak voltak, ami bizonyítja, hogy szívesen jár a magyar ember a régi hazába. Selmecbányától elköszönve Zólyom várát vettük célba, ahol a galériába kiállított több száz festményben gyönyörködhettünk, végigjárva a zólyomi vár termeit. Egy ilyen kirándulás azonban nem csak a látnivalók miatt emlékezetes, hanem azért is, mert az úton - akár a buszon, akár séta közben - megosztottuk egymással gondolatainkat munkáról, egyházunk életéről, családról, unokákról, régi családi kapcsolatokra, barátságokra, ismeretségekre derült fény. A hazafelé vezető út izgalmait a busz szervó-szivattyújának meghibásodása adta, amit buszvezetőnk erős karja és figyelme pótolt. Jó kedvvel, kellemesen elfáradva érkeztünk meg ki-ki az otthonába, azzal a reménységgel, hogy jövő ilyenkor újra elindulhatunk gyülekezeteink testvéri közösségében meghódítani egy következő várost. Kiülik János felügyelő, Nógrád mecbánya új kincse az Akadémia lett, amit Mária Terézia alapított. Itt indult meg a bányászati képzés is. Selmec az iskolák, az ifjúság városa lőtt, ■ahol-ezer közép- és főiskolás diák tanult. Ma már csak kémiai szak- középiskola működik. Gyülekezeti kirándulásunkon Selmecbánya .három fő nevezetességet látogattunk meg. Első az Óvár volt, amit bazilikának építettek majd a török időkben várrá alakították át. Onnan a Leányvárhoz (Újvár) sétáltunk át, ami a török veszély idején épült s védte a várost 24 olasz ágyúval. 1860-tól az Akadémisták tornateremnek használ„íme, tenyerembe véstelek be../’ Babahordozás, igény szerinti etetés, együtt alvás a babával, tánc a mamával, papával, megannyi újszerű fogalom, aminek hallatán a nagyszülők talán csak csóválják a fejüket. Elsőre talán nem is olyan könnyű eligazodnia annak, aki manapság a gyermeknevelés kihívására vállalkozik. Joggal vetődik fel az a kérdés is, hogy a sokféle tanács és irány között vajon létezik-e kimondottan keresztyén nevelés? Mindenekelőtt érdemes talán leszögezni, hogy a sokféle útmutatásból elsősorban mindenki a saját habitusának megfelelően kell, hogy válasszon, de azért vannak általános szempontok is. A fenti, ézsaiási ige „íme, tenyerembe véstelek be...” (Ézs, 49, 16a) különleges gondolati úton indíthat el minket. Az Úr a tenyerébe vésett minket. Vagyis meg akar jegyezni, meg akar tartani minket, kitörölhetetlenül. Ilyen jellegű bevésődésről pedig tud a pszichológia és a neveléstudomány is. „Imprinting” a hivatalos neve, és azt jelenti, hogy már születésünkkor bevésődnek a tudatunkba bizonyos dolgok, amelyek lehetővé teszik a későbbi - biztonságos - életünket. A bevésődés folyamata az, amit először egyébként a kislibák kikelése után figyeltek meg: egy életre az eszükbe vésik anyjuk képét. Míg a kislibák kikelésük után szaladnak, az embergyerek nem képes aktív helyváltoztatásra, ezért a bevésődés még nem lenne elég. Hosszabb folyamatra van szükség, amelynek során kialakul a kötődési viselkedés, az, ami nem engedi eltávolodni egymástól az anyát és gyermekét. A kötődés tulajdonképpen egy jól fejlett szabályozórendszer, amely két vágy: a felfedezés és a biztonság megélése között próbál egyensúlyt teremteni. A kötődési rendszerben - optimális esetben - az édesanya is részt vesz, a gyermek távolodása, sírása esetén közelít gyermekéhez, felveszi és megnyugtatja őt. Tehát benne is kialakul a bevésődés és a kötődés, ami az érzékelést is továbbfejleszti. Mindenki ismeri azt a jelenséget, amikor az édesanya akár több szobányi távolságból is meghallja síró gyermekét, vagy az éjszaka közepén a legapróbb moccanásra is felébred, és még sorolhatnám azokat a képességeket, amik a kötődő nevelés során az édesanyában is kifejlődnek. A kötődéselmélet egyik alapmotívuma szerint a biztonság élményének korai megtapasztalása - vagy ennek elmaradása - mentén kiépül a gyermekben egy modell, amely későbbi kapcsolatainak alapjául is szolgál. A biztonságosan kötődő gyermekek később is magabiztosabbak, kezdeményezőbbek, együttérzőbbek társaikkal, és közeli kapcsolataikat valódi érzelmi mélység jellemzi. A biztonságosan kötődő gyermek az évek során egyre inkább beépíti személyiségébe az édesanyja által nyújtott biztonságot, így válik majd kezdeményező óvodássá, magabiztos és a kihívásoktól sem félő felnőtté. Ehhez pedig mindössze anynyit kell tennünk, amit egyébként éppen Isten velünk való törődésében is tapasztalunk: hogy komolyan vesszük gyermekünk nekünk szánt jelzéseit, és minden esetben reagálunk rá. Egy kisgyermeket magára hagyni szomorúságában, bánatában, félelmében, fájdalmában nagyon súlyos következményekkel járhat akkor is, ha másnap ezt még nem látjuk. Nagyon széles a kötődési minták skálája és persze azok következményei is. A cikk terjedelme e témában csak felsorolást enged meg: biztonságos-, elkerülő-, ambivalens és dezorganizált kötődés; ezek azok a formák, amelyeket a vizsgáltok során leírtak. Természetesen az ideális, a kívánatos a biztonságos kötődés. Tudnunk kell, hogy gyermekünk másképp éli meg a világot, mint mi, számára sok dolog félelmetes lehet. Ezekben a helyzetekben kinevetni, nem komolyan venni őt, szintén súlyos hiba. Nem mi döntjük el, hogy a gyermekünk mit hogyan él meg, a lehetőség azonban a mi kezünkben van: felvenni és megnyugtatni a síró, vagy nyugtalan, segítséget kérő gyermeket. És ehhez számtalan jó, és kipróbált módszer áll a rendelkezésünkre: hordozókendőktől a szoptatási segédletekig, hogy hosszan kapjon a kisbaba egészséges táplálékot, vagy a testkontaktust is minél hosszabb ideig élvezhesse, ágyra, vagy ágyhoz szerelhető bölcsőt és ágyat, hogy gyermekünk éjjel is a közelben lehessen, és még sorolhatnánk. A cél tehát az lenne, hogy az anya és gyermeke minél többször és minél hosszabb ideig együtt lehessen, hogy az adott pillanatban rögtön reagálni tudjanak egymásra és ezáltal létrejöjjön a biztonságos kötődés. Valahogy úgy, ahogyan Isten minket is a tenyerébe vésett: egyetlen pillanatra sem hagy magunkra, sőt, a nehézségek idején hordoz is minket. Betölti szükségleteinket és önmagánál is jobban szeret. Isten példát ad, hiszen olyan Atyánk nekünk, aki anyaszívvel gondoskodik rólunk. Blatniczkyné Hammers- berg-Ganczstuckh Júlia lelkész, Szügy Anyák napjára Ajándékul adott téged az Isten, Ahogy földnek adta a napot; Aranynál is drágább vagy nékem, Az Úrnak érted hálát adok. Nyári tűzben, vágy a fagyos télben, Nyomodban mindig virág fakad: Nyugalmat találok közeledben, Nyereség nekem minden szavad. Áldom Istent érted éjjel-nappal, Áldozatod nem felejtem el Átadom moste pár virágszállal, Átadom, mit szó nem mondhat eL Messze sodorhat tőled az élet, Mégis mindig gondolok reád; Magammal hordom szent örökséged, Megőrizem arcod mosolyát (Gerzsenyi László) Évek ünnepe Balassagyarmat a Túrmezei Erzsébet Evangélikus Szeretetszolgálatlakói közül ketten is az elmúlt hetekben ünnepelték kilencvenedik születésnapjukat. így Peremiczky Andrásáét - Juci nénit - és Kis Istvánná - Magdi nénit - a családtagokon, lakótársakon és az intézmény dolgozóin kívül Balassagyarmat polgármestere, Medvácz Lajos és vele együtt Zolnyánszki Zsolt ön- kormányzati képviselő is fel- köszöntötte, elhozva számukra a kormány és a városvezetés jókívánságát, az ilyenkor járó oklevelet, tortát és virágcsokrokat. Juci néni örömmel és büszkén mondta el, hogy unokája a Szügyi Evangélikus Gyülekezetben szolgál lelkészként. Magdi néni pedig az otthonba beköltözni készülő húgával együtt ünnepelt, és a családi emlékek közül előkerült egy nyolcvanöt évvel ezelőtt készült közös fotó is. Bartha István lelkész, Balassagyarmat
