Nógrád Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 100-123. szám)
2013-05-29 / 122. szám
7 2013. MÁJUS 29., SZERDA MAGAZIN Terepre reagált a lábra állással Egy új elmélet szerint az ember nem azért emelkedett két lábra, mert egy éghajlatváltozás lekénysz- erítette a fákról, hanem mert álló testtartásban, két lábon sokkal köny- nyebb volt járkálni a meredek afrikai sziklákon. York. Az új elméletet az angliai Yorki Egyetem régészei dolgozták ki. Isabelle Winder régész és csapata a járás anatómiáját és az emberfajtákat körülvevő környezetet tanulmányozta. A legelfogadottabb elméletek szerint őseinknek az erdőségeket megtizedelő éghajlatváltozás miatt kellett elhagyniuk a fákat, ahol addig éltek. Miután a talajra kényszerültek táplálékért, lassan kiegyenesedtek, és elkezdtek a mai emberhez hasonlóan két lábon járni.- Kutatásaink kimutatták, hogy a kétlábúság a terepre való reagálásként alakulhatott ki, nem pedig a növényzetnek az éghajlattal összefüggő változásai miatt - magyarázták a szakemberek tanulmányukban Mintegy hatmillió évvel ezelőtt az emberféléket vonzották Kelet- és Dél-Afrika hegyes részei és sziklás hasadékai, mert bőséges menedéket és nagyobb zsákmányszerzési lehetőségeket kínáltak, mint a szavanna sík területei.- Márpedig ez a dimbes-dom- bos vidék négy lábon nehezen járható. Sokkal előnyösebb két vagy három végtagon egyensúlyozni, a többin pedig stabilan állni. Úgy véljük, ezt történt. Végül őseink lábára nehezedett a súlyuk legnagyobb része, ami által fontossá vált az álló testhelyzet - fejtette ki Winder. Az Australopithecus - mint például a több mint hárommillió éve az etiópiai Nagy-hasadékvölgyben élt Lucy - testén egyszerre tapasztalhatóak hegymászásra és állva, két lábon járásra utaló jelek. Egy későbbi szakaszban az emberféléknek kellőképpen szabad lett a kezük ahhoz, hogy fokozott kézügyesség alakuljon ki, és kifejlesszék a szerszámok használatát. Csak azután módosult a proto-humán fajok csontváza és lábának szerkezete, amikor új zsákmányok és élőhelyek után kutatva a környező síkságokra merészkedtek.- A változatos terep a kognitív képességek - mint a térbeli orientáció és kommunikációs képességek - javulásához is hozzájárult, ami megmagyarázná az emberi agy és az olyan szociális funkciók szüntelen evolúcióját, mint az együttműködés és a csapatmunka - tette hozzá Winder. Az Amazonas vízében éló' baktériumok feldolgozzák a környező esőerdőkből a folyóba kerülő faszármazékokat, amelynek eredményeként a folyamóriás széndioxidot „lélegez ki” - állapították meg tudósok. New York. Kutatásuk megerősítette az Amazo- nas-medence hírnevét, amely szerint a nagykiterjedésű terület valóban a Föld tüdeje - széndioxidot lélegez be és oxigént lehel ki -, de tanulmányuk egyúttal árnyaltabbá is teszi a képet: kiderül belőle, hogy a káros gázokhoz tartozó széndioxid nem szükségszerűen marad teljesen lekötve az esőerdők sűrű növényzetében. A seattle-i székhelyű Washingtoni Egyetem tudósai felfedezték, hogy a folyóban élő baktériumok gyakorlatilag minden fa- és növényhulladékot képesek lebontani, a folyamat vége pedig az, hogy a folyó széndioxidot „lehel ki”.- Valamikor úgy gondoltunk a folyókra, mint valamiféle passzív pipákra. Tanulmányunk most az bizonyítja, hogy sokkal tevőlegesebb szerepük van az anyagcserében - húzta alá Jeffrey Richey, az egyetem oceanográfiai tanszékének a professzora. A növények a fotoszintézis révén a napfényt, a széndioxidot és a vizet táplálékká alakítják. Növekedés közben levedlik magukról a levelek és az ágak egy részét; azok bomlásnak indulnak az avarban, vagy esős időszakokban tavakba és folyókba sodródnak a vízáramlatokkal. Korábban a szakemberek azt feltételezték, hogy az Amazonasba kerülő fa- és növénymaradványok egészen az óceánig úsznak, ahol a meder fenekére süllyednek. Tíz évvel ezelőtt azonban kiderítették, hogy a folyam jelentős meny- nyiségű széndioxid-felhőket bocsát ki, de akkor még nem