Nógrád Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 100-123. szám)
2013-05-15 / 111. szám
MTI FOTÓ: KRIZSÁN CSABA 2013. MÁJUS 15., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA „Szuperbúza” Cambridge, Olyan búzát nemesítettek brit tudósok, amelynek 30 százalékkal magasabb lehet a terméshozama, mint a jelenlegi búzafajtáké. A cambridge-i Országos Mezőgazdasági Botanikus Intézet a búza egy tízezer éves „vad” ősét párosította - genetikai módosítás nélkül - egy jelenkorival. A hibrid jobban dacol betegségekkel és könnyebben tűri az aszályt. Már a méhben Stockholm. Már az anyaméhben elkezdődik az anyanyelv tanulása - vélik svéd és amerikai kutatók, akik újszülötteket vizsgáltak, összesen negyvenet. Az angol anyanyelvű anyák csecsemői buzgóbban kezdtek cumizni, amikor svéd beszédet hallottak, mint amikor angolt. Ez történt fordítva is. A kutatók szerint az újszülöttek képesek meghallani a különbséget. Rejtett világ Virginia. Furcsa élőlényekre bukkantak amerikai kutatók az Atlanti-óceán mélyén a virginiai partok közelében, egy olyan helyen, ahol metángáz szivárog a tengerfenékből. A búvárhajó változatos élővilágot tárt fel: például kagylókat és velük valószínűleg * szoros szimbiózisban élő metánevő baktériumokat. Összezsugorodhat a növények több mint felének és az állatok egyharmadának a természetes környezete a globális felmelegedés hatására, ha a kormányok nem lépnek fel gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport több mint 50 ezer fajt tanulmányozva világszerte. A szakemberek szerint a növényi fajok 57 százaléka és az állatfajok 34 százaléka valószínűleg elveszíti a számára megfelelő természetes környezet felét a 2080-as évekre, ha az emberiség semmit sem tesz az erőművek, gyárak, gépkocsik gázkibocsátásának csökkentéséért. A Szaharától délre fekvő afrikai térségekben, Ausztráliában, az Amazonas térségében és KözépAmerikában élő fajok a leginkább fenyegetettek. Rachel Warren, az Kelet-Angliai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője kifejtette: a klímaváltozás jelentősen csökkenti a biodiverzitást még a leggyakoribb állat- és növényfajok esetében is. A természetes környezet elvesztésével csökken a természet olyan szolgáltatása az ember számára, mint a víztisztítás vagy a beporzás. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányok hatékony fellépéssel 60 százalékkal csökkenthetnék a természetes környezet zsugorodásának veszélyét abban az esetben, ha az üvegházhatású gázkibocsátás 201ó-ra elérné a csúcspontját, majd onnantól kezdve csökkenne. Ha 2030-ra éri el a csúcspontját, ez csak 30 százalékkal mérséklődne. A szakemberek úgy vélik, hogy becsléseik óvatosak, mivel nem vettek figyelembe olyan tényezőket, mint például a dögvészek, járványok, amelyek növelik a csökkenés veszélyét. A világ államai 2010-ben tűzték ki azt az általános célt, hogy a felmelegedés nem haladhatja meg a 2 Celsius-fokot globális szinten 2100-ig. A legfrissebb adatok azonban azt tanúsítják, hogy a jelenlegi károsgáz-kibo- csátás mellett a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal vagy még többel is emelkedhet az évszázad végéig. Formabontó járművel az Eco-marathonra Győr. a tavalyinál kisebb, könnyebb és sokkal „autószerűbb” járművel indul a győri Széchenyi István Egyetem csapata a héten - május 15. és 19. között - a hollandiai Rotterdamban rendezett Shell Eco-marathon versenyen - közölte