Nógrád Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 100-123. szám)
2013-05-28 / 121. szám
NOGRAD 2013. MÁJUS 2 „Ennél rosszabb már nem jöhet!" húsz-húsz napra van szükségük ahhoz, hogy kikeljenek, és mézelő méhé fejlődjenek. Idén azonban a meleg áprilisi időnek köszönhetően május elején már virágzott az akác, így a gyenge családok nem tudtak elegendő mézet termelni. Sőt, néhol éppen csak annyit termeltek, hogy életben tudtak maradni.- Ez azonban csak az egyik a sok tényező közül. Egy másik a virágzás alatti kedvezőtlen időjárás, hiszen a virág esős hideg Szigeti András (Folytatás az 1. oldalról.) ' Nograd megye, a múlt évi rossz szezon után nagyon bizakodtak a sokkal jobb folytatásban szőkébb hazánkban a méhészek, de a tények sajnos teljesen mást mutatnak...- A tavalyi gyenge szezon után abban reménykedhettünk, hogy ennél rosszabb már nem jöhet - de mégis jött... Sajnos fel kellett ébredni az álomból, ugyanis idén mindössze az elmúlt évben megtermelt mennyiség felére számíthatunk - fogalmazott Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület általános elnökhelyettese. Hozzátette: annak ellenére rosszak a kilátások, hogy ez évben rengeteg akácvirág volt és még van is egyes területeken. Azonban hiába, ha az rossz időben virágzik, amikor a méhcsaládok még nem tértek magukhoz a márciusi téli időjárás után. A méhek ugyanis április 10. környékén rakták le a petéket és időben nem is termel nektárt. A selyemfű és a napraforgó virágzása valamelyest enyhíteni fog a problémán, de nagy valószínűséggel a méhészek többsége rossz szezont zárhat majd a nyár végén - mondta Fekete József. Megszólaltattuk a témával kapcsolatosan Szondái József méhészt is, aki kiemelte: több mint harminc éven keresztül tevékenykedett vándorméhészként, és hosszú esztendők óta üzemeltet állandó méhészetet, de ilyen rossz körülményekkel nem sokszor találkoztam.- „Több sebből vérzik” sajnos az idei szezon; ezt nyíltan kijelenthetjük. Az egyik ok hogy gyenge családokkal mentünk el telelni és a száz éve nem látott márciusi tél tovább nehezítette a méhészek dolgát. Ebből kifolyólag néhány generáció ki is maradt a családoknál. A másik, hogy a kedvező április miatt az akác korábban és egyszerre virágzott az egész országban, ami nagyon megnehezítette a vándorméhészek dolgát - fejtette ki Szandai József:- A harmadik ok a virágzás alatt tapasztalt hideg és esős időjárás. A virág ugyanis rossz időben nem termel nektárt A 25-28 Celsius-fo- kos, párás időjárás lenne az ideális, de ebből csak pár nap adatott meg a virágzás ideje alatt Kedvező irányban billenhet még a mérlegen - legalábbis némileg - a lassan virágzó selyemfű és a napraforgó, de csoda kellene ahhoz, hogy idén jó szezont zárhassunk - szögezte le a méhész. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja.magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Történelmi emlékeink nagy része maradt határainkon kívül a trianoni békeszerződés következtében. Erdély ezen belül Székelyföld is e területek egyike. Már második alkalommal sikerült a Bolyai János Gimnázium szervezésében egy erdélyi tanulmányút keretében felfedeznem Erdély csodálatos értékeit Utunk Dél-Erdélyben kezdődött, majd meglátogattuk Déva várát, mely a Kőmíves Kelemen című népballadából lehet ismerős, valamint Vajdahunyad várát, amit Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezett, s ami a Hunyadiak birtokában volt Majd sorra következtek szebbnél szebb városok, falvak, emlékhelyek, melyekhez nekünk, magyaroknak mindig kötődött hol keserű, hol felemelő érzésünk. Történelmünk nagyjait is nyomon kísértük kalandozásunkkal. Erdély történelme csak egy darabja kincseinek, természeti értékekben is igen gazdag. A leghíresebb látnivaló talán a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, és a maga dimbes-dombos mivoltával az egész környék. A legmeghatóbb pillanat Gyimesbükkön ért bennünket mely községet a történelmi Magyarország legkeletibb pontjaként tartunk számon. Itt az emberek minden nehézség ellenére tartják hagyományáé kát Gyimesbükkön, ami mára zarándokhellyé vált a magyarok számára, Deáky András tanár úr tartott rendkívüli történelem órát a magyarságról, a csángókról, s a világról. Neki köszönhető a gyimesbükki őrház felújítása, amelynek felavatására 40 ezer (!) magyar jött el a világ legkülönböző pontjairól, s lett a magyarság szimbóluma. Áldozatos munkája tette lehetővé a csángók közelebbi megismerését - melyről könyvet is írt -, s hagyományaik tovább örökítését. Ugyancsak zarándokhellyé vált Csíksomlyó, ami Csíkszeredától pár kilométerre található. A búcsún, mely minden évben pünkösdkor kerül megrendezésre, több százezer magyar katolikus hívő jelenik meg. így méltán vált ez az esemény, helység a magyarok zarándokhelyévé Örülök, hogy belevágtam egy újabb kalandba, tovább mélyíthettem ismereteimet, sok szép helyet láttam. Csodálatos élményekben volt részem, sokat tanultam a külhoni magyaroktól. Számukra mást jelent magyarnak lenni, s minden viszontagság ellené re vállalják magyarságukat. Köszönöm az iskolámnak, hogy lehetővé tette ezt az utazást Valamennyi társam nevében mondhatom, hogy aki egyszer ellátogat Erdélybe, az további életében még biztosan vissza akar és vissza is fog térni. Erre csak bátorítani tudok minden embert, aki még nem járt Erdélyországban. Csirke Péter a Bolyai János Gimnázium 12. C osztályos tanulója Vásári forgatag a gyermeknapon Balassagyarmat, a Mik száth Kálmán Művelődési Központ szinte minden zeg-zugát élettel töltötték meg vasárnap az ünnepeltek a balassagyarmati gyermeknapon. Az épület előtt aszfalt- rajz-verseny várta a kicsiket, az udvaron valóságos vásári forgatagban nézelődhettek az apróságok és szüleik. Volt zenés ovis torna, lovas bemutató, megismerkedhettek az érdeklődők különféle népi játékokkal, felléptek karatésok és látványtáncosok is. Benn, a házban kézműves-bemutató és két színházi produkció is szórakoztatta a résztvevőket, aki pedig akarta, még a falmászással is megpróbálkozhatott.