tudták, hogy mi váltja ki a jelenséget. A fák fontos alkotó eleme a lignin. A bonyolult kémiai faanyag az egyedfejlődés során a sejtfalban rakódik le, és növeli a növények (fák) szilárdságát. A seattle-i tudósok most kimutatták, hogy az Amazonas baktériumai csekély két hét alatt le tudják bontani a folyó vízében összegyűlt lignint. Valójában a faanyag alig 5 százaléka jut el az óceánig. Mintegy 40 százaléka az esőerdők talajában bomlik le, 55 százalékát pedig a baktériumok kebelezik be a kutatók elemzése szerint. A nagy- horderejű vizsgálati eredmények nemcsak a globális karbonkibocsátási modellekre lehetnek kihatással, hanem jobban megvilágíthatják az Amazo- nas-medence egész ökorendszerét is. j Egy képpont, I három dimenzió ; Edinburgh. Olcsó módját dol- ! gozták ki skót kutatók a három- 1 dimenziós képalkotásnak: í rendszerük egypixeles detek- ; torokat használ a fény érzékelé- ; sére a korszerű digitális kame- ! rák több millió képpont megje- ! lenítésére képes szerkezete he- ; lyett. Ismertetőjük szerint fon- ; tos különbség még, hogy I készülékük a látható fényen tú- 1 li frekvenciákat is rögzíteni tud- ! ja, ami lehetővé teszi, hogy a ; legkülönbözőbb területeken al- ! kalmazhassák az ipartól kezd- ! ve a gyógyászaton át a térképé- 1 szetig. A fejlesztők úgy látják, í hogy a berendezéssel éppúgy ; kutathatnak olajlelőhelyek, ; mint agydaganatok után. j Algával tankolhatnak ; New Yorit. Évi üzemanyag- ; szükségletének tizenkettedré- ! szét tudná fedezni algák feldol- ! gozásával az Egyesült Államok j egy kutatóintézet becslése sze- ; rint. A számítás alapján az or- | szág rendelkezik annyi vízte- ! ihlettel, amennyi elegendő len- ! ne évi 25 milliárd gallon mo- ; szatalapú üzemanyag előállítá- ; sához (egy amerikai gallon ! 3.78 liter). Különösen a délke- ! leti és a mexikói-öbölbeli part- I vidékek alkalmasak hínárter- ; mesztésre. Amerikai kutatók ; tavaly kiderítették, hogy az ! Escherichia coli baktérium ge- 1 netikailag módosított alakja ké- ! pes a tengeri hínár szénhidrát- ; járnak akár 80 százalékát is eta- ! nollá alakítani. HIRDETÉS m m MŰNK Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KOZVETITES Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív ad Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is Akciós áron! Nusser Zoltán agykutatónak ítélték oda a 2013. évi Bolyai-díjat. A magyar tudomány Oscar-díjának is nevezett elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Nusser Zoltán kutatási területe az idegsejtek kapcsolatrendszere, az idegsejtek közötti információáramlások, a szinaptikus kapcsolatok feltérképezése. Az agykutató 2012-ben Széchenyi- díjat kapott, 2013-tól az MTA rendes tagja. A kétévente odaítélt Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A 100 ezer euróval, vagyis mintegy 30 millió forinttal járó díjat tizennégy tagú - a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló - bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök. Egy literrel kétezer kilométer Magyar diákok építették Európa második legenergiahatékonyabb benzines járművét a Shell Eco-marathon Europe 2013 elnevezésű üzemanyag-takarékossági innovációs versenyen. Rotterdam. A Kecskeméti Főiskola GAMF csapatának járműve egyetlen liter benzinnel 2366,85 kilométert tett meg prototípus kategóriában, ezzel az eredménnyel a második helyen végzett - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Európa legnagyobb üzemanyag-hatékonysági versenyén a résztvevőknek futurista járműveikkel minél hosszabb utat minél kevesebb üzemanyaggal kellett megtenniük. Ebben az évben 24 ország 224 diákcsapata versenyzett Rotterdamban. Tavaly a verseny magyar rekordere szintén a Kecskeméti Főiskola GAMF csapata lett, amelynek járműve a mért eredmény szerint 2696 kilométert tett meg egy liter üzemanyaggal. Ä 1 n á \ a t „ X# f é 1 s z o * 9 a •3618889200 Teteíonszánv 8 8 8 9206 "i. °rt*a,c:ur“ Honlap xNW'w «orKwayclub k Way Clu HnHÜ