az MTI-vel Púp Dániel csapatfőnök. A változás oka, hogy idén nem a szolárcellás, hanem a napelemes-akkumulátoros kategóriában indulnak. A gép akár 60-70 kilométeres tempóra is képes. A versenyfeladat az, hogy minél kevesebb üzemanyag és energia felhasználásával körözzenek negyven percet, legalább 27 kilométeres átlagsebességgel. Az új kocsi 87 kilós súlyú, váza a repülőgépiparban használt alumíniumból készült, amelyhez karbon-kompozit felépítmény kapcsolódik. A műszerfalat egy táblagép helyettesíti. Pestis és bukás... A 6-8. században lezajlott pestisjárvány is hozzájárulhatott a római birodalom végső széthullásához - állapították meg kutatók csontvázakon végzett DNS-vizsgálatokra támaszkodva. Mainz. A Yersinia pestis baktérium által kiváltott betegséggel általában két, emberek százmillióit elpusztító járványt kötnek össze. A fekete halál néven emlegetett járvány az egyik legszörnyűbb volt az emberi történelemben: a középkorban, 1348 és 1350 között tetőzött Európában, és becslések szerint a földrész lakosságának 30-60 százalékát kiirtotta, a világ népességét 450 millió főről 350-375 millió főre apasztva. A bubópestis valószínűleg Kínából indult, és a selyemúton érte el a Krím-félszigetet. Onnan a kereskedőhajókon gyakran megjelenő házi patkányok bolhái révén terjedt el Európában. A 19- 20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány - modern pestis - söpört végig a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve. Eddig homály fedte viszont, hogy mi válthatta ki az 527-565 között uralkodó lusztinianosz (Justinianus) bizánci császárról elnevezett járványt, amely feltételezések szerint több mint százmillió ember halálát követelte a 6-8. században. A LiveScience tudományos hírportál - MTI által idézett beszámolója szerint kutatók a rejtély megoldása érdekében DNS-elemzést végeztek egy hatodik századból származó bajor- országi sírhelyen talált csontvázakon, amelyek gazdái bizonyíthatóan a jusztinianoszi járvány áldozatai voltak. A vizsgálat bebizonyította, hogy az akkori dögvészt is a Yersinia pestis baktérium idézte elő. Barbara Bramanti, a mainzi lohannes Gutenberg Egyetem archeogenetikusa kifejtette, hogy a 6-8. századi pestis - a két másik, későbbi hullámhoz hasonlóan - szintén Ázsiából eredt, és elképzelhetően Afrika felől érkezett Európába. Történészek szerint a jusztinianoszi pestis tombolása előmozdíthatta a római birodalom maradványainak összeomlását. A tavasz beköszöntővel egyre gyakoribbak az allergiás tünetek. Szakemberek szerint az allergiás megbetegedésben szenvedők számára a klímaváltozás következtében egyre komolyabb kihívást jelenthetnék majd a súlyosbodó tünetek. Az alleigének, pl. fű-, gyom-, fapollenek, házi poratka, élelmiszerek hatására az immun- rendszer fokozott reakciójaként kialakuló szimptómák mérséklésére ma már számos lehetőség létezik. Kovács Évát majd 12 éven át kínozta a parlagfű allergia. „Sajnos olyan allergiás tünetek alakultak ki az allergiás időszakban, amivel már az életem nagyon nehézzé vált. Mint általában mindenki, én is megpróbáltam számos gyógyszerrel, kezeléssel kísérletezni. A gyógyszertárban kapható szereket próbáltam meg használni több-kevesebb sikerrel, mert sajnos a mellékhatások, amelyek ezeknek a szereknek a következményeképp kialakultak, súlyosabbá váltak, és le kellett állnom.” Éva immunrendszere a parlagfű hatására, az allergiásokra jellemző módon „túlműködéssel” reagált. Testnevelő tanárként ez különösen zavarta, hiszen sokszor akadályozta a mozgásban, de hangulatát is képes volt negatív irányba befolyásolni. „Előfordult, hogy napjában egymás után hú- szat-harmincat kellett tüsszentenem, és szinte mindig folyt az orrom. A szemem viszketett, és a közérzetem is lenhatatlanul rossz volt. Időnként belső lázszerű tüneteim is voltak. Nagyon türelmetlenné, ingerültté váltam”-emlékszik vissza a kellemetlenségekre Éva két évvel ezelőtt, éppen az allergiás időszak kezdete előtt szerzett tudomást a evóeveombakivonatok jótékony hatásairól, és úgy döntött, segítségükkel hadat üzen a parlagfűnek. Már egy hónapos szedés után érezte, hogy immunrendszere kevésbé fokozottan reagál erre az allergénre. Immár zavartalanul alhatja végig az éjszakát. Míg régebben éjszaka gyakran bedugult az orra, akadályozván őt a pihentető alvásban, most már nem kell amiatt aggódnia, hogy másnap a fáradtság következtében ingerlékenyebb lesz, hiszen tanár lévén rendkívül fontosnak tartja, hogy diákjaihoz kellő türelemmel és megértéssel viszonyuljon. „Nagy részben enyhültek azok a tünetek, amik számomra már elviselhetetlenek voltak. Van olyan nap, amikor szinte nem is érzem, hogy allergiás vagyok a parlagfűre” De mit tehetünk az allergia ellen? Többet, mint gondolnánk. Méghozzá nem csupán rövid, hanem hosszú távon is. Hosszú távon az egyik legfontosabb tanács, hogy nem szabad minden kosztól óvni gyermekeinket, hiszen az allergia kialakulásának legfőbb oka az, hogy túl tiszta környezetben neveljük őket. Az allergiás eredetű megbetegedéseket meglepően sok tényező befolyásolhatja. Az első néhány életévükben bölcsödét és óvodát látogató gyermekeknél az asztma kialakulásának rizikója 50-70%- kal kisebb. Az ebben a korban alkalmazott bizonyos gyógyszerek, paracetamol és antibiotikumok szintén megnövelhetik az asztma, szénanátha és ekcéma kialakulásának esélyét. Hasonló hatása lehet a túl rövid (4-ó hónapnál rö- videbb) ideig tartó szoptatási időszaknak, és annak is, ha az anya a teihesség alatt, illetve azt követően dohányzik. A túlsúly gyulladáskeltő hatása révén különösen veszélyes rizikófaktor, és előidézheti a későbbi asztma kialakulását. A részlegesen hidrogénezett növényi olajok szintén elősegíthetik az asztma, ekcéma és szénanátha kialakulását. Kevesen tudják azonban, hogy a túlreagáló immunrendszernek pozitív hatásai is lehetnek! Egy 18 évig tartó ún. prospektiv tanulmányban kimutatták, hogy az asztma és a szénanátha jelenléte a rákhalálozások valószínűségét több mint 10%-kal csökkentette. Ezért olyan hatóanyagok alkalmazása lehet eredményes, amelyek az immunrendszer aktivitásának, illetve rákellenes védekezőképességének fenntartása mellett képesek az allergiás, valamint autoimmun betegségek kialakulását csökkenteni, és a már kialakult betegségek tüneteit enyhíteni vagy megszüntetni Számos gyógygombakivonatről kimutatták, hogy növelték az immunrendszer sejtjeinek ráksejt ellenes aktivitását, amellett, hogy allergia ellenes (pl. hisztamin szintet csökkentő) hatást is kifejtettek. Figyelemre méltó, hogy a gyulladás gátló apigeninről nemrég állatkísérletben kimutatták ekcéma ellenes hatását is. Szerző Varga Gábor hatóanyag- kutató A szerző az dső magyar kűl- ßldön elismeri neurotropikus agyterápia kifejlesztője, Szakmai cikkei megtalálhatóak azintemeten. HIRDETÉS Allergiás tünetek kezelése gyógygombakivonatokkal
